A téma miatt a bemutatkozással kezdem: Horváthné Korom Zita vagyok, geológus, az Írottkő Natúrparkért Egyesület zöld csoportját vezetem, ahol szemléletformálással és környezeti neveléssel foglalkozunk.
Kiemelt célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a kritikai gondolkodás használatára, a gondolkodásmódunk megváltoztatásának fontosságára.
Egy személyes élménnyel kezdem: amikor másoddiplomámat szereztem művelődésszervező-nonprofit menedzser szakon, természettudományi szemléletmódom „dobozából” nézve megdöbbenve hallgattam, hogy a média által oly fontosnak tartott hírérték azt jelenti, hogy minél kisebb valamilyen esemény bekövetkeztének a valószínűsége, annál nagyobb a hírértéke. Akkor jöttem rá, hogy miért olyan híreket olvasunk amilyeneket…
Megállapítás: Ennek a cikknek nincs nagy hírértéke.
A médiát elözönlik a címben szereplő témával kapcsolatos hírek. Az emberek egy része elkezd rettegni.
Jó esetben megkérdezik a szakembereket. A szakemberek által átadott információk közül kiemelnek egy olyan mondatot, aminek nagy a hírértéke, a fókuszt viszont máshová is lehetne tenni. Örömmel fogadtam egy cikket, ahol a téma legjobb hazai szakértőjét, egykori tanárunkat Weiszburg Tamást kérdezték részletesebben. Sajnos a címválasztást itt is a hírérték vezette. Ezt a cikket érdemes elolvasni, de néhány fontosabb részre szeretném felhívni a figyelmet. Lehetett volna ez is a címe: „De pánikra azért nincsen ok.”
https://telex.hu/techtud/2026/04/27/azbeszt-szombathely-olad-plato-weiszburg-tamas
Az MTA új elnöke, Pósfai Mihály szintén geológus. Akkor doktorált az ELTE-n amikor mi az egyetemet kezdtük. Az MTA podcastjával kiegészítem ezt a cikket (ma június 10-én), mert itt mind Weiszburg Tamás, mind Pósfai Mihály részletesebben kifejti a tényeket és beszélnek arról is, hogy nem kell félni. (Ha nincs időd végighallgatni, akkor a 36. perc 22 mp-től a 40. percig tartó részt javaslom meghallgatni.)
A kritikai gondolkodást az segíti, ha ránézünk messzebbről is a dolgokra.
1.
Mi az az anyag amiről szó van? A szerpentinit nevű kőzet. A kőzetek ásványokból állnak. Az ásványok kémiai képlettel beazonosíthatóak, a kőzetek viszont nem. A kőzetek (többnyire) sokféle ásványt tartalmaznak, melyek eloszlása a kőzetben nem egyenletes. Egy kőbányában fejtett kőzet tehát nem azonos minőségű, nem azonos ásványi anyag tartalmú.
Megállapítás: Nem lehet egy kalap alá venni minden szerpentinittel borított területet. A problémás ásványok jelenléte változó.
2.
Az azbeszt bizonyítottan rákkeltő hatású. Rákot okozhat. Hosszú távú (akár évtizedes) terheltség esetén. Ezt kutatások bizonyítják a korábban az építőiparban használt, azbeszt tartalmú építőanyagokkal kapcsolatban. De kizárólag akkor, ha nagyon nagyon apró részeit belélegezzük. A kőzet nagyobb darabjait nem tudjuk belélegezni 🙂 .
Nézzünk körül: Mi okozhat még bizonyítottan rákot?
A WHO listáját a rákkeltő anyagokról a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) állítja össze. Ehhez tudományos bizonyítékokat gyűjtenek.
Nézzük meg miket tartalmaz még ez a lista és hogyan csoportosítják.
1. csoport – egyértelműen rákkeltő az embernél. 2A. csoport – valószínűleg rákkeltő az embernél. 2B. csoport – lehetségesen rákkeltő az embernél. 3. csoport – nem osztályozható, milyen mértékben rákkeltő az embernél.
Az azbeszt az 1. csoportba tartozik. Nézzük, mi tartozik még ide?
IARC 1-es kategóriájába olyan dolgok kerülnek, amelyek esetében elegendő megbízható bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy kijelentsük: rákot okozhatnak az emberben.
A teljesség igénye nélkül az 1-es kategóriába tartozó dolgok:
a NAP ultraibolya sugárzása,
a dohányzás,
az alkohol,
a benzol (üzemanyagok, festékek, naptejek, kézfertőtlenítők is tartalmazzák)
Légszennyezés és beltéri füst, különösen a szilárd részecskék
Feldolgozott húskészítmények (pl. szalámi félék)
Vinil-klorid (a PVC alapanyaga)…
Megállapítás: Az élet sok rákkeltő lehetőséget tartalmaz. Az okoz és az okozhat szó között jelentős a különbség.
https://www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/17844/ismert-es-valoszinusithetoen-karcinogen-anyagok
Humor🙂 :
A Mindenségit! podcastban Szász Máté biológussal beszélgettek arról, hogy Mit kezdjek egy olyan világban, ahol minden rákkeltő?
Talán a 2. részben hangzott el (az idézet nem pontos):
Egy előadásomban megkérdezte valaki, hogy meg lehet-e előzni a rákot?
Válaszoltam rá: igen, szívinfarktussal :)!
3.
Határérték. A problémás területeken a szakemberek mérnek. Különféle mérési módszerekkel. A mérés eredményeit összehasonlítják a határértékekkel. Határértékek azokra az üzemi területekre vannak megállapítva, melyekben azbeszt tartalmú termékeket állítottak elő pl. hullámpalákat.
Weiszburg Tamás az írásom elején ajánlott cikkben kiemeli: „Különleges, precedens nélküli helyzet alakult ki, nemcsak Magyarországon, hanem Európában is, és biztosan lesz még folytatása. Ez az állapot jogilag nem rendezett, vagy legalábbis a szürke zónában van. Az azbesztről évtizedek óta tudjuk, hogy beépített anyagként hogyan kell vele dolgozni, eltávolítani, veszélyes hulladékként bánni vele. A beépített azbesztnek világos és kiforrott szabályozása van. A jogalkotók ennek keretében úgy gondolták, hogy az azbeszt is betiltható, mint a műanyag szívószál. De van a természetben megjelenő azbeszt is – ezt angolban NOA-nak, Naturally Occurring Asbestosnak nevezik –, ennek szabályozása praktikusan hiányzik. Ezért – jobb híján – erre is a beépített azbeszt szabályait próbálják alkalmazni, aminek erős korlátai vannak”
Megállapítás: A mérési módszerek leírása és a határértékek pontos definíciója nem fér bele egy média cikkbe. Pedig fontos alapját képezi egy probléma értelmezésének.
A fentiek után, gondolkozva, mindenki el tudja dönteni, hogy érdemes-e rettegnie…