Korom Zita összes bejegyzése

Új szolgáltatásaink bemutatása – iskoláknak, óvodáknak, művelődési házaknak, Csaba múlt félévi munkáin keresztül

Lassan ismertté válnak natúrparki szolgáltatásaink az Írottkő Natúrpark területén és vonzáskörzetében. De melyek azok a programok, amiket tőlünk kérhetsz? Az alábbi cikkben bemutatok néhány olyan eseményt, melyet az elmúlt fél évben tartottam TinyGreen projektünk szakértő kollégájaként. Hátha Te is kedvet kapsz egyedileg rendelhető szolgáltatásainkhoz, és színesíted velük munkahelyed, lakóhelyed program kínálatát!

Június elején sárvári iskolások érkeztek Velembe, és a tervezett programjukat egy természetbúvár bemutatóval kívánták színesebbé tenni. A bemutatót ősmaradványokkal kezdtem, ahol a jégkorszak hatalmasra nőtt ős-szarvasának agancsától a hetvenmillió éves cápafogig sok mindennel megismertettem az alsós tanulókat.

Emlősök és madarak koponyáival, madártoll gyűjteménnyel és rovarokkal zártuk a bemutatót, hogy az utána következő kiránduláson már más szemmel tekintsenek a körülöttük lévő természetre.

Kovácsné Zsolt Andrea a Bersek József Általános Iskola 6. A osztályának osztályfőnöke kért túravezetést az erdei iskolai programjuk két napjára.

Az első napon a földtané volt a főszerep: megismertük a Kőszegi-hegység geológiáját, sok földtani alapfogalmat, összefüggést, folyamatot beszéltünk meg az Ördög-árok Geológiai Tanösvény tanulmányozása során. Bekukkantottunk a Borostyán Erdőkert hatalmas kör asztalához és megcsodáltuk a kilátást a Trianoni kereszttől, nem felejtve el, hogy egy valamikori kőfejtő „felett” állunk. A Kálvária templomnál tartott pihenő és tízórai zárta a kirándulást.

A második nap komolyabb kihívás elé állította a hatodik osztályt. A Hét-forrás, Zeiger-nyereg, Szikla-forrás érintésével értünk el a Stájer-házakig. Közben ismerkedtünk kicsit a geológiával, a természettel, A gyerkőcöknek Andi néni feladatait is meg kellett oldaniuk. Jó hangulatú szalonnasütés zárta a nap első felét.

A visszaút fáradalmait is jól bírta a csapat, mindenki büszke lehet magára! Hogy miért? Azért, mert a túra teljes hossza – szállástól szállásig – 16 kilométer volt, közel 400 méter szintkülönbséggel! Erre még a felnőttek is büszkék lehetnének!

Két osztálynak tartottam előadást Az erdő, mint ökoszisztéma címmel a Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Intézetben. Az erdő, mint fogalom; az erdő, mint ökoszisztéma „szolgáltató”; az erdő, mint élőhely; az öreg erdő fontossága, ezeket a témákat jártuk körbe egy-egy tanóra keretében. Az előadást természetbúvár gyűjteménnyel színesítettem, a kézbe fogható emlős és madár koponyák nagy sikert arattak.

A Bersek iskolába négy tanórára is hívtak. A téma a zöldenergia volt. Felhívtam a diákok figyelmét, hogy a zöldenergia sem teljesen „zöld”, használatához rengeteg ásványi nyersanyagra van szükség, amelyeknek a bányászata óriási terhet ró a Föld egészére. A tanórák végén bemutattam a Natúrpark hordozható, napelemmel tölthető akkumulátorát, amely hasznos lehet a mindennapokban, nemcsak táborozáskor…

A természettel való ismerkedést nem lehet elég korán kezdeni. Két sikeres és élményekben gazdag óvodai előadás valósult meg januárban és februárban, Acsádon és Csepregen. Geológiai programot vittem a kicsiknek, ősmaradványokat – a múlt kézzel fogható emlékeit -, ásványokat, a bányák csodálatos „virágait”. Az óvodások nagy élvezettel fogták kézbe a sok millió éves élet maradványait és a csillogó ásványcsodákat. Mindig meglepve tapasztalom, mennyi mindent tudnak már ebben a korban is, főleg a dínókról 🙂 ! 

Korosztálytól független, nagyon sok témát felölelő ismeretterjesztő előadásaink közül válogathatsz honlapunkon.

A téli-tavaszi időszakban négy ilyen előadásra kértek fel, mind a négy az ősmaradványok témakörében valósult meg.

Horvátzsidányban kétszer jártam, először az ősmaradványok különleges világával ismertettem meg a hallgatóságot – felnőtteket, családokat, gyerekeket. Volt, aki megjegyezte: „Nem is gondoltam volna, hogy kőzetek ilyen érdekesek!” Minden bemutatásra kerülő ősmaradvány kézbe fogható, tapintható, és természetesen minden kérdésre igyekeztem válaszolni. A bemutatott gyűjtemény jelentős része saját gyűjtésünk, szinte mindegyiknek története van, vagy kapcsolódik hozzá egy-egy anekdota.

Másodszorra is ősmaradványokkal készültem, de most a „mikrovilág” rejtelmeibe mélyedtünk el. A TinyGreen projekt keretében vásárolt új, és a saját mikroszkópjaink – összesen négy darab – segítségével minden jelenlévő szabad szemmel nem látható, mikroszkopikus ősmaradványokkal ismerkedhetett meg. Mindenki különleges élményekkel távozott, ilyet nem látni minden nap!

Az ősmaradványokkal még Bozsokon és Cákon jártam. Bozsokon elsősorban felnőttek, Cákon inkább gyerekek alkották a közönséget.

Horváth Csaba

Madártani séta az Abért-tónál

Nyári forróság, felhőtlen égbolt, … madarak és emberek. Az Abért-tóhoz meghirdetett madártani sétára kisszámú, de annál lelkesebb csapat érkezett, Dombóváról, Budapestről, Szombathelyről. Árnyékról árnyékra (most értékeltük csak igazán a fák ezen ökológiai szolgáltatását!) lopódzva próbáltunk a kánikulában olyan pontokat találni, ahol a természet megfigyelése a hőség ellenére élményt is jelent. Szerintem sikerült.

A madarak nem kerültek el minket. Elcsíptük a madárvilág aktív időszakának végét, hiszen júniust követően már a fészkelési időszak a végét járja. Most még találkoztunk dalosokkal. Egy hím cigánycsuk, ami bokros-kórós területek madara egy fán „köszöntött bennünket”. Hamarosan az országban egyedül igazoltan még csak itt fészkelő karmazsinpirók „pityu-pityu” dallamára lettünk figyelmesek. Miatta az ország keleti feléből érkező kis csoport is érkezett éppen, ők azonban „leragadtak” e jószág tanulmányozásánál. A tavon minduntalan apró fiókáikat vezető tőkés récék úszkáltak. A vízimadarak közül egy fiatal vízityúk és egy billegető cankó tette tiszteletét. Egy ellibbenő jégmadár türkizkék pompájában többször is gyönyörködhettünk. Egy vörös vércse egy száraz fán költötte el reggelijét. Spektíven át figyelve próbáltuk kitalálni, hogy pocok vagy egér-e a lakoma, de a belsőségnél feladtuk.

Csilpcsalpfüzikék, barátkaposzáták, vadgerlék, örvös galambok, sárgarigók énekelgettek a háttérben. A szigeten költő, imbolygó röptű barna rétihéják mozogtak a tó fölött. Füsti fecskék és sarlósfecskék is érkeztek. Élmény volt látni, ahogy a gyors röptű sarlósfecskék egy pillanatra belemerítve csőrüket isznak a tóból. Micsoda légi manőver! Egy nádi sármány fészke valahol az aranyvesszősben lehetett, mert hallottuk a fiókák halk csipogását, és egy aggódó szülő is érkezett. Épp arról beszélgettünk, hogy a parton mindig látni táplálkozó szürke gémeket, de az általam eddig ismert gémtelep csak jóval távolabb van innen. Ekkor sikerült megpillantani a tó egy másik szigetén egy gyanús „meszeléssel” rendelkező akácfát, amin a lombok rejtekében egy gémfészek lapult, benne négy anyányi fiókával.

Egy dolmányos varjú családhoz egy kormos varjú is társult. A kormos varjú nevéhez hűen koromfekete, – ellentétben a dolmányossal, aminek csak a szárnya és a feje fekete. Korábban csak alfajnak minősítették, de ma már külön fajként tartják nyilván. A két faj/alfaj párba is áll, hibridizálódik. Hazánkban ritka fészkelő, mert a kormos varjú tőlünk nyugatra elterjedt. Itt a nyugati határszélen elterjedésük átfed. A fiókák között volt egészen sötét dolmányú is. Búcsúzóul a tó körül szedegető barázdabillegetőket figyelhettük meg.

A túra végeztével megállapítottuk, hogy mindannyiunknak élmény volt! Legközelebb téged is várunk!

Illés Péter

A kritikai gondolkodás segítése az azbeszt típusú ásványokat is tartalmazó szerpentinit kőzettel burkolt utak és parkolók példáján.

A téma miatt a bemutatkozással kezdem: Horváthné Korom Zita vagyok, geológus, az Írottkő Natúrparkért Egyesület zöld csoportját vezetem, ahol szemléletformálással és környezeti neveléssel foglalkozunk.

Kiemelt célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a kritikai gondolkodás használatára, a gondolkodásmódunk megváltoztatásának fontosságára.

Egy személyes élménnyel kezdem: amikor másoddiplomámat szereztem művelődésszervező-nonprofit menedzser szakon, természettudományi szemléletmódom „dobozából” nézve megdöbbenve hallgattam, hogy a média által oly fontosnak tartott hírérték azt jelenti, hogy minél kisebb valamilyen esemény bekövetkeztének a valószínűsége, annál nagyobb a hírértéke. Akkor jöttem rá, hogy miért olyan híreket olvasunk amilyeneket…

Megállapítás: Ennek a cikknek nincs nagy hírértéke.

A médiát elözönlik a címben szereplő témával kapcsolatos hírek. Az emberek egy része elkezd rettegni.

Jó esetben megkérdezik a szakembereket. A szakemberek által átadott információk közül kiemelnek egy olyan mondatot, aminek nagy a hírértéke, a fókuszt viszont máshová is lehetne tenni. Örömmel fogadtam egy cikket, ahol a téma legjobb hazai szakértőjét, egykori tanárunkat Weiszburg Tamást kérdezték részletesebben. Sajnos a címválasztást itt is a hírérték vezette. Ezt a cikket érdemes elolvasni, de néhány fontosabb részre szeretném felhívni a figyelmet. Lehetett volna ez is a címe: „De pánikra azért nincsen ok.”

https://telex.hu/techtud/2026/04/27/azbeszt-szombathely-olad-plato-weiszburg-tamas

Az MTA új elnöke, Pósfai Mihály szintén geológus. Akkor doktorált az ELTE-n amikor mi az egyetemet kezdtük. Az MTA podcastjával kiegészítem ezt a cikket (ma június 10-én), mert itt mind Weiszburg Tamás, mind Pósfai Mihály részletesebben kifejti a tényeket és beszélnek arról is, hogy nem kell félni. (Ha nincs időd végighallgatni, akkor a 36. perc 22 mp-től a 40. percig tartó részt javaslom meghallgatni.)

Június végén a Magyar Tudományos Akadémia első témanapját is e problémának szentelte. Az előadások első részét is érdemes végighallgatni (a cikk kiegészítve június 30-án).

Témák, előadók :

00:00:00 Megnyitó – Pósfai Mihály, az MTA elnöke

00:06:33 Gelencsér András köszöntője

00:08:37 Amiantosz – hegyilen – WHO-szál: tudjuk egyáltalán, hogy mi az az azbeszt – Weiszburg Tamás, PhD, ELTE Környezettudományi Centrum

00:32:16 Szél viszi messze…” – A felporzás mint a belélegezhető por forrása – Gelencsér András, az MTA rendes tagja

00:49:46 Azbeszt: egy veszélyes örökség – Az azbeszthez köthető betegségek klinikai kérdései – Moldvay Judit, az MTA doktora

01:13:40 Az azbeszt-egészségkockázat értékelési lehetőségei és az egészségvédelem sajátos szempontjai – Pándics Tamás PhD

01:32:31 Mit mondanak nekünk a patkányok az azbesztről? – Különböző azbesztformák hatásai inhalációs állatkísérletekben – Tóth Balázs PhD

A kritikai gondolkodást az segíti, ha ránézünk messzebbről is a dolgokra.

1.

Mi az az anyag amiről szó van? A szerpentinit nevű kőzet. A kőzetek ásványokból állnak. Az ásványok kémiai képlettel beazonosíthatóak, a kőzetek viszont nem. A kőzetek (többnyire) sokféle ásványt tartalmaznak, melyek eloszlása a kőzetben nem egyenletes. Egy kőbányában fejtett kőzet tehát nem azonos minőségű, nem azonos ásványi anyag tartalmú.

Megállapítás: Nem lehet egy kalap alá venni minden szerpentinittel borított területet. A problémás ásványok jelenléte változó.

2.

Az azbeszt bizonyítottan rákkeltő hatású. Rákot okozhat. Hosszú távú (akár évtizedes) terheltség esetén. Ezt kutatások bizonyítják a korábban az építőiparban használt, azbeszt tartalmú építőanyagokkal kapcsolatban.  De kizárólag akkor, ha nagyon nagyon apró részeit belélegezzük. A kőzet nagyobb darabjait nem tudjuk belélegezni 🙂 .

Nézzünk körül: Mi okozhat még bizonyítottan rákot?

A WHO listáját a rákkeltő anyagokról a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) állítja össze. Ehhez tudományos bizonyítékokat gyűjtenek.

Nézzük meg miket tartalmaz még ez a lista és hogyan csoportosítják.

1. csoport – egyértelműen rákkeltő az embernél. 2A. csoport – valószínűleg rákkeltő az embernél. 2B. csoport – lehetségesen rákkeltő az embernél. 3. csoport – nem osztályozható, milyen mértékben rákkeltő az embernél.

Az azbeszt az 1. csoportba tartozik. Nézzük, mi tartozik még ide?

IARC 1-es kategóriájába olyan dolgok kerülnek, amelyek esetében elegendő megbízható bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy kijelentsük: rákot okozhatnak az emberben.

A teljesség igénye nélkül az 1-es kategóriába tartozó dolgok:

a NAP ultraibolya sugárzása,

a dohányzás,

az alkohol,

a benzol (üzemanyagok, festékek, naptejek, kézfertőtlenítők is tartalmazzák)

Légszennyezés és beltéri füst, különösen a szilárd részecskék

Feldolgozott húskészítmények (pl. szalámi félék)

Vinil-klorid (a PVC alapanyaga)

Megállapítás: Az élet sok rákkeltő lehetőséget tartalmaz. Ha mindegyiket elkezdjük eltávolítani az életünkből akkor mai “civilizációnk” megszűnik. Az okoz és az okozhat szó között jelentős a különbség.

https://qubit.hu/2023/08/14/10-hetkoznapi-dolog-ami-a-tudomany-jelenlegi-allasa-szerint-rakot-okozhat

https://www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/17844/ismert-es-valoszinusithetoen-karcinogen-anyagok

Humor🙂 :

A Mindenségit! podcastban Szász Máté biológussal beszélgettek arról, hogy Mit kezdjek egy olyan világban, ahol minden rákkeltő?

Talán a 2. részben hangzott el (az idézet nem pontos):

Egy előadásomban megkérdezte valaki, hogy meg lehet-e előzni a rákot?

Válaszoltam rá:  igen, szívinfarktussal :)!

3.

Határérték. A problémás területeken a szakemberek mérnek. Különféle mérési módszerekkel. A mérés eredményeit összehasonlítják a határértékekkel. Határértékek azokra az üzemi területekre vannak megállapítva, melyekben azbeszt tartalmú termékeket állítottak elő pl. hullámpalákat.

Weiszburg Tamás az írásom elején ajánlott cikkben kiemeli: „Különleges, precedens nélküli helyzet alakult ki, nemcsak Magyarországon, hanem Európában is, és biztosan lesz még folytatása. Ez az állapot jogilag nem rendezett, vagy legalábbis a szürke zónában van. Az azbesztről évtizedek óta tudjuk, hogy beépített anyagként hogyan kell vele dolgozni, eltávolítani, veszélyes hulladékként bánni vele. A beépített azbesztnek világos és kiforrott szabályozása van. A jogalkotók ennek keretében úgy gondolták, hogy az azbeszt is betiltható, mint a műanyag szívószál. De van a természetben megjelenő azbeszt is – ezt angolban NOA-nak, Naturally Occurring Asbestosnak nevezik –, ennek szabályozása praktikusan hiányzik. Ezért – jobb híján – erre is a beépített azbeszt szabályait próbálják alkalmazni, aminek erős korlátai vannak”

Megállapítás: A mérési módszerek leírása és a határértékek pontos definíciója nem fér bele egy média cikkbe. Pedig fontos alapját képezi egy probléma értelmezésének.

4.

Kiporzás. Az utóbbi napok hírei miatt, úgy érzem, muszáj kiegészíteni írásomat. (Ezt a kiegészítést június 22-én írom.) A Természetjáró Szövetség közzé tett egy térképet, hogy a turistautakon hol alkalmaztak szerpentinites zúzalékot. Akkor most térjünk vissza az alapokhoz. A szerpentinitben található azbeszt típusú ásványok csak akkor okoznak gondot, ha belélegezzük őket. Ehhez az kell, hogy a kőzet olyan apró szemcsékre darabolódjon, hogy por legyen belőle. Az Oladi-platón azért nagy a probléma, mert éveken át, az építkezésekre rendszeresen nagy teherautókkal hordták az építőanyagot, rendszeres és tartós gépjármű forgalom terhelte a felületet. A levegőbe a por úgy kerül a legkönnyebben, hogy továbbra is van jármű forgalom. Egy adott területen a levegőben folyamatosan mért azbeszt tartalom mutatja meg a probléma nagyságát. A kritikai gondolkodás során érdemes elővenni azt a bizonyos józan paraszti eszünket. Mekkora a kiporzás lehetősége egy turista úton, miközben átsétálunk egy kőzettel borított szakaszon?

A cikkek sajnos rengeteg hibás szóhasználatot is alkalmaznak, amelyek félrevezetőek. A teljesség igénye nélkül:

“azbeszt szennyezés”- helyesen: azbesztet is tartalmazó szerpentinit kőzet által okozott probléma. Egy, a természet részeként létező, emberi átalakítás nélküli kőzet és ásvány típus nem szennyezés. Erről az MTA-s podcastban részletesebben is beszélgetnek (18 perc 18 mp. után).

“mérgező azbeszt” – helyesen: az azbeszt vízben nem oldódik, ez nem egy mérgező vegyület. Ez egy kristályszerkezettel rendelkező ásvány. A problémát az alakja okozza, a nagyon apró tűi. Nem az összetétele. Sajnos a helytelen szóhasználat olyan szervezeteknél is előfordul, mint a Greenpeace. (A Greenpeace tevékenységét egyébként nagyra tartom, pl. a Fertő-tó körüli problémát nagyon jól kommunikálták, de ebben a helyzetben néhány furcsaságot, logikátlanságot érzékelek.)

“Nem szabad pánikolni, nincs értelme. Ilyen közegben élnek emberek, éltek emberek, kirándulnak emberek Ausztriában. Fél Ausztriát ki kéne telepíteni, ha maga a kő lenne veszélyes. Ha a lerakott köveket nem aprózzuk, akkor nincs kiemelt veszélyük.” (MTA podcast 39 perc 14 mp-től.)

A fentiek után, gondolkozva, mindenki el tudja dönteni, hogy érdemes-e rettegnie

Weiszburg Tamás és Tóth Erzsébet által írt Környezeti ásványtan című egyetemi jegyzet innen letölthető.

Tanulmányút Bécsben

„Az Erdészeti Szövetségi Kutatóközpont mintaprojektjei – Erdő az okos életért” című tanulmányút tapasztalatai

A Burgenland Tourismus GmbH szervezésében, az INTERREG VI-A Ausztria-Magyarország Programban megvalósuló TinyGreen projekt partnereként „Az Erdészeti Szövetségi Kutatóközpont mintaprojektei – Erdő az okos életért“című, határon átnyúló tanulmányúton vettünk részt.

ERDŐ. A benne élő élőlényeknek számára ÉLŐHELY, az oda látogató turistáknak, kirándulóknak a PIHENÉSt, a kikapcsolódást szolgálja. Mást az erdőgazdálkodásban részt vevő erdészeknek (ERDÉSZETI FAANYAG). Mégis közös a cél: megőrizni, vagy jobb állapotba hozni erdeinket úgy, hogy közben az erdő ökoszisztéma szolgáltatásai (jó levegő, élmények, rekreáció, életközösségek élete, faanyag stb.) együtt valósuljanak meg.

A tanulmányúton a Bécsi Erdészeti Kutatóintézet (Bundesforschungszentrum für Wald) munkatársai tartottak előadásokat.

Mag. Dominik Mühlberger (BFW) előadásában bemutatta a Green Care Wald projektet. A Green Care WALD (vagy Green Care Forest) egy osztrák kezdeményezés, amely az erdőt nemcsak gazdasági (faanyag) vagy ökológiai területként kezeli, hanem a szociális fenntarthatóság, az egészségmegőrzés és a pedagógia színtereként is. A projektet az osztrák Szövetségi Erdészeti Kutatóközpont (BFW) indította el, hogy összekösse az erdőtulajdonosokat a szociális és egészségügyi intézményekkel.  A „ZÖLD GONDOSKODÁS” (GCW) kezdeményezés lehetőséget kínál az érdeklődő erdőtulajdonosoknak, nyisson a társadalmi szektor felé.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Képzéseket, ahol az erdő, mint egészségforrás jelenik meg. Gyógyító-rekreációs lehetőségeket.

Az erdőfürdőzés, az erdei környezetben való tartózkodás kihat testi-lelki egészségünkre. Az erdő az ember egészségmegőrzésének egyik lehetséges forrása, ezt egyre több vizsgálat támasztja alá. Így a következő is:

https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/29556/erdofurdozes-hatasai-testi-lelki-egeszsegunkre

Az erdei atmoszféra komplexen, a fény, árnyékok, levegő, hőmérséklet, zajok, mikrobiális diverzitás hatásain keresztül különlegesen hatnak ránk.

https://elitmed.hu/ilam/okologia/ezert-tokeletes-stresszoldo-egy-erdei-seta

Az erdei környezet egészségügyi hatásairól innen sok mindent megtudhatunk:

https://bfw.ac.at/cms_stamm/GreenCareWald/pdf/BFW_Bericht147_2014_GreenPublicHealth.pdf

A Green Care Forest fókuszában már 2014-ben az erdei óvoda, az erdei ifjúsági projekthetek és az időseknek szóló oktatási programok álltak.

https://www.waldwissen.net/en/forest-ecology/recreation-and-relaxation/green-care-forest

Manfred Ohrfandl (BFW) A szociális célú erdészeti munka lehetőségeit és gyakorlatát mutatta be. Az Erdészeti Szövetségi Kutatóközponttal együttműködve a BFW az erdőtulajdonosok (Ausztriában az erdő döntő többsége magántulajdonban van) felé szociális céllal közvetít fogyatékkal élő személyeket, akik betanulás után speciális munkákat végeznek el (pl. ösvények, területhatárok tisztítása, határjelölések festése stb.), amiért hasonló bért kapnak, mint a nem fogyatékkal élők. A tevékenység állami támogatással gazdaságos -hallottuk.

Ebéd (Tirolergarten Étterem) után Thomas Roth és Szamosvári Erik különleges kutatási projektet ismertetett. Minierdőt láthattunk városi környezetben. A japán Miyawaki-erdők mintájára „meghonosított” minierdők a városi lakott környezetbe visznek ökológiai sokféleséget (élőlények közösségét). Számos előnyük közé tartozik, hogy hűtenek (a fás környezetben 11C0-kal alacsonyabb a hőmérséklet), megkötik a port, szén-megkötők, nem utolsó sorban a pihenést is szolgálják.

Az Írottkő Natúrparkért Egyesület egy következő tervezett projektje ilyen minierdők telepítését célozza meg Csepregen, Kőszegen és Szombathelyen.

Jó volt látni, hogy a korábbi „erdőmerülés” képzésen tapasztaltak hasonló aspektusban a Green Forest Care részeként is megvalósulnak, s az erdő az erdészeti tevékenység, a turizmusban, idegenforgalomban betöltött szerepe mellet a rekreációban, sportban is szerepet kap. Különösen a fogyatékkal élők életében, akik ezen kívül jövedelemszerző tevékenységhez is juthatnak az erdőkben.

Köszönjük az élményt és a tapasztalatokat!

Illés Péter (KEGISZ &INE)

Újrahasznosított kirakataink Kőszeg belvárosában

A kőszegi Bem József utcai kirakatok felújítása /írta a felújítást végző munkatársunk: Horváth Csaba/

A három nagy méretű, leromlott, elhanyagolt állapotú kirakat felújítását újrahasznosított faanyagok felhasználásával terveztük és valósítottuk meg. Két kirakat alapját szélezetlen fenyődeszka egymásra „lapolásával” oldottuk meg, a harmadik esetében maradék OSB-lapra erősített, különböző alakú és anyagú, eltérő vastagságú deszkadarabok mozaikja alkotja az alapfelületet.

A faborítás előnye, hogy a kirakatok könnyen berendezhetők, a kiállítási anyagok könnyen cserélhetők; a fához egyszerű a rögzítés. Előnye még, hogy újrahasznosított anyagok felhasználásával megoldható, és a kezeletlen faanyag önmagában is szép!

A kezdő lépés a kirakatok megtisztításával indult; el kellett távolítani a vizesedés miatt lehullott vakolatot, port, a benne hagyott hulladékot. Az alapfelület felrögzítéséhez tartódeszkákat kellett a falra (néhol a téglára) erősíteni, ami a felület egyenetlenségei miatt sok esetben még a vakolat vésését is jelentette.

A következő lépés a deszkaborítást képező anyagok megmunkálása volt; gyalulás, csiszolás, majd méretre vágás. Az előkészített deszkák felrögzítése a tartókra már viszonylag egyszerű feladatnak bizonyult, és máris láthatóvá vált a kirakatok „stílusa”, jellege. Az oldalfalak, a felső lezárás és az alsó deszkaborítás okozott még meglepetéseket – az üvegajtók zárása, felületi egyenetlenségek, eltérő méretek -, de a végeredmény mutatja, hogy sikerült ezeket kivédenünk. A felújítás igazából akkor fejeződött be, amikor a hatalmas kirakatüvegeket is megtisztítottuk, eltávolítottuk a korábban felragasztott reklámanyagokat, amelyek az évek alatt rászáradtak az üvegekre.

A végeredményt látva megérte a sok munkát!

De ne felejtsük el, hogy egy kirakat a benne kiállított anyagoktól válik igazán látványossá! A végeredmény egy igazi csapatmunka!

A KEVESEBB ZÖLDEBB! alkotói pályázatra beérkezett kézműves alkotások

Az Európai Hulladékcsökkentési Héthez csatlakoztunk 2025-ben Natúrparki Hétpróba akciónkkal. A Natúrparki Hétpróba első kihívása “A KEVESEBB ZÖLDEBB!” alkotói pályázat volt, melyre természetes és újrahasznosított alapanyagú saját készítésű használati tárgyakat vártunk. A tárgyakról elég volt fotót beküldeni, de sok tárgyat el is küldtek, vagy behoztak a pályázók. A beérkezett alkotásokból és fotóikból az Európai Hulladékcsökkentési Hét időpontjában 2025. november 22.- 30. között (és még egy hétig) kiállítást szerveztünk Kőszegen a Bem József utcában található Natúrparki Zöldülő Kirakatoknál és a tourinform irodában. Azért, hogy az alkotók és alkotások bárki számára megismerhetőek legyenek, kis videós bemutatót is készítettünk. Nézzétek szeretettel!

Természetismereti séta Kőszegen – szakvezetéssel

Lehet-e vonzó egy természetismereti séta a városban…? Ezt azoktól kell megkérdezni, akik részt vettek a város természeti értékeit bemutató hétfői sétán. A válasz IGEN!

Hogy vannak-e élőlények egy épületekkel tarkított, burkolatokkal borított, az őszi napsütéstől tikkasztó levegőjű településen…? Természetesen igen, csak észre kell venni őket.

A várost díszítő parkfákkal és cserjékkel (hegyi juhar a Fő téren, koros nagylevelű hársak) kezdtük a megismerkedést, de az igazi izgalmat mindig az okozza, amikor a természet utat tör magának. Például a várfal kőzetanyaga mutatja a hegység sziklakibúvásainak flóráját: kőfali pintyők, kövi és aranyos fodorkák, harangvirágok tarkítják a várfalat. A vártoronyban és az evangélikus harangtoronyban rendszeresen vörös vércsék fészkelnek. A Várárok „nagyjai” is tekintélyt parancsolók: a Chernel család ültette virginiai mocsárciprus ma is virul, körülötte a légzőgyökerek „hét törpeként” sorakoznak, a Várparkban amerikai tulipánfákat és mogyorós hólyagfát is felfedezhetünk.

A Hunyadi park madárvédelmi tanösvénye nem csak Chernel Istvánnak állít emléket, bárki megszemlélheti, és ez alapján otthonában is meghonosíthat madárodúkat, madáritatót, békamenedéket, akár Madárbarát kertet is kialakíthat. A park másik csodálnivalója két páfrányfenyő, ami ősszel színpompás lombruhát ölt. Ezek szerencsére hímivarú példányok, mert… (aki legközelebb eljön a sétára, annak elmesélem a folytatást). A Kőszegi Evangélikus Középiskola udvarán a település egyik amerikai vasfája áll, aminek odújában eleinte nagy fakopáncs, majd évekig csúszka lakott, most pedig méhek foglalták el…, nem csoda, hiszen az iskola udvarán rovarbarát fűnyírás zajlik.

Az állatvilág meglehetősen rejtve maradt. A vonulásban lévő füsti fecskék mellett a túra résztvevői megtudhatták, miért vannak kerámia műfecske fészkek a Hősök Tornya alsó szintjén. Itt-ott még kései költésből származó molnárfecskefiókák is kandikáltak. A Gyöngyös-parton a hegységre jellemző hegyi billegetővel sikerült találkoznunk. Végül tiszteletünket tettük a piac mögötti óriás platán előtt. Még a rajta szívogató platán csipkéspoloskák sem zavartak bennünket.

Szöveg: Illés Péter

Kép: Lukács Renáta

Tanulmányút Gömörszőlősön – résztvevői vélemény, egy új lelkes önkéntes!

Az alábbi összefoglalót a Kőszegi Evangélikus Középiskola kertész tanára Potyondiné Prapatics Márta küldte el részünkre az igazán nagy élményt adó gömörszőlősi tanulmányútról.

A tanulmányútról szóló facebook bejegyzésünket itt olvashatjátok.

Márta levele:

“Gömörszőlős tanulmányút

2025. május 13-14.

Nagyszerű társasággal, óriási élmény volta kirándulás. Köszönet a lehetőségért minden szervezésben és lebonyolításban résztvevő kedves útitársnak.

Kertészként, szülőként és 3 éve szakmai oktatóként eddig is fontosnak tartottam a környezettudatos nevelést, amiben itt is megerősítést kaptam. Teremtett világunkat kölcsönbe kaptuk az unokáinktól.

Az Kőszegi Evangélikus Középiskolában ökoiskola program keretében nagyon sok elemet be tudok építeni a fiatalok felelős környezettudatos nevelésébe.

A mulcsos talajművelést Gyulai Iván videói nyomán már az elmúlt tanévben elkezdtük alkalmazni tankertünkben. Ennek folytatásához és bővítéséhez a kirándulás során megerősítést kaptam.

Az idei gazdálkodási évben az alábbi elemeket tudjuk beépíteni a programunkba:

  • A talaj füves takarása a zöldségfélék termesztése során
  • Szalmás talajtakarás burgonya termesztésben
  • Fa aprítékos mulcs használata dísznövény ágyások és díszcserjék környezetében
  • Mozaikos kaszálás a tankertben
  • Méhlegelő kialakítása speciális magkeverékek vetésével tankertünkben
  • Elvadult gyümölcsös meghagyása, mint természetes élőhely a vadon élő állatoknak
  • Komposztálás
  • Szerves trágya kijuttatása, ami a tangazdaságunkból származik
  • Csökkentett növényvédőszer felhasználás (cél a bio szerek, kén, réz kizárólagos felhasználása)
  • Ágkupacok meghagyása sün rejtekhelyként és komposztálási célból égetés helyett
  • Kihelyezett madárodúk gondozása a tankertünkben (15 db)
  • Palántanevelő cserepek újra hasznosítása

Nem tudjuk az üzemi méreteink miatt megvalósítani a teljes vegyszermentes termelést (1,7 ha szőlő, 1 ha gyümölcsös, intenzív palántanevelés), de törekszünk, a nagyon szükséges környezetkímélő szerek használatára. Valamint talajadottságaink miatt még a forgatás nélküli talajművelést nem tudjuk bevállalni. A jövőben a rendszeres szervestrágya-komposzt felhasználás reménység szerint segít ennek a kiküszöbölésében is.

Ha segíthetek a jó tapasztalatok bemutatásában keressetek bátran.

Nagyon köszönöm a lehetőséget.

Potyondiné Prapatics Márta

Kőszegi Evangélikus Középiskola

Települési egyeztetések új natúrparki szemléletformáló szolgáltatások indításáról

Az Írottkő Natúrpark településein – új szakértő projektmunkatársainknak köszönhetően – el tudtuk kezdeni a települési egyeztetéseket. A TinyGreen projekt keretében tervezett szolgáltatásainkkal kapcsolatban – még a tervezést megelőzően – egyeztetünk a településekkel, iskolákkal.

Miről? /részlet a megbeszélések programjából:/

“A projekt során a natúrparki településeken is szeretnénk megjelenni és helyben szemléletformáló és élmény alapú természettudományi foglalkozások keretében programokat tartani különféle korcsoportoknak, célcsoportoknak. Ezek összefoglaló neve: “A kevesebb zöldebb” tudatosító programok megvalósítása

Célunk, hogy a kezdődő tervezési fázisban elbeszélgessünk a helyi közösségi emberekkel, annak érdekében, hogy a szolgáltatások megtervezésénél figyelembe tudjuk venni a helyi igényeket. 

A megbeszéléseken bárkit szívesen látunk, az egyeztetett időpontokról érdeklődj a településed vezetőjénél vagy nálunk, a zöld csoportnál: koromzita@naturpark.hu

A megbeszéléseken a projekt munkatársai vesznek részt: Hné Korom Zita, Sinkovics Csenge (zoldike.com), Horváth Csaba és Illés Péter

Hogy tudsz bármely youtube videót magyar felirattal ellátni? – egyszerűen

Az ifixit eszköz javító videói angol nyelvűek. A youtube videók jobb sarkában lévő piktogramok között találsz egy fogaskerék rajzot (beállítások). Ha arra kattintasz megjelenik egy Feliratok sor is. Kattints a feliratokra, majd válaszd ki az angol nyelvű feliratozást. Ekkor már látod a videón az angol feliratot. Már csak egy lépésre vagy a magyar szövegtől 🙂 ! Ha újra rákattintasz a fogaskerékre, akkor a Feliratok sornál az angol alatt már megjelenik az automatikus fordítás opció. Itt kiválasztod a magyar nyelvet és már olvashatod is a megértéshez szükséges (de nem pontos) fordítást.

Videós segédletet itt találsz.