Futsz? De zavar a szemét az útvonalaidon? Kösd össze a „jogging”-ot meg a „plocka upp”-ot és plogging-olj!
Mi az a plogging?
Maga a szó az angol „jogging” (futni) és a svéd „plocka upp” (szedni) szavakból származik, a tevékenység elnevezése pedig Svédországban esett meg. Pár évvel ezelőtt még nem volt neve a futás, kirándulás közben történő szemétszedésnek, annak ellenére, hogy már nagyon régóta nagyon sokan csinálják a világon mindenfelé.
Hogyan ploggingolok?
Nem csinálok belőle nagy ügyet: futok, és ha valami hulladékba botlok, azt felkapom. Ha elég kicsi, akkor betömködöm a futócipő pertlizsebébe. Ha túl nagy, bedobom a következő kukába. Ha nincs kuka, akkor viszem a kezemben vagy a következő futáshoz viszek magammal valamit, amiben elkocoghatok vele akár hazáig. Már számtalanszor előfordult, hogy zacskót a plogging-szeméthez is futás közben találtam.
Miért ploggingolok?
„Én biztos nem fogom mások után összeszedni a szemetet!” – semmi baj, ne is. Én sem azért csinálom, mert jófej vagy bolond vagy mártír vagyok. Az elmúlt másfél évben nagyon élveztem, hogy nem kellett állandóan megállnom futás közben, valami csoda folytán kevesebb volt a szemét. (Mondjuk nagyon jól lehet közben nyújtani, ami futóknak ajánlott.) Egy dolog hajt igazából: annyi a mérgező és nem lebomló szemét a természetben, hogy az már képtelen a regenerálódásra. Segíteni kell neki. A vadállatokat pedig védeni kell attól, hogy idő előtt fájdalmak között pusztuljanak el.
Ha nem tisztul meg a természetes környezet, nem tudnak helyreállni az ökoszisztémák – a talaj elveszti tápanyagtartalmát, a víz és a levegő mérgezővé válik. Ezek a folyamatok már rég elkezdődtek és persze nem csak a hulladék okozza, hanem a vegyszerezés, fakitermelés, állattenyésztés és levegőszennyezés.
A ploggingolást sokszor éreztem szélmalomharcnak. De egyrészt valóban rengetegen csinálják már az egész világon, aminek eredményeképpen sok-sok élőhely megtisztult. Másrészt mindig arra a konkrét helyre gondolok, ahol összeszedtem a szemetet: szinte hallani szoktam, amikor a föld fellélegzik.
Maja Göpel közgazdász, fenntarthatóság- és transzformációkutató gondolata azok számára, akik kételkednek saját, kis lépésekből álló változtatásaik értelmében: mindig tartsam szem előtt, hogy saját magammal megegyező, magam számára elfogadható, autentikus életet éljek.
Balázs Borbála
Nyitókép: Erik Ahlström, a plogging-mozgalom elindítója
következik:
Rattersdorf (Rőtfalva) következett, ahol a résztvevők a határon átkelve Kőszegre érkeztek. Cák és Bozsok egy újabb határátlépéssel Rechnitz-ben (Rohonc) elérték a célt, ahol minden résztvevő átvehette a teljesítésért járó oklevelet.
lucfenyőgallyat és tölgylombot láthatunk, melyek a vasi erdészek által kezelt erdőket jelképezik. Az erdőállományok fafaj összetétele igen változatos. Az erdőterület 37%-át fenyő, elsősorban erdei- és lucfenyő borítja. A lombos fafajok közül a tölgyek 30% elegyarányt képviselnek, melyet a cser (10%), a gyertyán (8%), a bükk (7%), az akác (5%), egyéb kemény- (2%) és lágylomb (1 %) követ. A természetszerű erdőkezelés előtérbe helyezésének eredményeként, zömmel a fenyők rovására növekedett a tölgyek aránya. A teljes gazdálkodási területen jelentkezik a lucfenyvesek szúkárosítás következtében történő pusztulása. A kitermelt lucosok felújítása elsősorban tölgy, vagy erdeifenyő célállománnyal történik.