Lapozz bele “A kevesebb zöldebb” című alkotói pályázatunkra beérkezett irodalmi művekbe (a négy nyilacskás ikonnal tudod teljes képernyőre tenni):
A dokumentum az Írottkő Natúrparkért Egyesület (TinyGreen projekt) által meghirdetett A KEVESEBB ZÖLDEBB! című pályázatra beérkezett irodalmi műveket tartalmazza.
KÖSZÖNJÜK A BEKÜLDÖTT ALKOTÁSOKAT!
Múlt csütörtökre meghívást kaptunk az Európai Hulladékcsökkentési Hét díjátadó ünnepségére, ahol a
A Háztartási Veteránokról készült rövidfilm megnézhető Youtube csatornánkon is:
A „hulladékcsökkentés natúrparki hétpróbája” programsorozatunk az Írottkő Natúrparkért Egyesület TinyGreen projektjének keretében készült az Európai Hulladékcsökkentési Hét (2025) alkalmából.
Az utóbbi években megszoktuk, hogy az elektronikai eszközök gyorsan cserélődnek. Újabb modell, új funkció, új dizájn…
És sokszor nem azért váltunk, mert muszáj, hanem mert azt érezzük: ideje. Pedig közben ott vannak azok a gépek, amelyek csendben, megbízhatóan teszik a dolgukat – akár évtizedeken át.
Ebben a videóban bemutatjuk a ma is szolgáló háztartási veteránokat: olyan elektronikai eszközöket, amelyek hosszú évek, sőt évtizedek után is működnek – sokszor meghibásodás nélkül. Minden géphez egy rövid történet is tartozik: mikor készült, mire használták, miért maradt meg.
A videó üzenete túlmutat a nosztalgián.
Miközben évente több tízmillió tonna elektronikai hulladék keletkezik világszerte, ezek a gépek azt bizonyítják, hogy tartós, megbízható működés igenis létezik. Hogy nem minden eszköz eldobhatóra készült. És hogy a javítás nem visszalépés, hanem előrelátás.
Nem a valódi szükséglet hoz létre sok új gépet – hanem a marketing.
A szükségtelen csere viszont rengeteg hulladékot termel.
A javítás időt nyer: a gépnek, az erőforrásoknak és a bolygónknak is.
A „háztartási veteránok” nem trendik, és nem okosak.
“Csak” működnek.
És ez a legnagyobb érték!
A videó az Írottkő Natúrparkért Egyesület TinyGreen projektjének keretében készült az Európai Hulladékcsökkentési Hét (2025) alkalmából.
Az Európai Hulladékcsökkentési Hét keretében rendeztük meg Újranotesz elnevezésű foglalkozásunkat, amelyet Nagy Viola népi kézműves vezetett. A program célja az volt, hogy megmutassuk: a mindennapi eszközök – például egy régi füzet – is új életet kaphatnak kreatív és környezettudatos módon.
A foglalkozáson a résztvevők régi, már nem használt füzetlapokból készítettek új, varrott noteszeket. A noteszek borítója különösen személyessé vált, hiszen mindenki saját maga festhette meg, így teljesen egyedi alkotások születtek. 🙂
A könyvkötés során igyekeztünk természetes anyagokkal dolgozni: a borítóra a mintát csirizzel ragasztottuk fel, amely egyszerűen liszt és víz összefőzésével készül – ezzel is csökkentve a vegyi anyagok használatát és erősítve az ökotudatos szemléletet (csiriz recept itt található).
A résztvevők nemcsak egy kézzel fogható, újrahasznosított tárgyat vihettek haza, hanem olyan tudást is, amely a hétköznapokban is hozzájárulhat a hulladékcsökkentéshez és a fenntarthatósághoz.
A foglalkozás nagyon inspiráló hangulatban telt, és remek példát mutatott arra, milyen érték rejlik az újrahasznosítás kreatív megközelítésében.
A programra az Írottkő Natúrparkért Egyesület TinyGreen projektjének keretében került sor.
Élvezetes dolog érdeklődőkből álló közösségnek előadást tartani, ilyen volt a Gencsapáti könyvtárban megtartott foglalkozás. Azaz interaktív előadás. Interaktívvá az tette, hogy egyrészt az előadáshoz hozzá is lehetett szólni, ki lehetett egészíteni, másrészt összekapcsolódott egy nagyítós, mikroszkópos vízvizsgálattal.
A Gyöngyös-patak két ágon (Zöbern, Bernstein) ered az osztrák oldalon, és a Rábába torkollik Sárvárnál. A helyi közönségnek nem volt újdonság, hogy a településen (ami egyébként 2680 fős lakosságával Vas vármegye legnépesebb községe) ágazik le a Gyöngyösből a Perint a Római-gátnál, pontosabban a Perint ága volt egykor az ősi meder (Savaria patak, amiről a megyeszékhely római kori nevét kapta). A Perint a Sorokkal egyesülve Zsennyénél ömlik a Rábába.
A vízfolyást kísérő növénytársulások közül nagy természetvédelmi jelentőséggel bírnak a Kőszegtől Lukácsházáig jellemző füzes és égeres ligeterdők. A magaskórósok egykori őshonos növényvilágából a fehér acsalaput már csak nyomokban találjuk meg. Sok helyen egyeduralkodóvá vált a hibrid japánkeserűfű, más helyen invazív bíbor nebáncsvirág, agrár környezetben a magas aranyvessző rontja az őshonos növényvilág esélyeit. Üdítő látványt nyújtanak viszont Kőszeg magasságában a patakparti hordalékon megtelepedő struccpáfrányok.
Áttekintettük a patak gerinctelen faunáját. A leggyakoribb bolharákok mellett kérészek, tegzesek (házas, szabadon úszó és örvénytegzesek), álkérészek, laposférgek, gyűrűsférgek, csigák (pl. tányércsiga, orsócsiga), kagylók, magasabbrendű rákok, kétszárnyúak (legyek, böglyök, szúnyogok) lárvái, szitakötők élnek a patakban.
A vízfolyásban élő több mint húsz halfaj közül a leggyakoribb a pisztráng, domolykó, sügér, paduc, keszegfélék, márna. A védett halfajok közül a kövi csík, a fenékjáró küllő (népi nevén góbi) és a sujtásos küsz jellemző. A Kőszegig hegyvidéki jellegű, hideg, oxigéndús vízű patak kedvez a sebes pisztrángnak (bár ez konkurense más őshonos halaknak), míg a nem őshonos szivárványos pisztráng betelepítése nem kívánatos. A patak menti pocsolyák, tavacskák kiváló szaporodóhelyei a kétéltűeknek (barna és zöld varangy, erdei és gyepi béka). A rájuk, a halakra vadászó kockás sikló a leginkább vízközeli hüllőnk, de a vízisikló sem ritka. A patak fészkelő madarai a tőkés réce, a főként hidak alatt fészkelő hegyi billegető, a barázdabillegető, a partfalakban költő „repülő drágakő”, a jégmadár, de áttelelő nagy kócsagokat is megfigyelhetünk a víz közelében. A legnagyobb ritkaság a vízirigó, ami elsősorban telelni húzódik le az Alpok magasabb régióiból. A költése nagyon ritka, de elmeséltem az öt évvel korábbi fészkelésének történetét a hallgatóságnak (lásd Cinege c. folyóirat 26. száma – http://chernelmte.extra.hu/cinege2021_26.pdf). Az eurázsiai hóddal csak ritkán találkozunk, mert éjszakai állat. Nyomával viszont annál inkább, mert a vízparti fákat, bokrokat „könyörtelenül” megrágcsálja, sőt ki is dönti. A hallgatóság között is volt, aki haragszik rá emiatt és mert mozgolódásával a házőrző kutyákat is ugatásra készteti. Pedig a hód is csak teszi a dolgát. „Vega”, csak növényekkel táplálkozik. A patak csúcsragadozója a vidra, szintén nehezen figyelhető meg. Ő is éjszakai állat, de lábnyoma, ill. halpikkelyt, rákpáncélt is tartalmazó hullatéka árulkodik jelenlétéről.
Az interaktív része a foglalkozásnak csak ezután kezdődött. A közönség (felnőttek és gyermekek) egyaránt nagyon aktívak voltak, és hosszasan vizsgálták – a hallott ismeretek felhasználásával – a patakból frissen gyűjtött vízmintát. Kiskanál segítségével próbálták szétválogatni Petri-csészéke a szemmel megkülönböztethető makrogerinctelen (szabad szemmel látható gerinctelen) csoportokat. Természetesen a bolharákból volt a legtöbb, de erezett kérészek, más kérész fajok (dán kérész, elevenszülő kérész), a legtisztább vizeket jelző álkérész (ez jó vízminőséget jelez!), tegzesek, fenékjáró poloskák, vándorkagyló (invazív, azaz betolakodó) és az amerikai jelzőrák (szintén jövevény) is előfordultak. A bátrabbak kézbe is merték venni. A parányokról nagyító vagy mikroszkóp alatt érdekes részletek tárultak fel. A jelenlévő élőlénycsoportok alapján a BISEL módszer szerint a víz minősége II. osztályú („enyhén szennyezett”) volt, ami viszonylag jó kategória.
A programra az Írottkő Natúrparkért Egyesület TinyGreen projektjének keretében került sor.
Legközelebb más Gyöngyös-parti településnek is szívesen megmutatjuk a patak élővilágát!
Szöveg: Illés Péter
Fotók: Illés Péter, Eredics Bálint Koppány
Az idei év őszén szakvezetett túráinkon az alábbi védett és veszélyeztetett gombákat találtuk a Natúrpark területén:
A faj védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.
A Védett és fokozottan védett növény és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/20012 (V.9.) KöM rendelet 9. sz. mellékletében találjuk meg a védett gombák listáját (jelenleg 58 faj).
A veszélyeztetett gombafajok azonosításánál felhasznált irodalom:
Horváth Csaba gombaszakellenőr
Lassan véget ér az idei gombaszezon.
A TinyGreen projekt keretében megtartott szakvezetett geológiai és gombaismereti túráinkon nagyon sok gombafajt sikerült gyűjtenünk és megismernünk, annak ellenére, hogy az idei év nem volt a legjobb „gombatermés” szempontjából.
Került azért a résztvevők asztalára – vagy inkább tányérjára – a közkedvelt étkezési gombákból több féle is: találtunk vargányát az Alsó-erdőben; nagy őzlábgomba (és ehető rokonai) mindig került a kosárba; de haza lehetett vinni a szürke tölcsérgombát, a lilapereszkét, a sereges tölcsérgombát, a piruló galócát és még folytathatnánk a sort.
Az ízletes rizikét is megkóstolhatták a túra résztvevői, és mindig találtunk – a talán csak kevesek által ismert – vöröses és barna nyálkásgombát. Ez a gomba a nevével ellentétben nem nyálkás, viszont igen finom!
Rábukkantunk védett és veszélyeztetett gombákra is: császárgalócát, gyűrűs ráncosgombát, óriás csiperkét, és ágas taplót is találtunk.
Megismerkedtünk a mérges gombák néhány „prominens” képviselőjével is; találtunk susulykát, világító tölcsérgombát, retekszagú kígyógombát. De nem maradtak ismeretlenek a „nehézfiúk” sem, szép példányai kerültek elő a gyilkos galócának, a viaszfehér tölcsérgomba sem maradt ki a sorból, és találkoztunk az ehető őzlábgombák kicsi, de annál veszélyesebb rokonaival is (húsbarnás és büdös őzlábgomba).
Ezek a fajok is hasznos részei a természetnek, csak nem szabad őket megenni!
A természet bőkezűen ad és nem vár érte cserébe semmit.
Ne féljünk a gombáktól! Amit nem ismerünk, mutassuk meg szakértőnek!
A jövőben is mindenkit szeretettel várunk szakvezetett túráinkon, sétáinkon!
Horváth Csaba geológus, gombaszakellenőr
Meghirdetjük a NATÚRPARKI HÉTPRÓBÁT , csatlakozz Te is!
Az Európai Hulladékcsökkentési Hét 2025. november 22-30. között zajlik, ennek keretében hirdetjük meg a hétpróbát. Csatlakozz te is családoddal, osztálytársaiddal barátaiddal vagy egyedül, nyugi, nem kell mind a hetet teljesíteni! Válassz, hogy melyik tetszik a legjobban 🙂
Programok iskoláknak, gyerekes családoknak:
1) Kukabúvár – Nézz a szemét mélyére!
Kézmosásra felkészülni, meglepetések biztosan lesznek!
Merülj el a „fekete kuka” titkaiban!
A kihívás során a gyerekek igazi hulladéknyomozókká válnak: szétválogatják a „fekete kuka” tartalmát, és együtt kiderítik, mi az, ami tényleg szemét – és mi az, ami még új életre kelhet(ett volna), ha a megfelelő helyre dobják.
A teljesítésről 5 db fotót kérünk, mely közül 1 csoportkép legyen.
2) Natúrparki Zöldülő: Kirakat és Kvíz – Nézz szembe a fogyasztói társadalom hatásaival!
Légy Te is tudatosabb vásárló, gondolkozz el a valóságon!
Két kőszegi belvárosi kirakat, két tükör a világról.
Fedezd fel, hogyan hat a pazarlás a Bolygónkra – és teszteld tudásod a kvízben!
A kvíz kérdéseit akkor tudod megválaszolni, ha tanulmányozod a két natúrparki zöldülő kirakatunkat Kőszegen a Bem József utcában. A kirakatokat természetesen felújítottuk, melyhez nagyrészt újrahasznosított természetes alapanyagokat használtunk.
Két témakör vár a kirakatoknál:
Programok felnőtteknek:
3) Újranotesz – Füzetből születik új élet
Kreatív újrahasznosítás – a papír is megérdemel egy második esélyt !
Ne dobd el, írd tele újra!
Kézműves foglalkozás, ahol a félig használt füzetekből új noteszeket készítünk.
A kiscsoportos foglalkozás dátuma: 2025. november 29. szombat 13-17 óráig.
4) Javító Helyek – Natúrparki Kisokos a javításhoz
Mert a legzöldebb tárgy az, amiből nem kell újat venni!
Ha elromlott, ne dobd ki – javíttasd meg!
Kérjük a résztvevőket, hogy javasoljanak a kisokosba olyan szolgáltatókat az Írottkő Natúrpark területén és annak vonzáskörzetében akik megjavítják elromlott tárgyainkat.
A naturpark.hu oldalon közzé tesszük a létrehozott Natúrparki Javító Kisokost, amelyben összegyűjtjük a környék javítóműhelyeit és szakembereit.
A javaslatokat az alábbi e-mail címre kell elküldeni: horvathcsaba@naturpark.hu
5) Háztartási veteránok – Az időtálló gépek nyomában
„Ezek a gépek még használatra és nem trendekre készültek.”
Van otthon egy 40 éves porszívó, ami még mindig tökéletesen működik?
Keresd elő, mutasd meg, és meséld el a történetét!
A háztartási veteránodat bemutató fotókat és a hozzájuk tartozó történeteket az alábbi e-mail címre kérjük elküldeni: sinkovicscsenge@naturpark.hu
Határidő: 2025. november 30.
A bemutatott háztartási veteránokat youtube videó formájában osztjuk meg a nagyközönséggel, és a natúrpark honlapján is közzé tesszük!
Update: az elkészült video:
Programok bármely korosztálynak:
6) Alkotói pályázat – A kevesebb, zöldebb!
A kreativitás a legjobb újrahasznosító – engedd szabadonJ !
A kevesebb, zöldebb! Mutasd meg, mit jelent számodra a tudatos élet!
Írj verset, novellát, vagy készíts természetes (lehetőleg) újrahasznosított alapanyagokból használati tárgyat.
A legjobb alkotásokat a kőszegi belváros harmadik natúrparki kirakatában, a Cerka Bt. papírbolt támogatásával mutatjuk be 2025. november 22. és 30. között az Európai Hulladékcsökkentési Héten.
Az alkotásokat a natúrparki zöld irodába kell behozni: Kőszeg, Kelcz-Adelffy u. 5. 1/3. vagy elküldeni a koromzita@naturpark.hu e-mail címre. (A behozáshoz időpont egyeztetés szükséges!)
határidő: 2025. november 17.
Update: az alkotásokról készült video:
7) Közösen a tiszta natúrparkért!– szakvezetett túra, szemétszedéssel
Egy nap a Természetért, egy lépés a változás felé.
Csatlakozz cáki túránkhoz 2025. november 22-én szombaton 9 órakor. Ismerd meg velünk a természetet és segíts neki megtisztulni!
A túrára a horvathcsaba@naturpark.hu e-mail címen jelentkezhetsz. A szemét összeszedéséhez tartós eszközöket – juta zsákot, textil kesztyűt – biztosítunk.
Programok iskoláknak, gyerekes családoknak:
Azt gondolom, nem csak számomra nagyszerű dolog egy olyan parkban sétálni, ahol Ottlik Géza is „cőger” volt, és akinek az Iskola a határon című regényét az írónak a katonai alreáliskola intézményében az 1923 és 1926 közötti élményei ihlették. A séta résztvevői is azt erősítették meg a végén, hogy a séta élmény volt, az ismeretek a szép, őszi lombok között járva különösen hatottak. A jövőre 170 éve intézményt és parkját Pollini Frigyes mérnökkari százados tervezte, a parképítést is maga irányította. Az igazi felvirágzását Piers Vilmos természetrajztanár, botanikus intézeti tanár őrnagynak köszönheti. A tudós tanár szobra a gesztenyesor közepén rejtőzik. A főallé vadgesztenyéi nemcsak az egykori hadapródokat hívta masírozásra és csuklógyakorlatokra, de az ide érkezőt ma is a főépülethez kíséri.
A legidősebb vadgesztenye példányok minden bizonnyal Seitz Jakab százados (alezredes) parancsnoksága alatt az 1880-1888. években lettek telepítve, tehát megközelítőleg 140-150 esztendősek. A már rozsdás lombok között fiatal, zöld hajtásokat, és itt-ott virágokat is felfedeztünk. A száraz nyárra és a vadgesztenyelevél-aknázómoly levélkárosítására idő előtti lombhullatással és ilyen módon reagál a fa.
A parkba belépve három óriási koronájú, 4,5-5 méter törzskerületű juharlevelű platán vonzza magára a tekintetet. Az alatta lévő Hősi Emlékműnél tartják minden év júniusában a Cőgerek-napja alkalmából a koszorúzást és megemlékezést. A platán lemezesen leváló kérge alatt téli nyugalmukat megkezdő platán csipkéspoloskák tömege lapult. Az amerikai jövevény nagyítóval megnézve áttetsző, csipkés szárnyaival impozáns látvány, bár a jelenlétüknek a fa nem „örül”, mert a levelüket szívogatja. A déli parkrészlet felé elindulva számos juhar fajra (hegyi, korai, mezei, háromerű) akadunk. Az egyik legérdekesebb közülük a tarkalevelű hegyi juhar, aminek biológiai érdekessége, hogy levelének rendkívüli változatos világos- és sötétzöld mintázatát ún. ugráló gének (transzpozoonok) által létrehozott mutációk okozzák. A juharok ikerlependék termésükkel propellerszerűen messze tudnak terjeszkedni a szelek útján.
Utunk során felfigyeltünk a csuszkák hangicsálására is, akik az odvas fákban fészkelnek, a fekete diót tömegével beborító fehér fagyöngy bogyóiból lakmározó léprigók zajongására, valamint egy dióval érkező szajkó érkezésére is. Ebben a parkrészletben találjuk meg az intézmény talán leghíresebb fáját, egy égbe törő hegyi mamutfenyőt, ami impozáns látványával és közel 7 méteres kerületű törzsével tekintélyt parancsoló. Puha kérgű törzsét 8-10 gyermek tudja csak körülölelni. A kerti lak körül faritkaságok rejtőznek. A szeldeltlevelű hárs egyedüli példánya, a kanadai hemlokfenyő és a hegyeslevelű liliomfa látványa ugyancsak szívet vidámító. A gömböcskés tobozkájú mocsárciprusnál megemlékeztünk a várparkban álló óriás fajtársára, amit a Chernel család ültetett.
A park keleti része felé haladva ügyesen elkerültük a potyogó vadgesztenyéket. A hátsó épület mögött gyönyörködtünk a himalájai selyemfenyő tűleveleinek puhaságában, a csüngő eperfa „szomorúságában” és a vörösfenyők és mocsárciprusok sárguló lombjában. Az Ibériai-félszigeten őshonos andalúziai jegenyefenyő hajtásai hengeresek, tréfás neve „kolbászfenyő”.
A varroda épülete mögött álló kései végzetfa illata augusztusban, szeptemberben messziről odacsábítja az embert. A tudományos nevében a „clerodendrum” szó a görög „kleros” végzet, valamint a „dendron”, vagyis fa szavak összetételéből született és innen eredeztethető a magyar végzetfa elnevezés is. Nagy, szív alakú levelei mogyoróvaj illatúak, innen ered az angol nyelvterületen használt „mogyoróvaj-fa” elnevezés. Ennél csak virágai tetszetősebben, amíg fehér színűek és csillag alakúak. Illatos virágaik nyár végén, kora ősszel nyílnak. Csillag alakú, bíborra színeződő csészelevele közepén a kék bogyóterméssel igazán feltűnő jelenség.
Az egykori kórház épületének udvarán két egzóta fogad. A fehér hikoridió Észak-Amerikából származik, a „hikori” indián eredetű szó, „magot” jelent. Levelei páratlanul összetettek. Zöld burka éréskor négy félre hasad. Az amerikai vasfa szárnyalt, kétszeresen összetett levelei jellegzetesek. A pillangósvirágúak családjába tartozó növénynek nagyméretű hüvelytermése van, de ilyet ezen a példányon nem találunk, mert a növény kétlaki, és a parkban álló példány hímivarú (porzós). Ágrendszere agancsszerűen elágazó. Német neve Geweihbaum, ami „agancsfát” jelent. Fája tömör és nehéz.
A visszavezető utat vörös tölgyek és szelídgesztenyék szegélyezik. Az egykori szánkódomb közelében egy amerikai mocsártölgy termetes példánya áll. A főépület előtti tér legszembetűnőbb értéke egy vihar által megtépázott, kúposan szétterülő koronájú, terebélyes „kék” atlaszcédrus. Hordó alakú tobozai éréskor szétesnek. A városban a Hunyadi Mátyás-parkban látható Hunyadi Mátyás szobor egykor ennek a tövében állt. Végül a parkon átvágva megcsodáltuk az öreg Vénic-szilt, és a mellette agasodó hangyabolyt. A közelében ismét egy ritkaság, egy perzsa varázsfa állta utunkat. A gyepben még ilyenkor is feltűntek az agresszívan terjeszkedő indiai pimpók piros termései, amit sárga virága és felálló termése jól megkülönböztet a mi szamócáinktól. Nem tanácsos belőle enni. Az uszoda mögött közönséges gyertyán csüngő lombozatú változata „szomorkodik”. E helyen az Észak-Amerikából származó tulipánfák már sárga ruhát öltöttek.
Megállapítottuk, hogy a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény parkja a 131 taxonjával és közel 1400 fásszárú egyedével nagy kincs, jelentős értéket hordoz.
Az úton kifelé Ottlik Géza Iskola a határon művében leírt gondolatokkal búcsúztunk: „elindultak kifelé a hosszú főallén, a százéves fák emeletmagas sátra alatt…”
A park minden évszakban más arcát mutatja. Érdemes legközelebb is velünk tartani!
