Kezdőlap – Írottkő Natúrpark kategória bejegyzései

Tanulmányút Bécsben

„Az Erdészeti Szövetségi Kutatóközpont mintaprojektjei – Erdő az okos életért” című tanulmányút tapasztalatai

A Burgenland Tourismus GmbH szervezésében, az INTERREG VI-A Ausztria-Magyarország Programban megvalósuló TinyGreen projekt partnereként „Az Erdészeti Szövetségi Kutatóközpont mintaprojektei – Erdő az okos életért“című, határon átnyúló tanulmányúton vettünk részt.

ERDŐ. A benne élő élőlényeknek számára ÉLŐHELY, az oda látogató turistáknak, kirándulóknak a PIHENÉSt, a kikapcsolódást szolgálja. Mást az erdőgazdálkodásban részt vevő erdészeknek (ERDÉSZETI FAANYAG). Mégis közös a cél: megőrizni, vagy jobb állapotba hozni erdeinket úgy, hogy közben az erdő ökoszisztéma szolgáltatásai (jó levegő, élmények, rekreáció, életközösségek élete, faanyag stb.) együtt valósuljanak meg.

A tanulmányúton a Bécsi Erdészeti Kutatóintézet (Bundesforschungszentrum für Wald) munkatársai tartottak előadásokat.

Mag. Dominik Mühlberger (BFW) előadásában bemutatta a Green Care Wald projektet. A Green Care WALD (vagy Green Care Forest) egy osztrák kezdeményezés, amely az erdőt nemcsak gazdasági (faanyag) vagy ökológiai területként kezeli, hanem a szociális fenntarthatóság, az egészségmegőrzés és a pedagógia színtereként is. A projektet az osztrák Szövetségi Erdészeti Kutatóközpont (BFW) indította el, hogy összekösse az erdőtulajdonosokat a szociális és egészségügyi intézményekkel.  A „ZÖLD GONDOSKODÁS” (GCW) kezdeményezés lehetőséget kínál az érdeklődő erdőtulajdonosoknak, nyisson a társadalmi szektor felé.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Képzéseket, ahol az erdő, mint egészségforrás jelenik meg. Gyógyító-rekreációs lehetőségeket.

Az erdőfürdőzés, az erdei környezetben való tartózkodás kihat testi-lelki egészségünkre. Az erdő az ember egészségmegőrzésének egyik lehetséges forrása, ezt egyre több vizsgálat támasztja alá. Így a következő is:

https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/29556/erdofurdozes-hatasai-testi-lelki-egeszsegunkre

Az erdei atmoszféra komplexen, a fény, árnyékok, levegő, hőmérséklet, zajok, mikrobiális diverzitás hatásain keresztül különlegesen hatnak ránk.

https://elitmed.hu/ilam/okologia/ezert-tokeletes-stresszoldo-egy-erdei-seta

Az erdei környezet egészségügyi hatásairól innen sok mindent megtudhatunk:

https://bfw.ac.at/cms_stamm/GreenCareWald/pdf/BFW_Bericht147_2014_GreenPublicHealth.pdf

A Green Care Forest fókuszában már 2014-ben az erdei óvoda, az erdei ifjúsági projekthetek és az időseknek szóló oktatási programok álltak.

https://www.waldwissen.net/en/forest-ecology/recreation-and-relaxation/green-care-forest

Manfred Ohrfandl (BFW) A szociális célú erdészeti munka lehetőségeit és gyakorlatát mutatta be. Az Erdészeti Szövetségi Kutatóközponttal együttműködve a BFW az erdőtulajdonosok (Ausztriában az erdő döntő többsége magántulajdonban van) felé szociális céllal közvetít fogyatékkal élő személyeket, akik betanulás után speciális munkákat végeznek el (pl. ösvények, területhatárok tisztítása, határjelölések festése stb.), amiért hasonló bért kapnak, mint a nem fogyatékkal élők. A tevékenység állami támogatással gazdaságos -hallottuk.

Ebéd (Tirolergarten Étterem) után Thomas Roth és Szamosvári Erik különleges kutatási projektet ismertetett. Minierdőt láthattunk városi környezetben. A japán Miyawaki-erdők mintájára „meghonosított” minierdők a városi lakott környezetbe visznek ökológiai sokféleséget (élőlények közösségét). Számos előnyük közé tartozik, hogy hűtenek (a fás környezetben 11C0-kal alacsonyabb a hőmérséklet), megkötik a port, szén-megkötők, nem utolsó sorban a pihenést is szolgálják.

Az Írottkő Natúrparkért Egyesület egy következő tervezett projektje ilyen minierdők telepítését célozza meg Csepregen, Kőszegen és Szombathelyen.

Jó volt látni, hogy a korábbi „erdőmerülés” képzésen tapasztaltak hasonló aspektusban a Green Forest Care részeként is megvalósulnak, s az erdő az erdészeti tevékenység, a turizmusban, idegenforgalomban betöltött szerepe mellet a rekreációban, sportban is szerepet kap. Különösen a fogyatékkal élők életében, akik ezen kívül jövedelemszerző tevékenységhez is juthatnak az erdőkben.

Köszönjük az élményt és a tapasztalatokat!

Illés Péter (KEGISZ &INE)

Alkotói pályázat – irodalmi alkotások

Lapozz bele “A kevesebb zöldebb” című alkotói pályázatunkra beérkezett irodalmi művekbe (a négy nyilacskás ikonnal tudod teljes képernyőre tenni):

A dokumentum az Írottkő Natúrparkért Egyesület (TinyGreen projekt) által meghirdetett A KEVESEBB ZÖLDEBB! című pályázatra beérkezett irodalmi műveket tartalmazza.

KÖSZÖNJÜK A BEKÜLDÖTT ALKOTÁSOKAT! 

Díjazták a munkánkat :)

Múlt csütörtökre meghívást kaptunk az Európai Hulladékcsökkentési Hét díjátadó ünnepségére, ahol a

„A hulladékcsökkentés natúrparki hétpróbája” programsorozatunk 1. helyezést ért el az egyesület/civil szervezet kategóriában. 🙂
 
Külön melegséggel töltött el bennünket, hogy a Háztartási Veteránok akciónkat (ahol kerestük az ország legidősebb, még ma is működő háztartási eszközeit) kiemelték a közel 600 regisztrált program közül. 
 
Sajnos az ünnepségen a Zöld csoportnak csak egy része tudott jelen lenni (Zita és Csenge), ugyanakkor a programok megvalósításában Csaba és Péter is oroszlánrészt vállalt. 
 
A díjátadón rengeteg inspiráló ötlettel gazdagodtunk és új lendületet kaptunk a további munkához.

A Háztartási Veteránokról készült rövidfilm megnézhető Youtube csatornánkon is:

A „hulladékcsökkentés natúrparki hétpróbája” programsorozatunk az Írottkő Natúrparkért Egyesület TinyGreen projektjének keretében készült az Európai Hulladékcsökkentési Hét (2025) alkalmából.

A KEVESEBB ZÖLDEBB! alkotói pályázatra beérkezett kézműves alkotások

Az Európai Hulladékcsökkentési Héthez csatlakoztunk 2025-ben Natúrparki Hétpróba akciónkkal. A Natúrparki Hétpróba első kihívása “A KEVESEBB ZÖLDEBB!” alkotói pályázat volt, melyre természetes és újrahasznosított alapanyagú saját készítésű használati tárgyakat vártunk. A tárgyakról elég volt fotót beküldeni, de sok tárgyat el is küldtek, vagy behoztak a pályázók. A beérkezett alkotásokból és fotóikból az Európai Hulladékcsökkentési Hét időpontjában 2025. november 22.- 30. között (és még egy hétig) kiállítást szerveztünk Kőszegen a Bem József utcában található Natúrparki Zöldülő Kirakatoknál és a tourinform irodában. Azért, hogy az alkotók és alkotások bárki számára megismerhetőek legyenek, kis videós bemutatót is készítettünk. Nézzétek szeretettel!

Háztartási veteránok

Az utóbbi években megszoktuk, hogy az elektronikai eszközök gyorsan cserélődnek. Újabb modell, új funkció, új dizájn…

És sokszor nem azért váltunk, mert muszáj, hanem mert azt érezzük: ideje. Pedig közben ott vannak azok a gépek, amelyek csendben, megbízhatóan teszik a dolgukat – akár évtizedeken át.

Ebben a videóban bemutatjuk a ma is szolgáló háztartási veteránokat: olyan elektronikai eszközöket, amelyek hosszú évek, sőt évtizedek után is működnek – sokszor meghibásodás nélkül. Minden géphez egy rövid történet is tartozik: mikor készült, mire használták, miért maradt meg.

A videó üzenete túlmutat a nosztalgián.
Miközben évente több tízmillió tonna elektronikai hulladék keletkezik világszerte, ezek a gépek azt bizonyítják, hogy tartós, megbízható működés igenis létezik. Hogy nem minden eszköz eldobhatóra készült. És hogy a javítás nem visszalépés, hanem előrelátás.

Nem a valódi szükséglet hoz létre sok új gépet – hanem a marketing.
A szükségtelen csere viszont rengeteg hulladékot termel. 

A javítás időt nyer: a gépnek, az erőforrásoknak és a bolygónknak is.

A „háztartási veteránok” nem trendik, és nem okosak.
“Csak” működnek.
És ez a legnagyobb érték!

A videó az Írottkő Natúrparkért Egyesület TinyGreen projektjének keretében készült az Európai Hulladékcsökkentési Hét (2025) alkalmából.

Újranotesz: kézműves program a fenntarthatóság jegyében

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét keretében rendeztük meg Újranotesz elnevezésű foglalkozásunkat, amelyet Nagy Viola népi kézműves vezetett. A program célja az volt, hogy megmutassuk: a mindennapi eszközök – például egy régi füzet – is új életet kaphatnak kreatív és környezettudatos módon.

A foglalkozáson a résztvevők régi, már nem használt füzetlapokból készítettek új, varrott noteszeket. A noteszek borítója különösen személyessé vált, hiszen mindenki saját maga festhette meg, így teljesen egyedi alkotások születtek. 🙂 

A könyvkötés során igyekeztünk természetes anyagokkal dolgozni: a borítóra a mintát csirizzel ragasztottuk fel, amely egyszerűen liszt és víz összefőzésével készül – ezzel is csökkentve a vegyi anyagok használatát és erősítve az ökotudatos szemléletet (csiriz recept itt található).

A résztvevők nemcsak egy kézzel fogható, újrahasznosított tárgyat vihettek haza, hanem olyan tudást is, amely a hétköznapokban is hozzájárulhat a hulladékcsökkentéshez és a fenntarthatósághoz. 

A foglalkozás nagyon inspiráló hangulatban telt, és remek példát mutatott arra, milyen érték rejlik az újrahasznosítás kreatív megközelítésében.

A programra az Írottkő Natúrparkért Egyesület TinyGreen projektjének keretében került sor.

Zöld Ünnepek – A kevesebb zöldebb

Ünnepi díszbe öltözött az egyik kőszegi natúrparki zöldülő kirakat (Bem József utcában, a papírbolt mellett)
 
Érdekes világot élünk: advent idején sokszor már csak rohanunk boltról boltra, mert a reklámok azt sugallják, hogy vásárlás nélkül nincs se szeretet, se boldogság, se karácsonyi hangulat… Pedig dehogynem! 🙂
 
A kirakatban azt szerettük volna megmutatni, hogy ünnepi hangulatot a Föld felesleges elszennyezése nélkül is teremthetünk.
 
Mivel készültünk?
1) Fűzvesszőből készült “alternatív karácsonyfa”: évről évre újra elővehető, néhány friss fenyőág pedig máris meghozza a karácsony illatát. 🙂
2) Méhviasz-gyertyák: természetesek, illatosak, otthonosak.
3) Gyapjúból (kívül-belül!) nemezelt állatkák: a plüss ( = műanyag) figurák kedves, természetes alternatívái.
4) Vesszőkoszorú: díszítés ragasztó és kötöző nélkül; a diókat vékony drót rögzíti (nem vegyi ragasztó).
5) Adventi (mese)naptár: régi kézi szőttesből, régi hímzőfonallal varrt zsákocskák, a „fa” pedig a kertből szedett mogyoróág. Csoki helyett pedig jöhet akár napi egy rövid karácsonyi mese. 🙂
6) Madárkalács és madáretető: műanyaghálós cinkegolyó helyett saját készítésű madárkalács és fűzvesszőből-fakorongból barkácsolt madáretető.
7) Fa ajtódíszek “hulladékfából”: olyan kisebb fadarabokból, amelyeket már eltüzeltek volna; a színüket pedig tejfesték adja.
8) És végül: mézeskalácsot is sütöttünk! – mert illatok nélkül nincs igazi advent. Még a mázhoz is saját, házi, igazi kapirgálós tyúkok tojásait használtuk 🙂
 
Ha nem magunk készítjük mindezt, akkor pedig válasszuk helyi termelők és népi kézművesek termékeit (a távol-keleti portékák helyett). Támogassuk az ő munkájukat.
TinyGreen
A kevesebb zöldebb!

A Gyöngyös-patak élővilága (Gencsapáti; írta: Illés Péter)

Élvezetes dolog érdeklődőkből álló közösségnek előadást tartani, ilyen volt a Gencsapáti könyvtárban megtartott foglalkozás. Azaz interaktív előadás. Interaktívvá az tette, hogy egyrészt az előadáshoz hozzá is lehetett szólni, ki lehetett egészíteni, másrészt összekapcsolódott egy nagyítós, mikroszkópos vízvizsgálattal.

A Gyöngyös-patak két ágon (Zöbern, Bernstein) ered az osztrák oldalon, és a Rábába torkollik Sárvárnál. A helyi közönségnek nem volt újdonság, hogy a településen (ami egyébként 2680 fős lakosságával Vas vármegye legnépesebb községe) ágazik le a Gyöngyösből a Perint a Római-gátnál, pontosabban a Perint ága volt egykor az ősi meder (Savaria patak, amiről a megyeszékhely római kori nevét kapta). A Perint a Sorokkal egyesülve Zsennyénél ömlik a Rábába. 

A vízfolyást kísérő növénytársulások közül nagy természetvédelmi jelentőséggel bírnak a Kőszegtől Lukácsházáig jellemző füzes és égeres ligeterdők. A magaskórósok egykori őshonos növényvilágából a fehér acsalaput már csak nyomokban találjuk meg. Sok helyen egyeduralkodóvá vált a hibrid japánkeserűfű, más helyen invazív bíbor nebáncsvirág, agrár környezetben a magas aranyvessző rontja az őshonos növényvilág esélyeit. Üdítő látványt nyújtanak viszont Kőszeg magasságában a patakparti hordalékon megtelepedő struccpáfrányok.

A patak Gencsapátinál

Áttekintettük a patak gerinctelen faunáját. A leggyakoribb bolharákok mellett kérészek, tegzesek (házas, szabadon úszó és örvénytegzesek), álkérészek, laposférgek, gyűrűsférgek, csigák (pl. tányércsiga, orsócsiga), kagylók, magasabbrendű rákok, kétszárnyúak (legyek, böglyök, szúnyogok) lárvái, szitakötők élnek a patakban.

A talált gerinctelen életközösség

A vízfolyásban élő több mint húsz halfaj közül a leggyakoribb a pisztráng, domolykó, sügér, paduc, keszegfélék, márna. A védett halfajok közül a kövi csík, a fenékjáró küllő (népi nevén góbi) és a sujtásos küsz jellemző. A Kőszegig hegyvidéki jellegű, hideg, oxigéndús vízű patak kedvez a sebes pisztrángnak (bár ez konkurense más őshonos halaknak), míg a nem őshonos szivárványos pisztráng betelepítése nem kívánatos. A patak menti pocsolyák, tavacskák kiváló szaporodóhelyei a kétéltűeknek (barna és zöld varangy, erdei és gyepi béka). A rájuk, a halakra vadászó kockás sikló a leginkább vízközeli hüllőnk, de a vízisikló sem ritka. A patak fészkelő madarai a tőkés réce, a főként hidak alatt fészkelő hegyi billegető, a barázdabillegető, a partfalakban költő „repülő drágakő”, a jégmadár, de áttelelő nagy kócsagokat is megfigyelhetünk a víz közelében. A legnagyobb ritkaság a vízirigó, ami elsősorban telelni húzódik le az Alpok magasabb régióiból. A költése nagyon ritka, de elmeséltem az öt évvel korábbi fészkelésének történetét a hallgatóságnak (lásd Cinege c. folyóirat 26. száma – http://chernelmte.extra.hu/cinege2021_26.pdf). Az eurázsiai hóddal csak ritkán találkozunk, mert éjszakai állat. Nyomával viszont annál inkább, mert a vízparti fákat, bokrokat „könyörtelenül” megrágcsálja, sőt ki is dönti. A hallgatóság között is volt, aki haragszik rá emiatt és mert mozgolódásával a házőrző kutyákat is ugatásra készteti. Pedig a hód is csak teszi a dolgát. „Vega”, csak növényekkel táplálkozik. A patak csúcsragadozója a vidra, szintén nehezen figyelhető meg. Ő is éjszakai állat, de lábnyoma, ill. halpikkelyt, rákpáncélt is tartalmazó hullatéka árulkodik jelenlétéről.

Előadás a könyvtárban

Az interaktív része a foglalkozásnak csak ezután kezdődött. A közönség (felnőttek és gyermekek) egyaránt nagyon aktívak voltak, és hosszasan vizsgálták – a hallott ismeretek felhasználásával – a patakból frissen gyűjtött vízmintát. Kiskanál segítségével próbálták szétválogatni Petri-csészéke a szemmel megkülönböztethető makrogerinctelen (szabad szemmel látható gerinctelen) csoportokat. Természetesen a bolharákból volt a legtöbb, de erezett kérészek, más kérész fajok (dán kérész, elevenszülő kérész), a legtisztább vizeket jelző álkérész (ez jó vízminőséget jelez!), tegzesek, fenékjáró poloskák, vándorkagyló (invazív, azaz betolakodó) és az amerikai jelzőrák (szintén jövevény) is előfordultak. A bátrabbak kézbe is merték venni. A parányokról nagyító vagy mikroszkóp alatt érdekes részletek tárultak fel. A jelenlévő élőlénycsoportok alapján a BISEL módszer szerint a víz minősége II. osztályú („enyhén szennyezett”) volt, ami viszonylag jó kategória.

Mikroszkóp alatt

A programra az Írottkő Natúrparkért Egyesület TinyGreen projektjének keretében került sor.

Legközelebb más Gyöngyös-parti településnek is szívesen megmutatjuk a patak élővilágát!

Szöveg: Illés Péter
Fotók: Illés Péter, Eredics Bálint Koppány

Az érdeklődő csapat
A vizsgálat
Keresgéljünk!
Vizsgálódjunk!
Mi van ott?
Jelzőrákok

Védett és veszélyeztetett gombák a Natúrpark területén (írta: Horváth Csaba)

Az idei év őszén szakvezetett túráinkon az alábbi védett és veszélyeztetett gombákat találtuk a Natúrpark területén:

  • Császárgalóca (Amanita caesarea): szeptemberben az Alsó-erdőben találtuk, védett, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.
  • Gyűrűs ráncosgomba (Cortinarius caperatus): szintén szeptemberben, két alkalommal találtuk az Alsó-erdőn, csarab között. Erősen veszélyeztetett (VL2) faj.
  • Ágas tapló (Grifola frondosa): Csepregen, az alpannonia light körtúra zártkerteket elérő szakaszán, nagyméretű élő tölgyfa tövénél, és az Ólmodra bevezető aszfaltos út melletti, szintén impozáns méretű élő tölgyfa tövénél. Mindkét példány közel fél méteres nagyságú!

A faj védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

  • Óriás Csiperke (Agaricus augustus): A Szent-Vidre felvezető jelzésen, a mélyút oldalában. Erősen veszélyeztetett (VL2).
  • Zöldes nedűgomba (Hygrocybe psittacina): Az ólmodi buszforduló füves, nyírt területén. Erősen veszélyeztetett (VL2) faj.

A Védett és fokozottan védett növény és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/20012 (V.9.) KöM rendelet 9. sz. mellékletében találjuk meg a védett gombák listáját (jelenleg 58 faj).

A veszélyeztetett gombafajok azonosításánál felhasznált irodalom:

Horváth Csaba gombaszakellenőr

Lassan véget ér az idei gombaszezon… (írta: Horváth Csaba)

Lassan véget ér az idei gombaszezon.

A TinyGreen projekt keretében megtartott szakvezetett geológiai és gombaismereti túráinkon nagyon sok gombafajt sikerült gyűjtenünk és megismernünk, annak ellenére, hogy az idei év nem volt a legjobb „gombatermés” szempontjából.

Került azért a résztvevők asztalára – vagy inkább tányérjára – a közkedvelt étkezési gombákból több féle is: találtunk vargányát az Alsó-erdőben; nagy őzlábgomba (és ehető rokonai) mindig került a kosárba; de haza lehetett vinni a szürke tölcsérgombát, a lilapereszkét, a sereges tölcsérgombát, a piruló galócát és még folytathatnánk a sort.

Az ízletes rizikét is megkóstolhatták a túra résztvevői, és mindig találtunk – a talán csak kevesek által ismert – vöröses és barna nyálkásgombát. Ez a gomba a nevével ellentétben nem nyálkás, viszont igen finom!

Rábukkantunk védett és veszélyeztetett gombákra is: császárgalócát, gyűrűs ráncosgombát, óriás csiperkét, és ágas taplót is találtunk.

Megismerkedtünk a mérges gombák néhány „prominens” képviselőjével is; találtunk susulykát, világító tölcsérgombát, retekszagú kígyógombát. De nem maradtak ismeretlenek a „nehézfiúk” sem, szép példányai kerültek elő a gyilkos galócának, a viaszfehér tölcsérgomba sem maradt ki a sorból, és találkoztunk az ehető őzlábgombák kicsi, de annál veszélyesebb rokonaival is (húsbarnás és büdös őzlábgomba).

Ezek a fajok is hasznos részei a természetnek, csak nem szabad őket megenni!

A természet bőkezűen ad és nem vár érte cserébe semmit.

Ne féljünk a gombáktól! Amit nem ismerünk, mutassuk meg szakértőnek!

A jövőben is mindenkit szeretettel várunk szakvezetett túráinkon, sétáinkon!

Horváth Csaba geológus, gombaszakellenőr