Kezdőlap – Írottkő Natúrpark kategória bejegyzései

Új szolgáltatásaink bemutatása – iskoláknak, óvodáknak, művelődési házaknak, Csaba múlt félévi munkáin keresztül

Lassan ismertté válnak natúrparki szolgáltatásaink az Írottkő Natúrpark területén és vonzáskörzetében. De melyek azok a programok, amiket tőlünk kérhetsz? Az alábbi cikkben bemutatok néhány olyan eseményt, melyet az elmúlt fél évben tartottam TinyGreen projektünk szakértő kollégájaként. Hátha Te is kedvet kapsz egyedileg rendelhető szolgáltatásainkhoz, és színesíted velük munkahelyed, lakóhelyed program kínálatát!

Június elején sárvári iskolások érkeztek Velembe, és a tervezett programjukat egy természetbúvár bemutatóval kívánták színesebbé tenni. A bemutatót ősmaradványokkal kezdtem, ahol a jégkorszak hatalmasra nőtt ős-szarvasának agancsától a hetvenmillió éves cápafogig sok mindennel megismertettem az alsós tanulókat.

Emlősök és madarak koponyáival, madártoll gyűjteménnyel és rovarokkal zártuk a bemutatót, hogy az utána következő kiránduláson már más szemmel tekintsenek a körülöttük lévő természetre.

Kovácsné Zsolt Andrea a Bersek József Általános Iskola 6. A osztályának osztályfőnöke kért túravezetést az erdei iskolai programjuk két napjára.

Az első napon a földtané volt a főszerep: megismertük a Kőszegi-hegység geológiáját, sok földtani alapfogalmat, összefüggést, folyamatot beszéltünk meg az Ördög-árok Geológiai Tanösvény tanulmányozása során. Bekukkantottunk a Borostyán Erdőkert hatalmas kör asztalához és megcsodáltuk a kilátást a Trianoni kereszttől, nem felejtve el, hogy egy valamikori kőfejtő „felett” állunk. A Kálvária templomnál tartott pihenő és tízórai zárta a kirándulást.

A második nap komolyabb kihívás elé állította a hatodik osztályt. A Hét-forrás, Zeiger-nyereg, Szikla-forrás érintésével értünk el a Stájer-házakig. Közben ismerkedtünk kicsit a geológiával, a természettel, A gyerkőcöknek Andi néni feladatait is meg kellett oldaniuk. Jó hangulatú szalonnasütés zárta a nap első felét.

A visszaút fáradalmait is jól bírta a csapat, mindenki büszke lehet magára! Hogy miért? Azért, mert a túra teljes hossza – szállástól szállásig – 16 kilométer volt, közel 400 méter szintkülönbséggel! Erre még a felnőttek is büszkék lehetnének!

Két osztálynak tartottam előadást Az erdő, mint ökoszisztéma címmel a Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Intézetben. Az erdő, mint fogalom; az erdő, mint ökoszisztéma „szolgáltató”; az erdő, mint élőhely; az öreg erdő fontossága, ezeket a témákat jártuk körbe egy-egy tanóra keretében. Az előadást természetbúvár gyűjteménnyel színesítettem, a kézbe fogható emlős és madár koponyák nagy sikert arattak.

A Bersek iskolába négy tanórára is hívtak. A téma a zöldenergia volt. Felhívtam a diákok figyelmét, hogy a zöldenergia sem teljesen „zöld”, használatához rengeteg ásványi nyersanyagra van szükség, amelyeknek a bányászata óriási terhet ró a Föld egészére. A tanórák végén bemutattam a Natúrpark hordozható, napelemmel tölthető akkumulátorát, amely hasznos lehet a mindennapokban, nemcsak táborozáskor…

A természettel való ismerkedést nem lehet elég korán kezdeni. Két sikeres és élményekben gazdag óvodai előadás valósult meg januárban és februárban, Acsádon és Csepregen. Geológiai programot vittem a kicsiknek, ősmaradványokat – a múlt kézzel fogható emlékeit -, ásványokat, a bányák csodálatos „virágait”. Az óvodások nagy élvezettel fogták kézbe a sok millió éves élet maradványait és a csillogó ásványcsodákat. Mindig meglepve tapasztalom, mennyi mindent tudnak már ebben a korban is, főleg a dínókról 🙂 ! 

Korosztálytól független, nagyon sok témát felölelő ismeretterjesztő előadásaink közül válogathatsz honlapunkon.

A téli-tavaszi időszakban négy ilyen előadásra kértek fel, mind a négy az ősmaradványok témakörében valósult meg.

Horvátzsidányban kétszer jártam, először az ősmaradványok különleges világával ismertettem meg a hallgatóságot – felnőtteket, családokat, gyerekeket. Volt, aki megjegyezte: „Nem is gondoltam volna, hogy kőzetek ilyen érdekesek!” Minden bemutatásra kerülő ősmaradvány kézbe fogható, tapintható, és természetesen minden kérdésre igyekeztem válaszolni. A bemutatott gyűjtemény jelentős része saját gyűjtésünk, szinte mindegyiknek története van, vagy kapcsolódik hozzá egy-egy anekdota.

Másodszorra is ősmaradványokkal készültem, de most a „mikrovilág” rejtelmeibe mélyedtünk el. A TinyGreen projekt keretében vásárolt új, és a saját mikroszkópjaink – összesen négy darab – segítségével minden jelenlévő szabad szemmel nem látható, mikroszkopikus ősmaradványokkal ismerkedhetett meg. Mindenki különleges élményekkel távozott, ilyet nem látni minden nap!

Az ősmaradványokkal még Bozsokon és Cákon jártam. Bozsokon elsősorban felnőttek, Cákon inkább gyerekek alkották a közönséget.

Horváth Csaba

Madártani séta az Abért-tónál

Nyári forróság, felhőtlen égbolt, … madarak és emberek. Az Abért-tóhoz meghirdetett madártani sétára kisszámú, de annál lelkesebb csapat érkezett, Dombóváról, Budapestről, Szombathelyről. Árnyékról árnyékra (most értékeltük csak igazán a fák ezen ökológiai szolgáltatását!) lopódzva próbáltunk a kánikulában olyan pontokat találni, ahol a természet megfigyelése a hőség ellenére élményt is jelent. Szerintem sikerült.

A madarak nem kerültek el minket. Elcsíptük a madárvilág aktív időszakának végét, hiszen júniust követően már a fészkelési időszak a végét járja. Most még találkoztunk dalosokkal. Egy hím cigánycsuk, ami bokros-kórós területek madara egy fán „köszöntött bennünket”. Hamarosan az országban egyedül igazoltan még csak itt fészkelő karmazsinpirók „pityu-pityu” dallamára lettünk figyelmesek. Miatta az ország keleti feléből érkező kis csoport is érkezett éppen, ők azonban „leragadtak” e jószág tanulmányozásánál. A tavon minduntalan apró fiókáikat vezető tőkés récék úszkáltak. A vízimadarak közül egy fiatal vízityúk és egy billegető cankó tette tiszteletét. Egy ellibbenő jégmadár türkizkék pompájában többször is gyönyörködhettünk. Egy vörös vércse egy száraz fán költötte el reggelijét. Spektíven át figyelve próbáltuk kitalálni, hogy pocok vagy egér-e a lakoma, de a belsőségnél feladtuk.

Csilpcsalpfüzikék, barátkaposzáták, vadgerlék, örvös galambok, sárgarigók énekelgettek a háttérben. A szigeten költő, imbolygó röptű barna rétihéják mozogtak a tó fölött. Füsti fecskék és sarlósfecskék is érkeztek. Élmény volt látni, ahogy a gyors röptű sarlósfecskék egy pillanatra belemerítve csőrüket isznak a tóból. Micsoda légi manőver! Egy nádi sármány fészke valahol az aranyvesszősben lehetett, mert hallottuk a fiókák halk csipogását, és egy aggódó szülő is érkezett. Épp arról beszélgettünk, hogy a parton mindig látni táplálkozó szürke gémeket, de az általam eddig ismert gémtelep csak jóval távolabb van innen. Ekkor sikerült megpillantani a tó egy másik szigetén egy gyanús „meszeléssel” rendelkező akácfát, amin a lombok rejtekében egy gémfészek lapult, benne négy anyányi fiókával.

Egy dolmányos varjú családhoz egy kormos varjú is társult. A kormos varjú nevéhez hűen koromfekete, – ellentétben a dolmányossal, aminek csak a szárnya és a feje fekete. Korábban csak alfajnak minősítették, de ma már külön fajként tartják nyilván. A két faj/alfaj párba is áll, hibridizálódik. Hazánkban ritka fészkelő, mert a kormos varjú tőlünk nyugatra elterjedt. Itt a nyugati határszélen elterjedésük átfed. A fiókák között volt egészen sötét dolmányú is. Búcsúzóul a tó körül szedegető barázdabillegetőket figyelhettük meg.

A túra végeztével megállapítottuk, hogy mindannyiunknak élmény volt! Legközelebb téged is várunk!

Illés Péter

A fogyasztói társadalom (kultúra) meséi: Sok játék (tárgy) = fejlődő, szeretett gyerek

A fogyasztói társadalom (kultúra) meséi I.:
Sok játék (tárgy) = fejlődő, szeretett gyerek

A fogyasztói társadalom egyik meséje, hogy minél több/nagyobb ajándékot kap tőlünk a gyerek, annál jobban szeretjük őket. Egy másik meséje, hogy minél több játék veszi körül a gyermeket, annál boldogabb, kreatívabb és fejlettebb lesz. Ezért a mai gyerekszobák gyakran roskadoznak a játékoktól: plüssök, zenélő figurák, műanyag járművek, dömperek, mini elemes asztali porszívó (igen, ilyen is létezik…).

A kutatások azonban egyre inkább azt mutatják: a túl sok játék (tárgy) nemcsak a gyerek fejlődésének nem tesz jót, hanem komoly környezeti és egészségügyi problémákat is jelent.

Túl sok játék = túl sok inger, mentális túlterhelés

A játék fontos: fejleszti a kreativitást, a problémamegoldást, a mozgást és a szociális készségeket. A probléma nem magával a játékkal van, hanem annak mennyiségével. (Csakúgy, mint a korábbi cikkünkben a technológiai eszközökről).

Egy 2018-ban publikált kutatásban amerikai kutatók azt vizsgálták, hogyan játszanak a kisgyermekek (totyogósok) kevés (4) és sok (16) játék jelenlétében. Az eredmények meglepően egyértelműek voltak: amikor kevesebb játék állt rendelkezésre, a gyerekek hosszabb ideig játszottak egy-egy tárggyal, kreatívabban használták azokat, és elmélyültebb játékot mutattak. A sok játék jelenléte ezzel szemben folyamatos váltogatásra ösztönözte őket. Rövidebb ideig tudtak koncentrálni, és kevésbé merültek bele a játékba.

A játékokkal telezsúfolt szoba nemcsak a gyerekekre, hanem a szülőkre is hatással van. Kutatások szerint a vizuális rendetlenség stresszt és mentális túlterheltséget okozhat. A folyamatos pakolás, rendszerezés és a játékok kezelése sok családban mindennapos konfliktusforrás is.

Kevesebb játék = több kreativitásnak adhat teret

A gyerekek fantáziája gyakran éppen a korlátozott lehetőségekből táplálkozik. Egy egyszerű fakocka lehet autó, ház, telefon vagy éppen hajó. A nyitott végű játékok – például építők, rongyok, termések vagy egyszerű figurák – sokkal több képzelőerőt igényelnek, mint a túlságosan részletes, előre meghatározott funkciójú játékok. Amikor a gyerekek túl sok kész játék közül választhatnak, gyakran elveszik a mély, önálló játék lehetősége. 

A fejlődéspszichológusok régóta hangsúlyozzák, hogy a gyermek fejlődésének egyik legfontosabb eleme az úgynevezett elmélyült játékállapot. Ilyenkor a gyermek hosszabb időn át egy tevékenységre koncentrál, problémákat old meg, történeteket alkot, és saját világot épít. A túl sok játék azonban könnyen megszakíthatja ezt a folyamatot.

A játékhegyek okozta szennyezésért a Természet és az Egészségünk fizet

A túlzott (játék)fogyasztás nemcsak a gyerekeket terheli túl, hanem a bolygót is. A globális játékipar ma már több tízmilliárd dolláros üzlet. Különösen problémás, hogy a gyerekek gyorsan kinövik vagy megunják ezeket a tárgyakat, ezért sok játék néhány hónap vagy akár néhány hét után a szemétben végzi. A játékok nagy része pedig olcsó, vegyes műanyagból készül és nem újrahasznosítható. Emellett veszélyes vegyi anyagokat tartalmaznak.

Néhány érdekes adat:

– A globális játékipar a becslések szerint évente 4–6 millió tonna műanyag felhasználásáért felel
– Franciaországban évente kb. 40 millió játék kerül hulladéklerakóba
– a szemétlerakókba került műanyagok 6 %-a valamilyen játék

Ráadásul a játékok környezeti hatásai nemcsak a szemét mennyiségében mérhetőek, hiszen már a gyártás és szállítás során is hatalmas ökológiai lábnyomot hagynak maguk után (gondoljunk a nyersanyagkitermelésre, csomagolásra, szállításra, stb.).

Mikroműanyagok és vegyi anyagok a gyerekszobában

Az elmúlt évek kutatásai egyre nagyobb figyelmet fordítanak a mikroműanyagokra. Ezek apró műanyag részecskék, amelyek főképp a tárgyak kopásával, törésével, dörzsölődésével, vagy épp napsugárzás általi darabolódásával kerülnek a környezetbe. Mindnyájan ki vagyunk téve a mikroműanyag szennyezésnek. Ezt mi sem mutatja jobban, hogy mára mikroműanyagokkal vastagon szennyezett a Föld minden szeglete, az ivóvíz, a levegő, a talaj… Aminek egyenes következménye, hogy ezek a vegyipari anyagok megtalálhatóak az emberi vérben, a szív-tüdő szöveteiben, és a placentában is. Az apró műanyagrészecskék átjutnak a vér-agygáton és az elfogyasztás után (pl. táplálékkal való bevitel) 2 órával már megjelennek az agyban. A mikroműanyagok eddig bizonyított élettani hatásai közé sorolhatók a különböző gyulladások, hormonrendszeri zavarok (terméketlenség is!) és emellett toxikus, gyakran rákkeltő anyagok oldódnak ki belőlük.

 

Összegezve: A túl sok játék nem jó se a gyereknek se a természetnek

A gyors játékfogyasztás tehát ugyanúgy része az egyszer használatos fogyasztói kultúrának, mint a fast fashion vagy az eldobható műanyagok.

A gyerekeknek természetesen szükségük van játékra. A játék a fejlődés alapvető része. De a mai fogyasztói világ gyakran összekeveri a valódi szükségleteket a folyamatos vásárlással.

Talán nem az a kérdés, hogy a gyerekeknek több játékra van-e szükségük. Hanem az, hogy merünk-e kevesebbet adni – több figyelemmel, több idővel és több valódi jelenléttel.

Ötletek a gyerekjátékok ökológiai lábnyomának csökkentésére

1) Kölcsönzés: sok játékot úgy is megveszünk, hogy lehet, hogy csak rövid ideig használja majd a gyerek (pl. csecsemők) vagy épp bizonytalanok vagyunk abban, hogy egyáltalán játszani fog-e vele. Magyarországon is léteznek olyan oldalak, ahol lehet kölcsönözni gyerekjátékokat: Ficsak játékbérlés, Bulikölcsönzés

2) Cserebere:
szervezzünk cserebere eseményeket lakókörnyezetünkben! Sok játék cserélhet gazdát, ezzel csökken az új játékok vásárlása, így a Földet érő teher is. Egy cserebere esemény létrehozása nem kíván nagy erőfeszítést, az alábbi oldalon lehet ötleteket találni a szervezéshez.


3) Készítsük magunk természetes alapanyagokból: sok játék egyszerűen elkészíthető akár otthon fennmaradt természetes alapanyagokból. Ezen az oldalon sok ötletet lehet találni.

4) Népi kézművesek: ha mégis vásárolunk, keressünk helyi népi kézműveseket, akik természetes, sokszor helyi alapanyagokból készítenek számunkra játékokat. Ez a folyamatosan bővülő térképes oldal segít megtalálni a hozzánk legközelebb élő népi kézművesek elérhetőségeit és az általuk használt alapanyag forrását is.

 

A kevesebb, zöldebb (és egészségesebb)
TinyGreen

A kritikai gondolkodás segítése az azbeszt típusú ásványokat is tartalmazó szerpentinit kőzettel burkolt utak és parkolók példáján.

A téma miatt a bemutatkozással kezdem: Horváthné Korom Zita vagyok, geológus, az Írottkő Natúrparkért Egyesület zöld csoportját vezetem, ahol szemléletformálással és környezeti neveléssel foglalkozunk.

Kiemelt célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a kritikai gondolkodás használatára, a gondolkodásmódunk megváltoztatásának fontosságára.

Egy személyes élménnyel kezdem: amikor másoddiplomámat szereztem művelődésszervező-nonprofit menedzser szakon, természettudományi szemléletmódom „dobozából” nézve megdöbbenve hallgattam, hogy a média által oly fontosnak tartott hírérték azt jelenti, hogy minél kisebb valamilyen esemény bekövetkeztének a valószínűsége, annál nagyobb a hírértéke. Akkor jöttem rá, hogy miért olyan híreket olvasunk amilyeneket…

Megállapítás: Ennek a cikknek nincs nagy hírértéke.

A médiát elözönlik a címben szereplő témával kapcsolatos hírek. Az emberek egy része elkezd rettegni.

Jó esetben megkérdezik a szakembereket. A szakemberek által átadott információk közül kiemelnek egy olyan mondatot, aminek nagy a hírértéke, a fókuszt viszont máshová is lehetne tenni. Örömmel fogadtam egy cikket, ahol a téma legjobb hazai szakértőjét, egykori tanárunkat Weiszburg Tamást kérdezték részletesebben. Sajnos a címválasztást itt is a hírérték vezette. Ezt a cikket érdemes elolvasni, de néhány fontosabb részre szeretném felhívni a figyelmet. Lehetett volna ez is a címe: „De pánikra azért nincsen ok.”

https://telex.hu/techtud/2026/04/27/azbeszt-szombathely-olad-plato-weiszburg-tamas

Az MTA új elnöke, Pósfai Mihály szintén geológus. Akkor doktorált az ELTE-n amikor mi az egyetemet kezdtük. Az MTA podcastjával kiegészítem ezt a cikket (ma június 10-én), mert itt mind Weiszburg Tamás, mind Pósfai Mihály részletesebben kifejti a tényeket és beszélnek arról is, hogy nem kell félni. (Ha nincs időd végighallgatni, akkor a 36. perc 22 mp-től a 40. percig tartó részt javaslom meghallgatni.)

Június végén a Magyar Tudományos Akadémia első témanapját is e problémának szentelte. Az előadások első részét is érdemes végighallgatni (a cikk kiegészítve június 30-án).

Témák, előadók :

00:00:00 Megnyitó – Pósfai Mihály, az MTA elnöke

00:06:33 Gelencsér András köszöntője

00:08:37 Amiantosz – hegyilen – WHO-szál: tudjuk egyáltalán, hogy mi az az azbeszt – Weiszburg Tamás, PhD, ELTE Környezettudományi Centrum

00:32:16 Szél viszi messze…” – A felporzás mint a belélegezhető por forrása – Gelencsér András, az MTA rendes tagja

00:49:46 Azbeszt: egy veszélyes örökség – Az azbeszthez köthető betegségek klinikai kérdései – Moldvay Judit, az MTA doktora

01:13:40 Az azbeszt-egészségkockázat értékelési lehetőségei és az egészségvédelem sajátos szempontjai – Pándics Tamás PhD

01:32:31 Mit mondanak nekünk a patkányok az azbesztről? – Különböző azbesztformák hatásai inhalációs állatkísérletekben – Tóth Balázs PhD

A kritikai gondolkodást az segíti, ha ránézünk messzebbről is a dolgokra.

1.

Mi az az anyag amiről szó van? A szerpentinit nevű kőzet. A kőzetek ásványokból állnak. Az ásványok kémiai képlettel beazonosíthatóak, a kőzetek viszont nem. A kőzetek (többnyire) sokféle ásványt tartalmaznak, melyek eloszlása a kőzetben nem egyenletes. Egy kőbányában fejtett kőzet tehát nem azonos minőségű, nem azonos ásványi anyag tartalmú.

Megállapítás: Nem lehet egy kalap alá venni minden szerpentinittel borított területet. A problémás ásványok jelenléte változó.

2.

Az azbeszt bizonyítottan rákkeltő hatású. Rákot okozhat. Hosszú távú (akár évtizedes) terheltség esetén. Ezt kutatások bizonyítják a korábban az építőiparban használt, azbeszt tartalmú építőanyagokkal kapcsolatban.  De kizárólag akkor, ha nagyon nagyon apró részeit belélegezzük. A kőzet nagyobb darabjait nem tudjuk belélegezni 🙂 .

Nézzünk körül: Mi okozhat még bizonyítottan rákot?

A WHO listáját a rákkeltő anyagokról a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) állítja össze. Ehhez tudományos bizonyítékokat gyűjtenek.

Nézzük meg miket tartalmaz még ez a lista és hogyan csoportosítják.

1. csoport – egyértelműen rákkeltő az embernél. 2A. csoport – valószínűleg rákkeltő az embernél. 2B. csoport – lehetségesen rákkeltő az embernél. 3. csoport – nem osztályozható, milyen mértékben rákkeltő az embernél.

Az azbeszt az 1. csoportba tartozik. Nézzük, mi tartozik még ide?

IARC 1-es kategóriájába olyan dolgok kerülnek, amelyek esetében elegendő megbízható bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy kijelentsük: rákot okozhatnak az emberben.

A teljesség igénye nélkül az 1-es kategóriába tartozó dolgok:

a NAP ultraibolya sugárzása,

a dohányzás,

az alkohol,

a benzol (üzemanyagok, festékek, naptejek, kézfertőtlenítők is tartalmazzák)

Légszennyezés és beltéri füst, különösen a szilárd részecskék

Feldolgozott húskészítmények (pl. szalámi félék)

Vinil-klorid (a PVC alapanyaga)

Megállapítás: Az élet sok rákkeltő lehetőséget tartalmaz. Ha mindegyiket elkezdjük eltávolítani az életünkből akkor mai “civilizációnk” megszűnik. Az okoz és az okozhat szó között jelentős a különbség.

https://qubit.hu/2023/08/14/10-hetkoznapi-dolog-ami-a-tudomany-jelenlegi-allasa-szerint-rakot-okozhat

https://www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/17844/ismert-es-valoszinusithetoen-karcinogen-anyagok

Humor🙂 :

A Mindenségit! podcastban Szász Máté biológussal beszélgettek arról, hogy Mit kezdjek egy olyan világban, ahol minden rákkeltő?

Talán a 2. részben hangzott el (az idézet nem pontos):

Egy előadásomban megkérdezte valaki, hogy meg lehet-e előzni a rákot?

Válaszoltam rá:  igen, szívinfarktussal :)!

3.

Határérték. A problémás területeken a szakemberek mérnek. Különféle mérési módszerekkel. A mérés eredményeit összehasonlítják a határértékekkel. Határértékek azokra az üzemi területekre vannak megállapítva, melyekben azbeszt tartalmú termékeket állítottak elő pl. hullámpalákat.

Weiszburg Tamás az írásom elején ajánlott cikkben kiemeli: „Különleges, precedens nélküli helyzet alakult ki, nemcsak Magyarországon, hanem Európában is, és biztosan lesz még folytatása. Ez az állapot jogilag nem rendezett, vagy legalábbis a szürke zónában van. Az azbesztről évtizedek óta tudjuk, hogy beépített anyagként hogyan kell vele dolgozni, eltávolítani, veszélyes hulladékként bánni vele. A beépített azbesztnek világos és kiforrott szabályozása van. A jogalkotók ennek keretében úgy gondolták, hogy az azbeszt is betiltható, mint a műanyag szívószál. De van a természetben megjelenő azbeszt is – ezt angolban NOA-nak, Naturally Occurring Asbestosnak nevezik –, ennek szabályozása praktikusan hiányzik. Ezért – jobb híján – erre is a beépített azbeszt szabályait próbálják alkalmazni, aminek erős korlátai vannak”

Megállapítás: A mérési módszerek leírása és a határértékek pontos definíciója nem fér bele egy média cikkbe. Pedig fontos alapját képezi egy probléma értelmezésének.

4.

Kiporzás. Az utóbbi napok hírei miatt, úgy érzem, muszáj kiegészíteni írásomat. (Ezt a kiegészítést június 22-én írom.) A Természetjáró Szövetség közzé tett egy térképet, hogy a turistautakon hol alkalmaztak szerpentinites zúzalékot. Akkor most térjünk vissza az alapokhoz. A szerpentinitben található azbeszt típusú ásványok csak akkor okoznak gondot, ha belélegezzük őket. Ehhez az kell, hogy a kőzet olyan apró szemcsékre darabolódjon, hogy por legyen belőle. Az Oladi-platón azért nagy a probléma, mert éveken át, az építkezésekre rendszeresen nagy teherautókkal hordták az építőanyagot, rendszeres és tartós gépjármű forgalom terhelte a felületet. A levegőbe a por úgy kerül a legkönnyebben, hogy továbbra is van jármű forgalom. Egy adott területen a levegőben folyamatosan mért azbeszt tartalom mutatja meg a probléma nagyságát. A kritikai gondolkodás során érdemes elővenni azt a bizonyos józan paraszti eszünket. Mekkora a kiporzás lehetősége egy turista úton, miközben átsétálunk egy kőzettel borított szakaszon?

A cikkek sajnos rengeteg hibás szóhasználatot is alkalmaznak, amelyek félrevezetőek. A teljesség igénye nélkül:

“azbeszt szennyezés”- helyesen: azbesztet is tartalmazó szerpentinit kőzet által okozott probléma. Egy, a természet részeként létező, emberi átalakítás nélküli kőzet és ásvány típus nem szennyezés. Erről az MTA-s podcastban részletesebben is beszélgetnek (18 perc 18 mp. után).

“mérgező azbeszt” – helyesen: az azbeszt vízben nem oldódik, ez nem egy mérgező vegyület. Ez egy kristályszerkezettel rendelkező ásvány. A problémát az alakja okozza, a nagyon apró tűi. Nem az összetétele. Sajnos a helytelen szóhasználat olyan szervezeteknél is előfordul, mint a Greenpeace. (A Greenpeace tevékenységét egyébként nagyra tartom, pl. a Fertő-tó körüli problémát nagyon jól kommunikálták, de ebben a helyzetben néhány furcsaságot, logikátlanságot érzékelek.)

“Nem szabad pánikolni, nincs értelme. Ilyen közegben élnek emberek, éltek emberek, kirándulnak emberek Ausztriában. Fél Ausztriát ki kéne telepíteni, ha maga a kő lenne veszélyes. Ha a lerakott köveket nem aprózzuk, akkor nincs kiemelt veszélyük.” (MTA podcast 39 perc 14 mp-től.)

A fentiek után, gondolkozva, mindenki el tudja dönteni, hogy érdemes-e rettegnie

Weiszburg Tamás és Tóth Erzsébet által írt Környezeti ásványtan című egyetemi jegyzet innen letölthető.

Felesleges technológiai eszközök 1.: Okoseszközök

„Attól tartok, nem az a kérdés, hogy a természeti népek lehetnek-e boldogok technikai eszközök, internet, bankszámla nélkül. Hanem az, hogy mi lehetünk-e mindezekkel együtt.”

(Horváth Balázs: A fenntarthatóság pszichológiája)

A modern ember ma már szinte bármit képes „okossá” tenni. Okosórát hordunk, okoshűtőt vásárolunk, telefonról kapcsoljuk fel a lámpát, alkalmazással indítjuk el a kávéfőzőt, és értesítést kapunk arról, hogy elfogyott a tej. A technológia már nem csupán segíti az életünket, hanem teljesen átitatta.

Mindez első pillantásra a “fejlődés” természetes velejárójának tűnik. Kényelmesebb, gyorsabb, modernebb világban élünk, mint bármikor korábban. De ritkán tesszük fel a kérdést: valóban SZÜKSÉGünk van minderre? Valóban boldoggá tesz és jobbá teszi az életet? És még ennél is ritkábban tesszük fel a kérdést (vagy talán soha): Mi a „fejlődés”? Miért ezt az irányt tartjuk fejlődésnek? Mi a cél? Lehetne más irányban is fejlődni? Utóbbiak az igazán nehéz kérdések.

Az elmúlt években az „okos” jelző szinte marketingeszközzé vált. Ma már nem elég, ha egy tárgy működik. Adatot „kell” gyűjtenie, internetre „kell” csatlakoznia, alkalmazással „kell” vezérelhetőnek lennie. Egy hűtőszekrény ma már kamerával figyeli a tartalmát, egy fogkefe Bluetooth-on kommunikál a telefonnal, egy óra pedig folyamatosan elemzi a testünket.

A technológia azt sugallja: minél több adatot tudunk magunkról és a környezetünkről, annál boldogabb, jobb és egészségesebb életet élünk majd.

Csakhogy a legtöbb ilyen funkció nem valódi problémát old meg. A hűtőbe be lehet nézni. A villanykapcsoló ott van a falon, fel lehet kapcsolni. Az időt egy egyszerű mechanikus óra is megmutatja. Az emberi test pedig évezredeken át működött kalóriaszámláló, pulzusgrafikon és motivációs üzenetek nélkül is.

Az „okos kultúra” sokszor nem a szükségleteinkre épül, hanem új és felesleges igényeket gyárt. A hozzájuk kötődő reklámok és influenszereik elhitetik velünk, hogy hiányzik valami, amíg meg nem vásároljuk a következő eszközt.

Mikromozgások eltűnése a hétköznapokból

A folyamatos „okosítás” és az eszközeink mechanikusból elektronikussá tétele (pl. elektromos bicikli, roller és társaik) ráadásul nemcsak a környezetre, hanem az emberi testre is negatív hatással van, ugyanis az automatizálás apránként eltünteti a hétköznapi mozgásokat az életünkből. Régen természetes volt felállni, odamenni a villanykapcsolóhoz, kézzel kinyitni a kaput, megetetni az állatokat, és így tovább. Ezek jelentéktelennek tűnő mikromozgások voltak, mégis hozzátartoztak az emberi test napi aktivitásához (ajánló: Szász Máté, neurobiológus interjúja). Ma egyre több ember a telefonjáról irányítja az otthonát úgy, hogy közben szinte meg sem mozdul. Az emberi szervezet azonban nem mozdulatlanságra lett tervezve. A mozgásszegény életmód már most is összefüggésben áll az elhízással, a keringési problémákkal, az ízületi betegségekkel és a mentális egészség romlásával. Különös irónia, hogy miközben az okoseszközök egy része éppen az egészségünket próbálja mérni és javítani, maga az a kényelemkultúra, amely létrehozta őket, gyakran hozzájárul ezekhez a problémákhoz. Nem véletlen, hogy a jövőről szóló történetek egy része — például a WALL-E című mese — már évekkel ezelőtt figyelmeztetett arra a világra, ahol az ember a teljes kényelem érdekében lassan lemond a mozgásról, az önállóságról, és végül saját természetes életmódjáról is.

Utópisztikus (?) jelenet a Wall-e című meséből.

Környezetszennyezés: egy elszennyezett bolygón nem létezik egészséges élet

A felesleges technológiai eszközökért súlyos árat fizetünk, hiszen minden okoseszköz mögött nyersanyagok hosszú sora áll. Lítium az akkumulátorokhoz. Indium az érintőképernyőhöz. Neodímium és más ritkaföldfémek a mikrofonhoz és hangszóróhoz. Réz, arany, és számos más elem az elektronikai alkatrészekhez.

A modern technológia csak kívülről tiszta. Egyetlen okostelefon vagy okosóra mögött kontinenseken átívelő kitermelési láncok húzódnak meg: kibányászott tájak, mérgezett talajok és nem utolsósorban: kizsákmányolt munkaerő. Ezen elemek kinyeréséért hegyeket robbantanak fel. Erdőket irtanak ki.

https://pixabay.com/photos/coal-mine-brown-coal-open-pit-mining-5453514/

Ráadásul ezek az eszközök ritkán tartósak. Néhány év után lelassulnak, megszűnik a szoftvertámogatás, nem kompatibilisek az új rendszerekkel, vagy egyszerűen kimennek a divatból. A javítás pedig sokszor szándékosan drágább, mint egy új eszköz, és számos terméket eleve úgy terveznek, hogy ne lehessen könnyen szétszerelni vagy alkatrészt cserélni bennük.

A vége legtöbbször ugyanaz: elektronikai hulladék. Az e-hulladék ma a világ egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípusa. Régi telefonok, törött okosórák, elavult tabletek és használhatatlanná vált eszközök milliói végzik szeméttelepeken. Ezek jelentős részét nem újrahasznosítják, hanem fejlődő országokba szállítják, ahol gyakran kézzel bontják szét vagy egyszerűen elégetik őket. 

Mindezen szennyezés azért, hogy néhány évig (hétig?) használjunk olyan funkciókat, amelyek többsége nélkül korábban tökéletesen és boldogan tudtunk élni.

Természetesen nem maga a technológia az ellenség. A tudomány, a világunk megismerése és az orvosi eszközök valóban hasznos innovációkat jelentenek. 

A valódi probléma az a gazdasági-, társadalmi rendszer, ami mindezt élteti: a modern, pazarláson és kényelmen alapuló “globális kultúra”.

A jó hír, hogy a kultúra változtatható. Csakis rajtunk múlik mennyire fontos számunkra, hogy egy élhető, tiszta (nem “domesztosz-tiszta”), egészséges bolygón egészséges életet éljünk.

Ha ezt helyezzük előtérbe, akkor eszerint cselekszünk minden nap. 

A kevesebb, zöldebb (és egészségesebb)
TinyGreen

Elemek a telefonban – Miénk itt a rét! 2026

Idén május 8-9-én került megrendezésre a Miénk itt a rét! rendezvény, amire ismét egy játékos állomással készültünk. 🙂

Az állomáson egy infografika segítségével  (készítette: Horváth Virág) először górcső alá vettük az okostelefonokat. A résztvevők megismerték, hogy körülbelül 60 kémiai elem található bennük, melyek bányászata hatalmas környezeti terheléssel jár. Szembesültek azzal is, hogy ezek az elemek nem végtelen mennyiségben állnak a rendelkezésünkre, sőt, egyes elemek a becslések szerinti felhasználás mellett akár 10 éven belül elfogyhatnak.

Infografika az okostelefonokban található kémiai elemekről (készítette: Horváth Virág)

Ezután egy játék következett: a résztvevőknek össze kellett rakniuk egy “fa okostelefont” a réten elrejtett 24 elemből. 🙂 De figyelniük kellett, hiszen voltak “kakukktojás” elemek/anyagok, amik nem kerülhettek bele a telefonba. 

Végül –  de nem utolsósorban – a résztvevők rájöttek, hogy az igazán környezettudatos emberek:

  • egy működő telefont nem cserélnek le
  • ha elromlik a telefon, akkor nem újat vásárolnak, hanem megjavíttatják
  • ha mégis másikat kell venni, akkor használtat vesznek
Mert itt is igaz: A kevesebb zöldebb!

A programra az Írottkő Natúrparkért Egyesület TinyGreen projektjének keretében került sor.

Tanulmányút Bécsben

„Az Erdészeti Szövetségi Kutatóközpont mintaprojektjei – Erdő az okos életért” című tanulmányút tapasztalatai

A Burgenland Tourismus GmbH szervezésében, az INTERREG VI-A Ausztria-Magyarország Programban megvalósuló TinyGreen projekt partnereként „Az Erdészeti Szövetségi Kutatóközpont mintaprojektei – Erdő az okos életért“című, határon átnyúló tanulmányúton vettünk részt.

ERDŐ. A benne élő élőlényeknek számára ÉLŐHELY, az oda látogató turistáknak, kirándulóknak a PIHENÉSt, a kikapcsolódást szolgálja. Mást az erdőgazdálkodásban részt vevő erdészeknek (ERDÉSZETI FAANYAG). Mégis közös a cél: megőrizni, vagy jobb állapotba hozni erdeinket úgy, hogy közben az erdő ökoszisztéma szolgáltatásai (jó levegő, élmények, rekreáció, életközösségek élete, faanyag stb.) együtt valósuljanak meg.

A tanulmányúton a Bécsi Erdészeti Kutatóintézet (Bundesforschungszentrum für Wald) munkatársai tartottak előadásokat.

Mag. Dominik Mühlberger (BFW) előadásában bemutatta a Green Care Wald projektet. A Green Care WALD (vagy Green Care Forest) egy osztrák kezdeményezés, amely az erdőt nemcsak gazdasági (faanyag) vagy ökológiai területként kezeli, hanem a szociális fenntarthatóság, az egészségmegőrzés és a pedagógia színtereként is. A projektet az osztrák Szövetségi Erdészeti Kutatóközpont (BFW) indította el, hogy összekösse az erdőtulajdonosokat a szociális és egészségügyi intézményekkel.  A „ZÖLD GONDOSKODÁS” (GCW) kezdeményezés lehetőséget kínál az érdeklődő erdőtulajdonosoknak, nyisson a társadalmi szektor felé.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Képzéseket, ahol az erdő, mint egészségforrás jelenik meg. Gyógyító-rekreációs lehetőségeket.

Az erdőfürdőzés, az erdei környezetben való tartózkodás kihat testi-lelki egészségünkre. Az erdő az ember egészségmegőrzésének egyik lehetséges forrása, ezt egyre több vizsgálat támasztja alá. Így a következő is:

https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/29556/erdofurdozes-hatasai-testi-lelki-egeszsegunkre

Az erdei atmoszféra komplexen, a fény, árnyékok, levegő, hőmérséklet, zajok, mikrobiális diverzitás hatásain keresztül különlegesen hatnak ránk.

https://elitmed.hu/ilam/okologia/ezert-tokeletes-stresszoldo-egy-erdei-seta

Az erdei környezet egészségügyi hatásairól innen sok mindent megtudhatunk:

https://bfw.ac.at/cms_stamm/GreenCareWald/pdf/BFW_Bericht147_2014_GreenPublicHealth.pdf

A Green Care Forest fókuszában már 2014-ben az erdei óvoda, az erdei ifjúsági projekthetek és az időseknek szóló oktatási programok álltak.

https://www.waldwissen.net/en/forest-ecology/recreation-and-relaxation/green-care-forest

Manfred Ohrfandl (BFW) A szociális célú erdészeti munka lehetőségeit és gyakorlatát mutatta be. Az Erdészeti Szövetségi Kutatóközponttal együttműködve a BFW az erdőtulajdonosok (Ausztriában az erdő döntő többsége magántulajdonban van) felé szociális céllal közvetít fogyatékkal élő személyeket, akik betanulás után speciális munkákat végeznek el (pl. ösvények, területhatárok tisztítása, határjelölések festése stb.), amiért hasonló bért kapnak, mint a nem fogyatékkal élők. A tevékenység állami támogatással gazdaságos -hallottuk.

Ebéd (Tirolergarten Étterem) után Thomas Roth és Szamosvári Erik különleges kutatási projektet ismertetett. Minierdőt láthattunk városi környezetben. A japán Miyawaki-erdők mintájára „meghonosított” minierdők a városi lakott környezetbe visznek ökológiai sokféleséget (élőlények közösségét). Számos előnyük közé tartozik, hogy hűtenek (a fás környezetben 11C0-kal alacsonyabb a hőmérséklet), megkötik a port, szén-megkötők, nem utolsó sorban a pihenést is szolgálják.

Az Írottkő Natúrparkért Egyesület egy következő tervezett projektje ilyen minierdők telepítését célozza meg Csepregen, Kőszegen és Szombathelyen.

Jó volt látni, hogy a korábbi „erdőmerülés” képzésen tapasztaltak hasonló aspektusban a Green Forest Care részeként is megvalósulnak, s az erdő az erdészeti tevékenység, a turizmusban, idegenforgalomban betöltött szerepe mellet a rekreációban, sportban is szerepet kap. Különösen a fogyatékkal élők életében, akik ezen kívül jövedelemszerző tevékenységhez is juthatnak az erdőkben.

Köszönjük az élményt és a tapasztalatokat!

Illés Péter (KEGISZ &INE)

Alkotói pályázat – irodalmi alkotások

Lapozz bele “A kevesebb zöldebb” című alkotói pályázatunkra beérkezett irodalmi művekbe (a négy nyilacskás ikonnal tudod teljes képernyőre tenni):

A dokumentum az Írottkő Natúrparkért Egyesület (TinyGreen projekt) által meghirdetett A KEVESEBB ZÖLDEBB! című pályázatra beérkezett irodalmi műveket tartalmazza.

KÖSZÖNJÜK A BEKÜLDÖTT ALKOTÁSOKAT! 

Díjazták a munkánkat :)

Múlt csütörtökre meghívást kaptunk az Európai Hulladékcsökkentési Hét díjátadó ünnepségére, ahol a

„A hulladékcsökkentés natúrparki hétpróbája” programsorozatunk 1. helyezést ért el az egyesület/civil szervezet kategóriában. 🙂
 
Külön melegséggel töltött el bennünket, hogy a Háztartási Veteránok akciónkat (ahol kerestük az ország legidősebb, még ma is működő háztartási eszközeit) kiemelték a közel 600 regisztrált program közül. 
 
Sajnos az ünnepségen a Zöld csoportnak csak egy része tudott jelen lenni (Zita és Csenge), ugyanakkor a programok megvalósításában Csaba és Péter is oroszlánrészt vállalt. 
 
A díjátadón rengeteg inspiráló ötlettel gazdagodtunk és új lendületet kaptunk a további munkához.

A Háztartási Veteránokról készült rövidfilm megnézhető Youtube csatornánkon is:

A „hulladékcsökkentés natúrparki hétpróbája” programsorozatunk az Írottkő Natúrparkért Egyesület TinyGreen projektjének keretében készült az Európai Hulladékcsökkentési Hét (2025) alkalmából.

A KEVESEBB ZÖLDEBB! alkotói pályázatra beérkezett kézműves alkotások

Az Európai Hulladékcsökkentési Héthez csatlakoztunk 2025-ben Natúrparki Hétpróba akciónkkal. A Natúrparki Hétpróba első kihívása “A KEVESEBB ZÖLDEBB!” alkotói pályázat volt, melyre természetes és újrahasznosított alapanyagú saját készítésű használati tárgyakat vártunk. A tárgyakról elég volt fotót beküldeni, de sok tárgyat el is küldtek, vagy behoztak a pályázók. A beérkezett alkotásokból és fotóikból az Európai Hulladékcsökkentési Hét időpontjában 2025. november 22.- 30. között (és még egy hétig) kiállítást szerveztünk Kőszegen a Bem József utcában található Natúrparki Zöldülő Kirakatoknál és a tourinform irodában. Azért, hogy az alkotók és alkotások bárki számára megismerhetőek legyenek, kis videós bemutatót is készítettünk. Nézzétek szeretettel!