Kezdőlap – Írottkő Natúrpark kategória bejegyzései

Kapd elő a szemüveget…

… és olvasd el tippjeinket, hogyan vásárolhatsz hulladékmentesen a Natúrpark területén. Cikkünk eddig megjelent a Répcevidék októberi számában és hamarosan a Kőszeg és Vidékében is várható. Jobb gombbal nyisd meg a képet és olvashatóvá válik a szöveg.

És hogy miért térj át a tudatos vásárlásra? A választ megkapod az alábbi videóban (magyar szöveg a linkek alatt):

https://www.facebook.com/watch/?v=417738196368760

Rövidebb változat: https://www.dw.com/de/m%C3%BCll-vermeiden-statt-verwalten/av-59176285

A szöveg magyar változata:

“A szeméthegyek túlnőnek rajtunk. Évente mintegy 2 milliárd tonna háztartási szemetet termelünk. Kelet-Ázsia élen jár a szeméttermelésben. Utána következik Európa.

A Föld lakossága növekszik … és ezzel együtt a fogyasztás is. Ha ez így megy tovább, 2050-ben 70%-kal több szemetet fogunk termelni évente.

Régen az embereknek kevesebb tárgyuk volt. Manapság már egy kisgyereknek is több száz van.

Néhány évtizeddel ezelőtt még kosárral és tejes kannával jártak bevásárolni. Az iparosodással nagy mennyiségű új termék került a piacra. Tárgyak, amiket egyszer használunk, majd eldobunk.

A második világháború után lendült be az olcsó, egyszer használatos áruk előállítása. Papírpohár, műanyag evőeszköz, italos dobozok és még sok minden más.

A Föld déli féltekéjén még mindig csomagolásmentesen árulják a termékeket. Mégis egyre több itt is a fölösleges csomagolóanyag. Ehhez jön még, hogy a fejlett országok szemetük egy részét szegényebb országokba szállítják. Kína megtiltotta a szemétkereskedelmet, ellenben más ázsiai országok szemétlerakóiban gyűlik a fejlett országokból oda szállított hulladék. Afrikában óriási mennyiségű elektromos hulladék landol.

Az újrahasznosítás önmagában nem oldhatja meg a szemétproblémát, mivel az újrahasznosító rendszerek drágák. Minél többféle anyagból áll egy termék, annál nehezebb ezeket szétválogatni és újra felhasználni. A számítógép vincseszterét például összeragasztják a dobozzal. Vagy: a PET-palack és a kupak különböző műanyagokból készülnek. Ha csak egy darab kupak beolvasztásra kerül a palackok között, a keletkezett műanyag már nem használható. Ez az oka annak is, hogy a csomagolóanyagoknak csak 14%-a kerül újrahasznosításra globálisan.

A megoldás: kerüljük a szemetet. Ezen kívül a termékek előállításánál figyelni kell, hogy ne keletkezzen szemét. Lehetőleg minden anyagot vissza kell vezetni a termelési körforgásba.

A megromlott élelmiszerből komposzt lesz, ami visszakerül a talajba.

Tönkrement monitorokat szét kell szerelni. Az abban lévő fémek értékes nyersanyagot jelentenek.

A környezetkárosító anyagokat és ragasztókat be kell tiltani.

És vásároljunk kevesebbet.

Egy csomó dolgot már kölcsönözni is lehet. Más dolgokra pedig, amik első látásra olyan csábítók, végül is nincs is szükség.

Ugye?”

 

A natúrparki iskolák – „zöld” iskolák

Nézz a természet mélyére, és mindent jobban fogsz érteni! (Albert Einstein)

Az osztrák „Naturparkschulen”, azaz natúrparki iskolák rendszerének megismerése volt a célja 2021. szeptember 28-án annak a látogatásnak, melyen a kőszegi és Kőszeg környéki iskolák egy-egy pedagógusa, valamint az Írottkő Natúrparkért Egyesület szakemberei vettek részt.

„Natúrparki iskola” – ez a hazai oktatási rendszerben nem ismert fogalom. Ausztriában a natúrparki iskoláknak viszont kiterjedt hálózata van.

A látogatás célja az volt, hogy megismerjük a „natúrparkschule” rendszerét, és gondolkodjunk azon, milyen elemeket lehetne meghonosítani ebből az Írottkő Natúrpark területén működő iskolákban. A tapasztalatszerzésre a Puregreen/Tisztazöld projekt keretében került sor.

Rohonc polgármesteri hivatalának tárgyalótermében Engelbert Kenyeri bevezetője után Andrea Sedlatschek (Regionalmanagement Burgenland) a natúrparki iskolák rendszerét ismertette Burgenlandban. Az előadó kiemelte, hogy a négy oszlopon (természetvédelem, képzés, pihenés, térség fejlesztése) álló natúrparkok iskolarendszerében tanulók egészséges környezetben természetközeli tapasztalatokat szerezhetnek, aminek jó hatása van a gyermekekre, a lelki és a társas kapcsolatok terén is.

A natúrparki iskolák rendszerébe való bekerülés feltételei a következők.  Olyan iskola csatlakozhat, amelyik a natúrpark területén fekszik, az intézmény, a natúrpark elnöksége és az önkormányzat erről közösen határozatot hoz. Az iskola pedagógiai programjában és a tanulási célok között megjelenik a natúrparki célkitűzés négy oszlopa. A tanulók minden évben legalább egy-két napot a természetben töltenek, „természetbúvár” foglalkozással. Külső szakértőket is bevonnak, és az iskolában is kijelölt személy koordinálja a munkát. Évente egy továbbképzésen vesznek részt a pedagógusok. Az iskola négyévente átfogó (évfolyamok és iskolák közötti) projektet valósít meg. Az intézmény nevében is feltünteti a „naturparkschule” elnevezést. Mindez az arculatban, a „piár” (PR) tevékenységben is szerepel. Az iskolai események a nyilvánosság felé, a honlapon is megjelennek.

Négy év után egy külső grémium egy fejlesztő beszélgetés keretében értékeli a natúrparki iskola eseményeit.

A fenntartható fejlődéssel nem csak a natúrparkok szervezete foglalkozik, de ez a legkiterjedtebb hálózat Ausztriában.

Manuela Müller, a Rohonci Általános Iskola (Naturparkschule VS Rechnitz) intézményvezetője előadásában elmondta, hogy úttörők voltak 2010-ben a natúrparki iskola létrehozásában. Mottójuk: „A természet megélése”. Lepkék, gomba, gabona, bor, lombkorona-tanösvény, „érzékek útja” – számos élmény elevenedett meg a képeken.

Napunk kulcsmondata és a program egyik legfontosabb tanulsága volt: „Szívvel- lélekkel!” – ez a legfontosabb, mondta.

Maria Osztovits a NMS felső tagozatos iskola (Naturpark Mittelschule Rechnitz) projektjeit ismertette. A biológia a szabadban, (aminek egyik eleme a kutyás pedagógia volt), a Your Alps, a magaságyás-készítés, a négy évszak sövénye, a mezítlábas útvonal voltak a program bemutatott elemei. Az osztrák képzés nagymértékben a kooperatív pedagógiára épül. A tanulás céljai kompetenciákban a tárgyi, szakmai tudás, a társas tanulás és az önmenedzselés egyszerre van jelen.

A Burgenlandi Pedagógiai Főiskola (Pädagogische Hochschule Burgenland) az iskolai és az óvodai pedagógusképzésben és tanácsadásban a fenntartható fejlődésért való képzés bázisa. Dr. Robert Nehfort, a fenntartható fejlődésért kompetenciaközpont vezetője, tanára bemutatta, hogyan épülnek be a fenntartható fejlődésért képzés moduljai a különböző pedagógusképzésekbe. Az ENSZ 17 célkitűzése a fenntartható fejlődésért a program alapja. A „Tanulási tér, a természet” („Lernraum Natur“), az „Oktatás a szabadban” („Draußen unterrichten“) a képzések irányai.

A vírushelyzet sajnos nem tette lehetővé, hogy az iskolát működés közben is megtekinthessük. Talán majd egy másik alkalommal.

Az informatív és tanulságos bemutatókat követően Engelbert Kenyeri mutatta be Rohonc település történetét és nevezetességeit. Megtekintettük az Alexandriai Szent Katalin plébániatemplomot, az 1848-as szabadságoszlopot és a Bach-virág erőparkot.

A programon részt vevők megállapítottuk, hogy a „naturparkschule” rendszernek számos a hazai oktatásban használható eleme és tanulsága van, ami továbbgondolást igényel részünkről.

 

Köszönjük vendéglátóinknak, előadóinknak a tartalmas délelőttöt és a kedves fogadtatást!

 

Illés Péter

Mi az? – Találós kérdés az egyik legkörnyezetszennyezőbb hulladékról

Évente 4,5 billiót dobnak el belőle, ami bekerül a természetbe.

Nem bomlik le, mert a cellulóz-acetát nevű műanyagból készül.

Mikroműanyaggá alakul, mérgezve minden földi élőlény egészségét.

Életveszélyes az élő szervezetekre.

Az óceáni és szárazföldi hulladék nagy része ebből származik.

EGY darab 4000 KÉMIAI vegyületet tartalmaz, aminek jelentős része mérgező.

Egy darab belőle akár 1000 liter vizet is megmérgez.

Ez a hulladékféle a talajba kerülve lerontja annak termőképességét is.

Az Európai Unió is törekszik a visszaszorítására.

Kísérlet keretében a teszthalak felével végzett néhány ebből a hulladékból, amit a halak vizébe áztattak. 96 óra alatt.

Az embert is megöli, csak éppen jóval hosszabb időbe telik.

Teljesen felesleges a benne lévő műanyag, mert nem segít a rák és egyéb betegségek megelőzésében.

Sokan csak egyszerűen kiejtik a kezükből vagy épp elpöckölik. Valószínűleg nem tennék, ha tudnák, micsoda kárt okoznak ezzel.

Aki rájött a megoldásra és eddig eldobta, ezentúl ne tegye.

A tisztazöld lesz a jutalma.

Aki még nem jött rá, a szövegben elrejtve találja a segítséget. Na jó, annyira nincs elrejtve – a zöld szavakban.

További ajánlott irodalom: “AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/… IRÁNYELVE (2019. június 5.) egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről” (15. old.) itt.

Balázs Borbála

Fuszedni

Futsz? De zavar a szemét az útvonalaidon? Kösd össze a „jogging”-ot meg a „plocka upp”-ot és plogging-olj!

Mi az a plogging?

Maga a szó az angol „jogging” (futni) és a svéd „plocka upp” (szedni) szavakból származik, a tevékenység elnevezése pedig Svédországban esett meg. Pár évvel ezelőtt még nem volt neve a futás, kirándulás közben történő szemétszedésnek, annak ellenére, hogy már nagyon régóta nagyon sokan csinálják a világon mindenfelé.

Hogyan ploggingolok?

Nem csinálok belőle nagy ügyet: futok, és ha valami hulladékba botlok, azt felkapom. Ha elég kicsi, akkor betömködöm a futócipő pertlizsebébe. Ha túl nagy, bedobom a következő kukába. Ha nincs kuka, akkor viszem a kezemben vagy a következő futáshoz viszek magammal valamit, amiben elkocoghatok vele akár hazáig. Már számtalanszor előfordult, hogy zacskót a plogging-szeméthez is futás közben találtam.

2021. szeptember 15. Kőszeg – A “termés”

Miért ploggingolok?

„Én biztos nem fogom mások után összeszedni a szemetet!” – semmi baj, ne is. Én sem azért csinálom, mert jófej vagy bolond vagy mártír vagyok. Az elmúlt másfél évben nagyon élveztem, hogy nem kellett állandóan megállnom futás közben, valami csoda folytán kevesebb volt a szemét. (Mondjuk nagyon jól lehet közben nyújtani, ami futóknak ajánlott.) Egy dolog hajt igazából: annyi a mérgező és nem lebomló szemét a természetben, hogy az már képtelen a regenerálódásra. Segíteni kell neki. A vadállatokat pedig védeni kell attól, hogy idő előtt fájdalmak között pusztuljanak el.

Ha nem tisztul meg a természetes környezet, nem tudnak helyreállni az ökoszisztémák – a talaj elveszti tápanyagtartalmát, a víz és a levegő mérgezővé válik. Ezek a folyamatok már rég elkezdődtek és persze nem csak a hulladék okozza, hanem a vegyszerezés, fakitermelés, állattenyésztés és levegőszennyezés.

A ploggingolást sokszor éreztem szélmalomharcnak. De egyrészt valóban rengetegen csinálják már az egész világon, aminek eredményeképpen sok-sok élőhely megtisztult. Másrészt mindig arra a konkrét helyre gondolok, ahol összeszedtem a szemetet: szinte hallani szoktam, amikor a föld fellélegzik.

Maja Göpel közgazdász, fenntarthatóság- és transzformációkutató gondolata azok számára, akik kételkednek saját, kis lépésekből álló változtatásaik értelmében: mindig tartsam szem előtt, hogy saját magammal megegyező, magam számára elfogadható, autentikus életet éljek.

Balázs Borbála

Nyitókép: Erik Ahlström, a plogging-mozgalom elindítója

Huncut trollok a világban

Thomas Dambo dán művész az ú.n. zöldművészet kortárs képviselője.

Fából és kőből készíti nagy méretű troll-szobrait, amelyeket nem éppen szokványos galériákban állít ki – Dambo a tájat használja kiállítóteremként.

A kedvesen huncut óriások bárhol a világon felbukkanhatnak, de ne ijedjünk meg tőlük – a régi mítoszokban, mesékben trollok vigyázzák az erdőt, és aki tiszteli és szereti a természet óceánjait, azokat nem bántják.

21. Írottkő Vándorlás

Osztrák partnerünk, a Naturpark Geschriebenstein szeptember 4-én 12. alkalommal megrendezte Geschriebenstein Roas (Írottkő Vándorlás) túráját.

A kőszegi és cáki frissítő- és igazolópontokon az Írottkő Natúrparkért Egyesület biztosította az önkénteseket. A hulladékmentes ellátást a Puregreen projekt keretében beszerzett eszközökkel oldottuk meg.

Az osztrák natúrpark beszámolójának rövid összefoglalása következik:

Ebben az évben 314 túrázó próbálta ki magát az 56 kilométeres távon, Burgenland legmagasabb hegye, az Írottkő körül.

Az érvényes Korona-intézkedések ellenőrzése után a résztvevők megkapták startcsomagjukat és egy kis reggeli után indulhattak.

A túra Althodis lombkorona-tanösvényén keresztül vezetett Hirschenstein hegyén (Nagy Szarvaskő) keresztül Oberkohlstätten (Felsőszénégető) községig. Innen tovább Lockenhaus (Léka), majd Rattersdorf (Rőtfalva) következett, ahol a résztvevők a határon átkelve Kőszegre érkeztek. Cák és Bozsok  egy újabb határátlépéssel Rechnitz-ben (Rohonc) elérték a célt, ahol minden résztvevő átvehette a teljesítésért járó oklevelet.

Kerüljük a műanyag hulladékot!

Az idei túra jelmondata értelmében a frissítő pontokon nem osztottak műanyag poharakat, hanem minden résztvevő kapott a startcsomagjában egy saját palackot, amit a startnál és minden megállónál feltölthetett.

A szervezők minden önkéntesnek, szponzornak és egyesületnek köszönik a támogatást, és természetesen külön köszönet a résztvevőknek, akik teljesítették az Írottkő Vándorlást.

Az eredeti szöveg itt érhető el.

 

 

Tisztazöld Hétforrás piknik – külsős szemmel

Sinkovics Csengét a Balaton-felvidékről hívtuk meg a Hétforrás Piknikre, mivel saját készítésű Zöldike standja elvarázsolt bennünket. (Hála Illés Péternek és a vízirigónak :)!)  Élőben még hihetetlenebb volt az egyszerű, művészi, környezettudatosító stand! Minden szervezőnek bátran ajánlom, mert kicsiben minden benne van, ami a lényeg!

Most pedig, hogy gyűjtögetjük a szombati rendezvényről szóló visszhangokat, Csenge facebook bejegyzése   egy  igazi zöld szemléletű összefoglaló a piknikről! Engedelmével  szóról szóra, fotóról fotóra közzéteszem! (Hogy olyan facebook mentes életet élő emberek is tartósan hozzájussanak, mint amilyen én lettem egy ideje…)  Köszi Csenge!

Szóval: Hétforrás Piknik Sinkovics Csenge szemével, szavával:

Hétforrás Piknik – Élj hulladékmentesen

Szombaton a Zöldike stand elstartolt élete első rendezvényén, ahol nagy szeretettel fogadták a Szervezők 🙂.

A Hétforrás Piknik kifejezetten a hulladékmentesség témája köré épült.
Bemutatkozott a helyi önkéntes szemétszedő csapat, volt alomWC bemutató, komposztálás, ismeretterjesztés a patakban lakó élőlényekről, beszélgetés meghívott előadókkal.
A riport során szó volt valódi értékekről, emberi kapzsiságról, hulladékmentességről, vásárlási szokásainkról, pénzről…
Érdemes lesz visszahallgatni, ha jól tudom, készült róla felvétel, ami talán elérhető lesz online is.

A rendezvény hulladékmentességéről:

Elképedve ámultam mennyire profi volt a szervezés, holott tudomásom szerint ez az első alkalom, hogy ilyen formát ölt ez a rendezvény. A helyszín egy meseszép erdőben volt Kőszeg mellett, messze a várostól, így különösen nehéz lehetett a szervezés, ennek ellenére mégis profira sikerült!

Az ebédes rendszer egyszerű volt: 1.000 Ft-os kaució ellenében az emberek kaptak üvegtányért és poharat, amit az étel elfogyasztása után visszavittek a pulthoz. A környezettudatos mosogatásról a szervezők gondoskodtak. 🙂
A borkóstoló szintén üvegpoharakkal történt: az emberek 500 Ft-ért megvették a poharat, majd a kóstoló végén visszakapták ezt az összeget.
Ennyi, semmi varázslat nem volt, de gördülékenyen ment minden 🙂.

Nem mellesleg a menü – a húsmentes saláta külön öröm volt a vargabéles mellé – a legfinomabb volt, amit valaha rendezvényen ettünk 🙂.

Összegezve: a szervező csapat számomra bebizonyította, hogy igenis lehet hulladékmentes rendezvényt szervezni!
A legfontosabb, hogy AKARNI KELL és nem a kifogásokat keresni… 🙂

Én nagyon sokat tanultam Tőlük, amit szeretnék itt helyben kamatoztatni, mert a Balaton-felvidék a rendezvények tárháza és sokat tanulhatnak ettől a kis csapattól.”

És most jöjjenek Csenge fotói, az alá (mellé) – itt a kép fölé – írt szövegekkel:

“A Zöldike stand készen áll!:

zöldike stand

Felkerült, mit használj helyettük:
Mosható pelenka-betét-intim kehely

A nedves törlőkendőre semmi szükség – moss kezet helyette. 😉:

Az új kirakó is elstartolt 🙂:

A Zöldike stand kézműves részlege 🙂:

A profi szervezőbrigád egy része az ebédes pultnál! 🙂:

A tányérok várják a vendégeket – később tervezik, hogy kiadják rendezvényeknek a “szettet”, amiből bevételre tehetnek szert.:

Üvegpoharak 🙂:

A menü 🙂:

Ásványvizes palackok helyett szóda.:

Limonádé üvegedényből üvegpohárba 🙂:

Evőeszközök, szalvéták – nulla műanyag:

Egyszerű, profi leírás, hogyan lehet hozzájutni az ételhez 🙂:

Vargabéles üvegtányérban.:

A legfinomabb húsmentes saláta! 🙂:

 

Üvegtányérok használat közben 🙂
Mennyivel kellemesebb ilyenből enni!

Az egyszer használatos műanyagtányérokba vígan tesznek forró ételt. Nem olvastam még utána de érdekel, hogy valaha vizsálták-e, mi oldódik ki hő hatására belőle. Felírom az olvasandók listájára. 😃:

Kirakózás

Egy kis körmöcskézés gyapjúfonalból 🙂:

Az Erdőlakók kirakónak is volt sikere 🙂:

A mesés helyszín:

AlomWC!
Imádom!
Mi is készítünk egyet idehaza, az biztos!:

A mesés helyszín.”:

 

Köszönjük Csenge a kedves zöld szavakat! Visszavárunk!

/Hné Korom Zita/

Hétforrás piknik – zero waste (hulladékmetes) módon, zöldítő programokkal

Hétforrás piknik plakát pdf-ben

Hétforrás Piknik

 

A népszerű HÉTFORRÁS PIKNIK idén „zöld köntösben” várja árnyas fák hűvösében a Hétforráshoz látogatókat. Az Írottkő Natúrparkért Egyesület egyre nagyobb hangsúlyt helyez a környezet- és természetvédelmi nevelésre. A PUREGREEN (Tisztazöld) projekt keretében a piknik programjai a hulladék-megelőzést és a hulladékmentességet (zero waste) célozzák meg. 12 és 14 óra valamint 15.30 és 17 óra között a „Zöldülj velünk!” programjaiként kicsiknek-nagyoknak az alábbiakat kínáljuk:

Már nem elégséges, ha valaki csak szelektál (bár attól még dicséretes), a Föld jövője szempontjából több kell ennél: úgy gondolkodni és cselekedni, hogy kevesebb hulladék kerüljön be a háztartásunkba.

Egy standon Horváth Gábor és a Zöldülők koordinálásával bemutatjuk a hulladékmentes életmód praktikáit, apró elemeit, amelyek ezt a célt szolgálják.

Sinkovics Csenge a „ZÖLDike piaci stand”bemutatásával a műanyaghasználat csökkentésére, a fenntarthatóbb életre fókuszál.

A zero waste, környezettudatos zöld életmód fenntarthatóbb -, a „Bullshit Bingó” használatával saját kifogásainkra nyerhetünk rálátást. Balázs Borbála egy „zöld terápia” keretében ad segítő tanácsokat életmódunk zöldítésével kapcsolatban.

A komposztálással csökkenthető a lerakott hulladék mennyisége. Szakember (Kampits Ernő) mutatja be a komposztálás lehetőségeit, módjait, a komposztálható anyagokat és a közreműködő élőlényeket.

Ivóvízzel WC-t öblíteni!? Van más lehetőség is.  Bagári Péter és Horváthné Korom Zita segítségével megismerhetik a komposzt WC-t, ami egy egyszerű és víztakarékos lehetőség.

Ne dobjuk ki a használt ruhát, régi farmert! Draskovits Mariann  útmutatásaival megtapasztalhatja a látogató, hogy milyen használati és művészi tárgyak  készülhetnek újrahasznosított ruhákból.

A kicsik is találnak elfoglaltságot, hiszen ismét lesz kézműveskedés Liker-Oleszka Mariettával.

Illés Péter megmutatja, kik laknak a Hétforrás patakban. Valljuk, aki megismeri az élőlényeket, az jobban is fogja védeni azokat!

A jó hangulatot a délután első felében Kőszeg Város Fúvószenekara garantálja.

A délután második felében stílust váltunk. „A változás velünk kezdődik!” Beszélgetés egy tudatosabb életről – zenébe csomagolva. A Tom Kondor Band magával ragadó líra, tökös-dögös rockzene őszinte érzelmekről kis romantikával és szenvedéllyel fűszerezve – ezúttal akuszikus megszólalásban. Az együttes  tehát nem csak zenélni fog, hanem Kondor Tamás és az együttes tagjai Marton Ágoston lovasíjásszal fognak beszélgetni egy tudatosabb életről.

 

A rendezvényt zero waste szemlélettel, minél kevesebb hulladékkal, környezeti terheléssel szeretnénk lebonyolítani.

„Hagyd otthon az autót, hozd magaddal a családot és a bögrédet, érezd magad jól, vidd haza a szemetet!” Gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel (busszal) lehet feljutni a Hétforráshoz, és hazajutni onnan.

A vendéglátás terén is kerüljük az eldobható, egyszer használatos eszközöket.

 

Mindenkit szeretettel várunk!

Írottkő Natúrparkért Egyesület