Kezdőlap – Írottkő Natúrpark kategória bejegyzései

Natúrparki hétpróba (2025. november 22-30.)

Meghirdetjük a NATÚRPARKI HÉTPRÓBÁT , csatlakozz Te is!

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét 2025. november 22-30. között zajlik, ennek keretében hirdetjük meg a hétpróbát. Csatlakozz te is családoddal, osztálytársaiddal barátaiddal vagy egyedül, nyugi, nem kell mind a hetet teljesíteni! Válassz, hogy melyik tetszik a legjobban 🙂

Programok iskoláknak, gyerekes családoknak:

 1) Kukabúvár – Nézz a szemét mélyére!

Kézmosásra felkészülni, meglepetések biztosan lesznek!

Merülj el a „fekete kuka” titkaiban!
A kihívás során a gyerekek igazi hulladéknyomozókká válnak: szétválogatják a „fekete kuka” tartalmát, és együtt kiderítik, mi az, ami tényleg szemét – és mi az, ami még új életre kelhet(ett volna), ha a megfelelő helyre dobják.

A teljesítésről 5 db fotót kérünk, mely közül 1 csoportkép legyen.

 2) Natúrparki Zöldülő: Kirakat és Kvíz – Nézz szembe a fogyasztói társadalom hatásaival!

Légy Te is tudatosabb vásárló, gondolkozz el a valóságon!

Két kőszegi belvárosi kirakat, két tükör a világról.
Fedezd fel, hogyan hat a pazarlás a Bolygónkra – és teszteld tudásod a kvízben!

A kvíz kérdéseit akkor tudod megválaszolni, ha tanulmányozod a két natúrparki zöldülő kirakatunkat Kőszegen a Bem József utcában. A kirakatokat természetesen felújítottuk, melyhez nagyrészt újrahasznosított természetes alapanyagokat használtunk.

Két témakör vár a kirakatoknál:

  1. Földbarát élet a gyakorlatban.
  2. Milyen hatást gyakorol a túlfogyasztás és pazarlás a TERMÉSZETRE?

Programok felnőtteknek:

3) Újranotesz – Füzetből születik új élet

Kreatív újrahasznosítás – a papír is megérdemel egy második esélyt !

Ne dobd el, írd tele újra!
Kézműves foglalkozás, ahol a félig használt füzetekből új noteszeket készítünk.

A kiscsoportos foglalkozás dátuma: 2025. november 29. szombat 13-17 óráig.

Update: Fényképes beszámoló a foglalkozásról

4) Javító Helyek – Natúrparki Kisokos a javításhoz

Mert a legzöldebb tárgy az, amiből nem kell újat venni!

Ha elromlott, ne dobd ki – javíttasd meg!

Kérjük a résztvevőket, hogy javasoljanak a kisokosba olyan szolgáltatókat az Írottkő Natúrpark területén és annak vonzáskörzetében akik megjavítják elromlott tárgyainkat.
A naturpark.hu oldalon közzé tesszük a létrehozott Natúrparki Javító Kisokost, amelyben összegyűjtjük a környék javítóműhelyeit és szakembereit.

A javaslatokat az alábbi e-mail címre kell elküldeni: horvathcsaba@naturpark.hu

5) Háztartási veteránok – Az időtálló gépek nyomában

„Ezek a gépek még használatra és nem trendekre készültek.”

Van otthon egy 40 éves porszívó, ami még mindig tökéletesen működik?
Keresd elő, mutasd meg, és meséld el a történetét!

A háztartási veteránodat bemutató fotókat és a hozzájuk tartozó történeteket az alábbi e-mail címre kérjük elküldeni: sinkovicscsenge@naturpark.hu

Határidő: 2025. november 30.

A bemutatott háztartási veteránokat youtube videó formájában osztjuk meg a nagyközönséggel, és a natúrpark honlapján is közzé tesszük!

Update: az elkészült video:

Programok bármely korosztálynak:

6) Alkotói pályázat – A kevesebb, zöldebb!

A kreativitás a legjobb újrahasznosító – engedd szabadonJ !

A kevesebb, zöldebb! Mutasd meg, mit jelent számodra a tudatos élet!
Írj verset, novellát, vagy készíts természetes (lehetőleg) újrahasznosított alapanyagokból használati tárgyat.

A legjobb alkotásokat a kőszegi belváros harmadik natúrparki kirakatában, a Cerka Bt. papírbolt támogatásával mutatjuk be 2025. november 22. és 30. között az Európai Hulladékcsökkentési Héten.

Az alkotásokat a natúrparki zöld irodába kell behozni: Kőszeg, Kelcz-Adelffy u. 5. 1/3. vagy elküldeni a koromzita@naturpark.hu e-mail címre. (A behozáshoz időpont egyeztetés szükséges!)

határidő: 2025. november 17.

Update: az alkotásokról készült video:

7) Közösen a tiszta natúrparkért!– szakvezetett túra, szemétszedéssel

Egy nap a Természetért, egy lépés a változás felé.

Csatlakozz cáki túránkhoz 2025. november 22-én szombaton 9 órakor. Ismerd meg velünk a természetet és segíts neki megtisztulni!

A túrára a horvathcsaba@naturpark.hu e-mail címen jelentkezhetsz. A szemét összeszedéséhez tartós eszközöket – juta zsákot, textil kesztyűt – biztosítunk.


Programok iskoláknak, gyerekes családoknak:

Természetismereti séta az „Iskola a határon” parkjában (írta: Illés Péter)

Azt gondolom, nem csak számomra nagyszerű dolog egy olyan parkban sétálni, ahol Ottlik Géza is „cőger” volt, és akinek az Iskola a határon című regényét az írónak a katonai alreáliskola intézményében az 1923 és 1926 közötti élményei ihlették. A séta résztvevői is azt erősítették meg a végén, hogy a séta élmény volt, az ismeretek a szép, őszi lombok között járva különösen hatottak. A jövőre 170 éve intézményt és parkját Pollini Frigyes mérnökkari százados tervezte, a parképítést is maga irányította. Az igazi felvirágzását Piers Vilmos természetrajztanár, botanikus intézeti tanár őrnagynak köszönheti. A tudós tanár szobra a gesztenyesor közepén rejtőzik. A főallé vadgesztenyéi nemcsak az egykori hadapródokat hívta masírozásra és csuklógyakorlatokra, de az ide érkezőt ma is a főépülethez kíséri.

A főallé ősszel

A legidősebb vadgesztenye példányok minden bizonnyal Seitz Jakab százados (alezredes) parancsnoksága alatt az 1880-1888. években lettek telepítve, tehát megközelítőleg 140-150 esztendősek. A már rozsdás lombok között fiatal, zöld hajtásokat, és itt-ott virágokat is felfedeztünk. A száraz nyárra és a vadgesztenyelevél-aknázómoly levélkárosítására idő előtti lombhullatással és ilyen módon reagál a fa.

A vadgesztenye aknázómoly károsítása

A parkba belépve három óriási koronájú, 4,5-5 méter törzskerületű juharlevelű platán vonzza magára a tekintetet. Az alatta lévő Hősi Emlékműnél tartják minden év júniusában a Cőgerek-napja alkalmából a koszorúzást és megemlékezést. A platán lemezesen leváló kérge alatt téli nyugalmukat megkezdő platán csipkéspoloskák tömege lapult. Az amerikai jövevény nagyítóval megnézve áttetsző, csipkés szárnyaival impozáns látvány, bár a jelenlétüknek a fa nem „örül”, mert a levelüket szívogatja. A déli parkrészlet felé elindulva számos juhar fajra (hegyi, korai, mezei, háromerű) akadunk. Az egyik legérdekesebb közülük a tarkalevelű hegyi juhar, aminek biológiai érdekessége, hogy levelének rendkívüli változatos világos- és sötétzöld mintázatát ún. ugráló gének (transzpozoonok) által létrehozott mutációk okozzák. A juharok ikerlependék termésükkel propellerszerűen messze tudnak terjeszkedni a szelek útján.

Tarkalevelű hegyi juhar: levélmintázatát ún. ugráló gének (transzpozoonok) által létrehozott mutációk okozzák.

Utunk során felfigyeltünk a csuszkák hangicsálására is, akik az odvas fákban fészkelnek, a fekete diót tömegével beborító fehér fagyöngy bogyóiból lakmározó léprigók zajongására, valamint egy dióval érkező szajkó érkezésére is. Ebben a parkrészletben találjuk meg az intézmény talán leghíresebb fáját, egy égbe törő hegyi mamutfenyőt, ami impozáns látványával és közel 7 méteres kerületű törzsével tekintélyt parancsoló. Puha kérgű törzsét 8-10 gyermek tudja csak körülölelni. A kerti lak körül faritkaságok rejtőznek. A szeldeltlevelű hárs egyedüli példánya, a kanadai hemlokfenyő és a hegyeslevelű liliomfa látványa ugyancsak szívet vidámító. A gömböcskés tobozkájú mocsárciprusnál megemlékeztünk a várparkban álló óriás fajtársára, amit a Chernel család ültetett.

A park óriása, a hegyi mamutfenyő

A park keleti része felé haladva ügyesen elkerültük a potyogó vadgesztenyéket. A hátsó épület mögött gyönyörködtünk a himalájai selyemfenyő tűleveleinek puhaságában, a csüngő eperfa „szomorúságában” és a vörösfenyők és mocsárciprusok sárguló lombjában. Az Ibériai-félszigeten őshonos andalúziai jegenyefenyő hajtásai hengeresek, tréfás neve „kolbászfenyő”.

Csúszka odújánál

A varroda épülete mögött álló kései végzetfa illata augusztusban, szeptemberben messziről odacsábítja az embert.  A tudományos nevében a „clerodendrum” szó a görög „kleros” végzet, valamint a „dendron”, vagyis fa szavak összetételéből született és innen eredeztethető a magyar végzetfa elnevezés is. Nagy, szív alakú levelei mogyoróvaj illatúak, innen ered az angol nyelvterületen használt „mogyoróvaj-fa” elnevezés. Ennél csak virágai tetszetősebben, amíg fehér színűek és csillag alakúak. Illatos virágaik nyár végén, kora ősszel nyílnak. Csillag alakú, bíborra színeződő csészelevele közepén a kék bogyóterméssel igazán feltűnő jelenség. 

Az illatos kései végzetfa virága ősszel nyílik

Az egykori kórház épületének udvarán két egzóta fogad. A fehér hikoridió Észak-Amerikából származik, a „hikori” indián eredetű szó, „magot” jelent. Levelei páratlanul összetettek. Zöld burka éréskor négy félre hasad. Az amerikai vasfa szárnyalt, kétszeresen összetett levelei jellegzetesek. A pillangósvirágúak családjába tartozó növénynek nagyméretű hüvelytermése van, de ilyet ezen a példányon nem találunk, mert a növény kétlaki, és a parkban álló példány hímivarú (porzós). Ágrendszere agancsszerűen elágazó. Német neve Geweihbaum, ami „agancsfát” jelent. Fája tömör és nehéz.

'Hikori' az indiánok nyelvén 'mag'

A visszavezető utat vörös tölgyek és szelídgesztenyék szegélyezik. Az egykori szánkódomb közelében egy amerikai mocsártölgy termetes példánya áll. A főépület előtti tér legszembetűnőbb értéke egy vihar által megtépázott, kúposan szétterülő koronájú, terebélyes „kékatlaszcédrus. Hordó alakú tobozai éréskor szétesnek. A városban a Hunyadi Mátyás-parkban látható Hunyadi Mátyás szobor egykor ennek a tövében állt. Végül a parkon átvágva megcsodáltuk az öreg Vénic-szilt, és a mellette agasodó hangyabolyt. A közelében ismét egy ritkaság, egy perzsa varázsfa állta utunkat. A gyepben még ilyenkor is feltűntek az agresszívan terjeszkedő indiai pimpók piros termései, amit sárga virága és felálló termése jól megkülönböztet a mi szamócáinktól. Nem tanácsos belőle enni. Az uszoda mögött közönséges gyertyán csüngő lombozatú változata „szomorkodik”. E helyen az Észak-Amerikából származó tulipánfák már sárga ruhát öltöttek.

Megállapítottuk, hogy a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény parkja a 131 taxonjával és közel 1400 fásszárú egyedével nagy kincs, jelentős értéket hordoz.

Az úton kifelé Ottlik Géza Iskola a határon művében leírt gondolatokkal búcsúztunk: „elindultak kifelé a hosszú főallén, a százéves fák emeletmagas sátra alatt…”

A park minden évszakban más arcát mutatja. Érdemes legközelebb is velünk tartani!

Kirándulós csapat
Kirándulós csapat
Andalúziai jegenyfenyő, a 'kolbászfenyő'
Illés Péter, túravezető (Írottkő Natúrparkért Egyesület)

TinyGreen nemzetközi vizeken

Alább Sinkovics Csenge élménybeszámolója olvasható a 2025-ös Student Conference on Conservation Science eseményről, amelyen a TinyGreen projekttel vett részt.

*****
Nyár végén egy nemzetközi természetvédelmi konferencián mutattam be a TinyGreen projektet:

A kevesebb, zöldebb!

Poszter és kiálítás a konferencián

Az általam vitt poszternek és kiállításnak három fő üzenete volt:

1) A természet állapota és a kultúra kapcsolata

A fogyasztói társadalom és az ahhoz kapcsolódó társadalmi- és gazdasági rendszer önmagában fenntarthatatlan.
Ebben a „kultúrában” a természetvédelem sajnos többnyire csak tüneti kezelés: szükséges ugyan, de közel sem elégséges. A természet kizárólag addig fontos, amíg nem akadályozza az úgynevezett „fejlődést”. Talán inkább ezt a fogalmat kellene újraértelmezni.

Ahogy Prof. Szathmáry Eörs fogalmaz:
„Én azt hiszem, hogy a legfontosabb innovációk nem a klasszikus technológiákban kellenek, hogy legyenek, hanem a társadalmi technológiákban. Ez a túlélés kulcsa. Máshogy kell élnünk. Más szervezetekben, más elvek mentén.
…Ami igazán veszélyben van, az nem az emberi faj léte. Az emberi fajtól neház lenne megszabadulni. De a technológiai civilizációtól nagyon könnyű.(Forrás)

2) A természetes alapanyagok újrafelfedezése

A kiállítás másik célja a természetes alapanyagok értékének bemutatása volt.
Ma már szinte minden műanyagból készül: abban eszünk, abból iszunk, abból van a gyerekek játéka is… Közben az olyan alapanyag, mint például a gyapjú, amely évről évre „termelődik”, itthon szinte eladhatatlanná vált – sőt, veszélyes hulladéknak számít.

A műanyagtermékeknél viszont nem tüntetik fel, hogy:

  • szennyezik a bolygót: nem bomlanak el, ezért a mikroműanyagok a Föld minen szegletén és az összes emberi szövetben kimutathatóak
  • bizonyítottan *nagyon* károsak az egészségre: sejtpusztulást, gyulladást okoznak, bejutnak az agyba, hormonszerűen viselkednek, stb.
  • és még számtalan, ma még ismeretlen hatásuk lehet, mivel a forgalomban lévő műanyagoknak eddig csak csak egy kis részét vizsgálták, és azt sem teljes körűen. Arról nem is beszélve, hogy a különböző vegyületek egymással kombinálódva – úgynevezett ‘koktélhatásként’ – még súlyosabb problémákat okozhatnak.

A természetes alapanyagok sokfélesége és szépsége alternatívát kínál – érdemes lenne újra felfedeznünk őket.

Természetes alapanyagokból, kézzel készült használati és oktatási célú tárgyak

3) A népi kézművesség: ősi, értékes tudás

A kézzel végzett, természetes alapanyagokat használó tevékenységek:

  • megtanítanak a két kezünkkel alkotni – akár a kertben fellelhető anyagokból is,
  • segítenek jobban megbecsülni a tárgyakat, amiket magunk készítünk (ezeket javítjuk, nem kidobjuk vagy cseréljük),
  • közösséget építenek, ami egyre fontosabb ebben az elmagányosodó társadalomban
  • javítják a mentális egészséget
  • közelebb hoznak a természethez
  • kevesebb szennyezéssel járnak
  • támogatják a helyi gazdaságot
  • elősegítik hagyományaink továbbélését

Lehet, hogy a jövő kulcsa nem a „több”, hanem a „kevesebb, de értékesebb”?

Természetismereti séta Kőszegen – szakvezetéssel

Lehet-e vonzó egy természetismereti séta a városban…? Ezt azoktól kell megkérdezni, akik részt vettek a város természeti értékeit bemutató hétfői sétán. A válasz IGEN!

Hogy vannak-e élőlények egy épületekkel tarkított, burkolatokkal borított, az őszi napsütéstől tikkasztó levegőjű településen…? Természetesen igen, csak észre kell venni őket.

A várost díszítő parkfákkal és cserjékkel (hegyi juhar a Fő téren, koros nagylevelű hársak) kezdtük a megismerkedést, de az igazi izgalmat mindig az okozza, amikor a természet utat tör magának. Például a várfal kőzetanyaga mutatja a hegység sziklakibúvásainak flóráját: kőfali pintyők, kövi és aranyos fodorkák, harangvirágok tarkítják a várfalat. A vártoronyban és az evangélikus harangtoronyban rendszeresen vörös vércsék fészkelnek. A Várárok „nagyjai” is tekintélyt parancsolók: a Chernel család ültette virginiai mocsárciprus ma is virul, körülötte a légzőgyökerek „hét törpeként” sorakoznak, a Várparkban amerikai tulipánfákat és mogyorós hólyagfát is felfedezhetünk.

A Hunyadi park madárvédelmi tanösvénye nem csak Chernel Istvánnak állít emléket, bárki megszemlélheti, és ez alapján otthonában is meghonosíthat madárodúkat, madáritatót, békamenedéket, akár Madárbarát kertet is kialakíthat. A park másik csodálnivalója két páfrányfenyő, ami ősszel színpompás lombruhát ölt. Ezek szerencsére hímivarú példányok, mert… (aki legközelebb eljön a sétára, annak elmesélem a folytatást). A Kőszegi Evangélikus Középiskola udvarán a település egyik amerikai vasfája áll, aminek odújában eleinte nagy fakopáncs, majd évekig csúszka lakott, most pedig méhek foglalták el…, nem csoda, hiszen az iskola udvarán rovarbarát fűnyírás zajlik.

Az állatvilág meglehetősen rejtve maradt. A vonulásban lévő füsti fecskék mellett a túra résztvevői megtudhatták, miért vannak kerámia műfecske fészkek a Hősök Tornya alsó szintjén. Itt-ott még kései költésből származó molnárfecskefiókák is kandikáltak. A Gyöngyös-parton a hegységre jellemző hegyi billegetővel sikerült találkoznunk. Végül tiszteletünket tettük a piac mögötti óriás platán előtt. Még a rajta szívogató platán csipkéspoloskák sem zavartak bennünket.

Szöveg: Illés Péter

Kép: Lukács Renáta

Szemléletformáló foglalkozások a horvátzsidányi napközis táborban

Egyesületünk Zöld Csoportjából Péter, Csaba és Csenge három alkalmas foglalkozást tartottak a horvátzsidányi napközis táborban június végén. 

A szemléletformáló foglalkozások a TinyGreen projekt részei, melyet a Zöld Csapat szíve-lelke, Zita koordinál. 🙂

A foglalkozások során szó volt madarakról, kőzetekről és az erdőkről… Alább Péter, Csaba és Csenge beszámolója olvasható:

Madárvédelem, madárhangok a Horvátzsidányi Iskolában (Illés Péter)

Madárvédelem, rovarok védelme, madárhangok…, erről szólt a Bersek József Általános Iskola Horvátzsidányi Tagiskolájában a nyári napközis tábor szerdai délelőttje.

Körbejártuk, hogy milyen is egy madárbarát kert (változatos, öreg fákkal, virágos gyeppel, madár-, rovar- és kétéltűvédelmi berendezésekkel). A diákok megtapasztalhatták a madárvédelmi eszközök fontosságát (odúk, itató, műfecskefészek), azonosították az egyes madarak táplálékát. Megismerték a megporzó rovarokat, a méhlegelő, a rovarhotel szerepét. Megtudták, hogy egy felfordított, repedt virágcserép a békáknak még menedéke lehet (békavár). Láthatták, miért fontos meghagyni a kertben a rőzserakásokat, levélkupacokat (sünök, vörösbegyek élőhelye). Ügyesen oldották meg az alsós diákok a játékos feladatot.

Madárhangokkal is megismertettem őket. Megtudták, hogy miért énekelnek a madarak. Egy madáróra segítségével végig követtük, mely madarak énekelnek a különböző napszakokban nappal és éjszaka. A legszebb hangú énekesnek a fülemülét találták, a legfurcsábbnak a túzok hangját.

Miért fontos mindez az ismeretterjesztés mellett?

Csak azt fogjuk igazán értékelni, amit ismerünk. Ha megismerjük az élőlényeket, akkor nem fogjuk bántani, hanem védeni fogjuk őket. Az egyszerű madár- és rovarvédelmi eszközökkel nemcsak az állatok életét segítjük, hanem a madarak, békák, rovarok, mint a kertész barátai ezt „meghálálják” rovarpusztító munkájukkal.

Miről mesélnek a kőzetek (Horváth Csaba)

 A horvátzsidányi napközis táborban – a kiszsidányi forrásnál – meséltem a gyerekeknek kőzetekről, ásványokról, ősmaradványokról. Az alapoknál kezdtük; mi a kőzet, hogyan keletkezik, miből áll? Mit nevezünk ásványnak, mitől ilyen változatosak, színesek, kemények, puhák, nehezek, könnyűek? Ehető-e a kő, és tud-e úszni? Egyszerű példákon keresztül adtuk meg a válaszokat, és a végén bepillantottunk a távoli múltba, az ősmaradványok világába.

Beszéltünk az élettelen környezet, a kőzetek fontosságáról, kapcsolatáról az élővilággal.

A sok érdekesség mellett szó esett a tárgyaink elkészítéséhez szükséges ásványi nyersanyagok (ásványok) bányászatáról, annak szükségszerűségéről, következményeiről és környezetpusztító hatásairól.

Az előadás végén a gyerekek nagy izgalommal nyitották ki a kincsesládát, és választottak egy-egy „kincset”, meghallgatva a róla szóló érdekességeket.

Természetes Öreg Erdők jelentősége (Sinkovics Csenge)

A foglalkozás során a gyerekekkel először is körbejártuk, mitől erdő az erdő… Ennek során kitértünk arra is, hogy miért kulcsfontosságúak egy természetes erdőben az öreg, kidőlt és korhadó fák. Ezután egy interaktív játékon keresztül szemléltettük, milyen változatos módon kapcsolódhatnak egymáshoz az erdei élőlények, míg a végén rájöttünk: mindenki mindenkivel összefügg és mindenki mindenkivel (közvetett vagy közvetlen módon) kapcsolatban áll.

A játék lehetőséget nyújtott arra is, hogy szemléltessük: hogyha az ember belenyúl az erdei ökoszisztéma bonyolult hálózatába, az bizony sokszor beláthatatlan és megjósolhatatlan következményekkel jár.

A foglalkozás végén pedig arról beszélgetünk, mit tehetünk mi magunk (saját szokásaink megváltoztatásával), hogy segítsük az erdőket, hogy ezek az egyedülállóan csodás élőhelyek sokáig fennmaradjanak. És amelyek fennmaradása a egyben a mi túlélésünk záloga is.

A kőszegszerdahelyi hittantáborban jártunk…

A TinyGreen projekten belül a Zöld Csoporttal iskolákat, óvodákat, táborokat látogatunk a szemléletformálás jegyében. Tegnap a kőszegszerdahelyi hittantáborban jártunk. 🙂

Először Csaba repítette el a gyerekeket a kőzetek az ősmaradványok és az ásványok világába. A képzeletbeli időutazás során jártak a dinoszauruszok földjén, tapogattak cápafogat és óriási, millió éves szarvasagancsot, valamint elkalandoztak a vulkánokhoz  és kipróbálták, hogy tud-e úszni a kő? 

Miután megismerték a gyerekek, hogy a hajdanán élt élőlények milyen nyomokat hagytak maguk után, Csenge foglalkozása arra irányította a figyelmet, hogy MI milyen lábnyomot hagyunk magunk után.

A gyerekek összehasonlították egy plüss(=műanyag) figura szennyezési útját egy helyi gyapjúból, kézzel készült figuráéval. Megismerkedtek a természetes alapanyagok változatos felhasználásával, végül maguk is megtapasztalhatták a nemezelés folyamatát és készítettek egy kis kulcstartót.

A Tiny Green projekt „kevesebb zöldebb” mottója arra utal, hogy a fogyasztáscsökkentés elengedhetetlen és kulcsfontosságú ahhoz, hogy valódi fenntarthatóságról beszélhessünk (és nem csak zöldre festésről).

„Nincs ennek a problémának technikai megoldása. Akármilyen technikai megoldáshoz fogunk nyúlni, a problémát ki fogjuk terjeszteni….Erről szól az embernek a technikai ismerete, hogy mindig megpróbálja megoldani a megoldhatatlant és gyakorlatilag ezzel fog magára húzni egy lényegesen nagyobb problémát” (Dr. Gyulai Iván)

Jó hír viszont, hogy a fogyasztás csökkentésével más értékek kerülnek előtérbe és egy olyan társadalmi berendezkedést alapozhatunk meg, ami sokkal inkább a valódi jóllétet szolgálja.

„Ha a jövedelem a legfontosabb akkor olyan intézmények fognak kialakulni ami méri az anyagi gazdagságot… Ezért mérünk GDP-be…És melyik ismeret lesz a legfontosabb az iskolában? Hát azok az ismeretek amik ahhoz kellenek, hogy mi ezt a vágyott értéket megszerezzük. És akkor az egész intézményrendszer (jogi, közgazdasági, oktatás stb.) mind ezt az értéket fogja szolgálni. Ha ilyen az intézményrendszer akkor a rá épülő struktúra is ilyen lesz.”

(Dr. Gyulai Iván)

További képek a foglalkozásról:

Elhagyható tárgyak a háztartásban – Sütőpapír

Sok olyan tárgy van a háztartásban, amit ma „szükséges”nek gondolunk, pedig néhány évtizede még csak nem is létezett (és nem is hiányzott … 🙂  ). Ez a rovat kifejezetten ezekről szól.

1. rész: Sütőpapír​

„Sütőpapírral béleld ki a tepsit…” – ma már szinte minden sütis recept tartalmazza ezt a mondatot. Még a kalács- és kenyérreceptek is.

De tényleg ki kell bélelni? Hogyan sütöttek ínycsiklandozó finomságokat szüleink-nagyszüleink-dédszüleink, ha nem is létezett sütőpapír? Mindig megkérdem magamtól: hogyan csinálták régen?

Nagymamám és Anyukám például mindig vajjal kikente a tepsit és vékonyan meghintette liszttel. Ez volt a „sütőpapír”.

Ezt csináljuk mi is évek óta és eddig mindig bevált, bármilyen süteményről, kalácsról, stb. legyen szó (kenyérnél még vaj sincsen, csak lisztszórás). Nem ég oda a sütemény és sokszor még extra mosogatás sincsen, hiszen sokszor elegendő egyszerűen csak leöblíteni sütés végén a tepsit.

Így hagytuk el végleg a sütőpapírt. Egyszerűen, minden kényelmetlenség nélkül. 🙂

Fontos, hogy nem attól lesz valami „zöld”, hogy papírból készül (hiszen szeretjük a fákat… 🙂 ). Hanem attól, hogy a felesleges dolgokat meg se vesszük. És ha mélyen elgondolkodunk, rájövünk, hogy sokkal több minden felesleges, mint ami elsőre pillantásra tűnik.

A Tiny Green projekt „kevesebb zöldebb” mottója erre is utal. Minden tárgynak van ökológiai lábnyoma, hiszen nyersanyagot (és vegyipari adalékanyagokat) használunk az előállításhoz, szállítjuk (sokszor nagyon messziről), csomagoljuk őket, használat után pedig hulladékként még évekig (műanyagok esetében több száz évig) is szennyezik a Földet.

Sok-sok szennyezés sokszor feleslegesen.

„Én azt hiszem, hogy a legfontosabb innovációk nem a klasszikus technológiákban kellenek, hogy legyenek, hanem a társadalmi technológiákban. Ez a túlélés kulcsa. Máshogy kell élnünk. Más szervezetekben, más elvek mentén. Mert ha nem tesszük meg, akkor majd gondoskodik rólunk az általánosított szelekció, hogy ez a kísérlet véget érjen. És akkor az állatok kiválóan fognak itt élni.” (Prof. Szathmáry Eörs, evolúcióbiológus)

Játékfejlesztés a TinyGreen projektben

A TinyGreen projekt keretében különböző szemléletformáló játékokat is tervezünk.

Az egyik ilyen játékot már két rendezvényen is bemutattuk (Natúrparki nemvetélkedő”, Miénk itt a rét!).

A játék lényege dióhéjban az volt, hogy a csapatoknak el kellett távolítaniuk a Földet érő környezeti problémákat (= cetlik), amiket valójában a Fogyasztói Társadalom értékrendje generál ( = kalap). A játék során nehezítő elemként megjelent a gazdasági növekedés bűvöletében élő, pazarló társadalom (= GDP felirattal bekötött szem), aki próbálja megakadályozni a valódi fenntarthatósági törekvéseket ( = nemez légycsapóval csapkodva). A feladatot időre kellett végrehajtaniuk a csapatoknak, utalva arra, hogy a valóságban sincs végtelen időnk a természeti válságok megoldására. Azaz: minél tovább halogatjuk a cselekvést, annál súlyosabbá válik a helyzet. Mivel a való életben is elengedhetetlen (lenne) az összehangolt együttműködés, a csapatok előzetes felkészülési időt kaptak, hogy közösen kidolgozhassák stratégiájukat.

Játék közben
Tanácskozás 🙂 Hiszen a valóságban is összehangolt együttműködésre lenne szükség...

Tapasztalataink szerint a résztvevők nagyon élvezték a játékot, aktívan és lelkesen vettek benne részt. A játék bevezetőjében közösen beszélgettünk a cetlik által jelképezett környezetszennyezési formákról, a fogyasztói társadalom működéséről, majd a játék végén arról is, mit tehetünk akár egyénileg is a helyzet javítása érdekében.

A játék tervezése során különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a TinyGreen projekt „kevesebb zöldebb!” mottójához hűek legyünk.

Hogyan?

A jelmezhez az alapanyagok újrafelhasznált és/vagy maradék természetes anyagok:

  • Cetlik, földrészek: egy régi lepedőre nyomtattattuk, nem vettünk hozzá új anyagot
  • Föld jelmez és hátsó felirat: kézzel varrta Zita a kőszegi nemezgyár hulladékából
  • Kalap: a figurát többnyire magyar és maradék gyapjúból nemezelte Csenge, az egyéb tartozékokat és a feliratot nemezhulladékból varrta, és maga a kalap is egy régi, nem használt nemezkalap
  • Légycsapó: faágból és nemezhulladékból varrta Csenge
  • Szembekötő rongy: egy régi függönydarabból varrta Csenge, a felirata szintén nemezhulladék
  • Fa felirat: újrahasznált fa, egy bezárt étterem étlaptartója volt korábban
Föld jelmez
Fogyasztói társadalom kalap

Települési egyeztetések új natúrparki szemléletformáló szolgáltatások indításáról

Az Írottkő Natúrpark településein – új szakértő projektmunkatársainknak köszönhetően – el tudtuk kezdeni a települési egyeztetéseket. A TinyGreen projekt keretében tervezett szolgáltatásainkkal kapcsolatban – még a tervezést megelőzően – egyeztetünk a településekkel, iskolákkal.

Miről? /részlet a megbeszélések programjából:/

“A projekt során a natúrparki településeken is szeretnénk megjelenni és helyben szemléletformáló és élmény alapú természettudományi foglalkozások keretében programokat tartani különféle korcsoportoknak, célcsoportoknak. Ezek összefoglaló neve: “A kevesebb zöldebb” tudatosító programok megvalósítása

Célunk, hogy a kezdődő tervezési fázisban elbeszélgessünk a helyi közösségi emberekkel, annak érdekében, hogy a szolgáltatások megtervezésénél figyelembe tudjuk venni a helyi igényeket. 

A megbeszéléseken bárkit szívesen látunk, az egyeztetett időpontokról érdeklődj a településed vezetőjénél vagy nálunk, a zöld csoportnál: koromzita@naturpark.hu

A megbeszéléseken a projekt munkatársai vesznek részt: Hné Korom Zita, Sinkovics Csenge (zoldike.com), Horváth Csaba és Illés Péter

Közösségi használat. Javítás. Ingyenes tudásmegosztás – Jó példák, hasznos linkek – mi az az ifixit?

Számos jó példa létezik nem csak a világban, hanem Magyarországon is arra, hogy egy új szemlélettel, közösen tehetünk aprónak látszó, de fontos lépéseket egy környezettudatosabb jobb világ felé.

Nekünk otthon a Candy mosógépünk 30 éves. Az első saját mosógépünk. Emlékszem, amikor vásároltuk, elmondtam a boltban, hogy víztakarékos modellt keresek és megkérdeztem, mennyi vizet használ a mosógép? Úgy néztek rám, mint ha a holdról jönnék, hogy mit érdekel az engem? Érdekelt. Már akkor is. Mosógépünket kb. háromszor kellett javítani. A szerelő mindig azt mondta, amíg javítható, tartsuk meg, mert ezek a „forgógombos” modellek még tartósak és javíthatóak. A digitálisakra ez már nem jellemző. mert a párás fürdőszobában hamar tönkremennek. Az, hogy már rozsdafoltos az oldala, mert lemállott róla a festék,  elviselhető – és szintén javítható – esztétikai hiba, csak időt és kedvet kell rá „keresni”, hogy ezt a problémát orvosoljuk. Addig meg nézegetem a rozsdafoltokat, hogy mire hasonlít az alakjuk. (Szeretem a wabi sabit :))  

Emlékszem, egyszer egy ismerős mesélte, hogy 2-3 évente új mosógépet kell venniük, mert tönkremegy, pedig márkás, drágább termékek közül választanak. A dilemma: mit csinálnék ha tönkremenne a mosógép? Elgondolkoznék a közösségi megoldáson. De tényleg, miért is kell minden egyes házba mosógép? Ma már itthon is vannak olyan mosodák, ahol közösen használhatjuk a mosógépeket. Ismered a bubblest? https://bubbles.hu. A környékünkön Szombathelyen és Sopronban is elérhető szolgáltatásuk. És ki gondolná, hogy már több, mint 8 éve léteznek? A hvg így tesztelte a mosodát 2016-ban.

Na, de nem (csak) a mosásról és a mosógépekről szól e cikk. Térjünk vissza a javíthatósághoz.  No és a közösséghez meg az ingyenes tudásátadáshoz. Az a jó példa, ha a köz pénzéből ilyen kezdeményezések valósulnak meg, melyek tényleg a köz(össég) javát szolgálják.

Követendő példánk Budapesten, Józsefvárosban, a nyolcadik kerületben van. 2023 decemberében nyitották meg a Repair Café-t és már hosszú várólistájuk van. A kezdeményezést a főváros és a kerület támogatta.  A szeretlekmagyarorszag.hu cikkének címe is sokatmondó:

„Elromlott a tévéd, a biciklid vagy a kedvenc ruhád? Javítsd meg egy szakemberrel közösen, és még fizetned sem kell érte”

A koncepció egyszerű: csinálj valami hasznosat, miközben spórolsz is.

Olvassátok el a teljes cikket, de néhány részletet itt is kiemelek:

„Ez nem egy klasszikus szerviz, ahol otthagyod az elromlott tárgyadat, majd ha megszerelték, érte mész és kifizeted. A munka itt a szakemberekkel közösen zajlik” – meséli Gégény Noémi, a Repair Café Budapest alapítója.

Egy ingyenes tudásmegosztásra épülő modellprogramról van szó, ami Hollandiából indult 15 évvel ezelőtt. Napjainkra már nagyjából 3000 hasonló egység működik világszerte. A legtöbb Európában, de akad belőle Amerikában is. Kapcsolódik hozzá egy iFixit nevű oldal is, amelyre már több tízezer javítós-bütykölős videót töltöttek fel.”

(Az ifixithez később még visszatérünk. https://www.ifixit.com/)

„Na de mi a helyzet a technikai analfabétákkal? – merülhet fel jogosan a kérdés. A válasz pedig biztató: mindenki a képességei szerint vesz részt javításban, nem fogják őt amiatt elküldeni, mert hiába magyarázzák neki, mi a teendő, nem tudja megcsinálni. Valamennyire viszont részt kell venni, ez alapfeltétel. Cserébe nincs munkadíj, a javításhoz szükséges alkatrészeket viszont mindenki magának szerzi be és hozza el.

Decemberben nyitottak, egyelőre a kisgépek (pl. kávéfőző, porszívó, tévé, diavetítő, stb.) javítása iránt a legnagyobb az érdeklődés: jelenleg 2-3 hetes várólistára számíthat, aki bejelentkezne.

Noémi elmondása szerint nagyon sok olyan eszközt hoznak el, amire a szervizben azt mondták, hogy nem javítható, náluk viszont 90 százalékban mégis megjavítják őket. A szabás-varrásra, barkácsolásra és a bicikliszerelésre egyelőre könnyebb időpontot kapni, de ott is folyamatosak a jelentkezések. Az emberek fő szempontja az eddigi tapasztalatok alapján a spórolás és a környezettudatosság.”

A teljes cikk tehát itt olvasható.

No és mit érdemes tudni az ifixitről? https://www.ifixit.com/

Az iFixit egy kaliforniai székhelyű amerikai vállalat, amely 2003 óta foglalkozik fogyasztói készülékek javításával. Az eredeti cél az volt, hogy a felhasználók számára információt nyújtson arról, hogyan lehet szétszerelni, megjavítani, majd újra összerakni a sérült elektronikus eszközöket, például laptopokat, telefonokat és egyebeket. Ma már a részletes útmutatók mellett cserealkatrészeket és saját szerszámokat is kínálnak, hogy minden javítás egyszerűvé váljon.

De nem ez a lényeg: Ha te magad szeretnéd megjavítani tárgyaidat youtube csatornájukon részletes videós segédanyagokat találsz.

Ha környezettudatosa(bba)n vásárolnál, mert néha muszáj, ha elromlott és javíthatatlan eszközöd már tényleg nem használható tovább, keress javítható tárgyakat. Vegyük például a mobiltelefont. Vannak gyártók, akik együttműködve az ifixittel segítenek az otthoni javítás megoldásában, anélkül, hogy elveszne telefonod garanciája.

Erről itt olvashatsz bővebben.

Néhány mondtat kedvcsinálóként:

„Te döntöd el, hogy megjavítod-e?

Minél egyszerűbb megjavítani egy eszközt, annál hosszabb ideig tarthatod meg – ez nem csak a bolygónak kedvez, hanem a pénztárcádnak is jót tesz.

Egyes Nokia és HMD okostelefonjainkat otthon is meg lehet javítani. Így az iFixit eredeti pótalkatrészeivel, útmutatóival és szerszámaival te is könnyedén elvégezheted a javításokat otthon.

Minden a Nokia G22-vel kezdődött, egy telefonnal, amely felkerült a TIME magazin 2023. évi legjobb találmányainak listájára.”

Meglepődtem, hogy pl. a javítható Nokia okostelefon első generációs képviselője, vagy a HMD telefonok közül na HMD Pulse+4  kb. 50 e Ft körüli összegért elérhető.

Szóval ez a jövő. Fogyasztás csökkentése. Hosszan tartó használat. Javítás. Közösségi használat. Környezetvédelem. Társadalmi szolidaritás. És igenis tehetünk érte, kell, hogy tegyünk akkor is, ha a döntéshozók között olyan emberek kerülnek hatalomra, akiknek máshol kellene lenniük (a cikk november 6-án íródott). A mi életünket mi éljük. És egy keleti tanításból már azt is tudjuk, hogy van egy szó, amit minden élethelyzetben elő kell(ene) vennünk, legyen az az élethelyzet rossz vagy jó: elmúlik.  Mert csak a változás a biztos. Bízzunk a változásban!

HKZ