Alább Sinkovics Csenge élménybeszámolója olvasható a 2025-ös Student Conference on Conservation Science eseményről, amelyen a TinyGreen projekttel vett részt.
***** Nyár végén egy nemzetközi természetvédelmi konferencián mutattam be a TinyGreen projektet:
A kevesebb, zöldebb!
Poszter és kiálítás a konferencián
Az általam vitt poszternek és kiállításnak három fő üzenete volt:
1) A természet állapota és a kultúra kapcsolata
A fogyasztói társadalom és az ahhoz kapcsolódó társadalmi- és gazdasági rendszer önmagában fenntarthatatlan. Ebben a „kultúrában” a természetvédelem sajnos többnyire csak tüneti kezelés: szükséges ugyan, de közel sem elégséges. A természet kizárólag addig fontos, amíg nem akadályozza az úgynevezett „fejlődést”. Talán inkább ezt a fogalmat kellene újraértelmezni.
Ahogy Prof. Szathmáry Eörs fogalmaz: „Én azt hiszem, hogy a legfontosabb innovációk nem a klasszikus technológiákban kellenek, hogy legyenek, hanem a társadalmi technológiákban. Ez a túlélés kulcsa. Máshogy kell élnünk. Más szervezetekben, más elvek mentén. …Ami igazán veszélyben van, az nem az emberi faj léte. Az emberi fajtól neház lenne megszabadulni. De a technológiai civilizációtól nagyon könnyű.” (Forrás)
2) A természetes alapanyagok újrafelfedezése
A kiállítás másik célja a természetes alapanyagok értékének bemutatása volt. Ma már szinte minden műanyagból készül: abban eszünk, abból iszunk, abból van a gyerekek játéka is… Közben az olyan alapanyag, mint például a gyapjú, amely évről évre „termelődik”, itthon szinte eladhatatlanná vált – sőt, veszélyes hulladéknak számít.
A műanyagtermékeknél viszont nem tüntetik fel, hogy:
szennyezik a bolygót: nem bomlanak el, ezért a mikroműanyagok a Föld minen szegletén és az összes emberi szövetben kimutathatóak
bizonyítottan *nagyon* károsak az egészségre: sejtpusztulást, gyulladást okoznak, bejutnak az agyba, hormonszerűen viselkednek, stb.
és még számtalan, ma még ismeretlen hatásuk lehet, mivel a forgalomban lévő műanyagoknak eddig csak csak egy kis részét vizsgálták, és azt sem teljes körűen. Arról nem is beszélve, hogy a különböző vegyületek egymással kombinálódva – úgynevezett ‘koktélhatásként’ – még súlyosabb problémákat okozhatnak.
A természetes alapanyagok sokfélesége és szépsége alternatívát kínál – érdemes lenne újra felfedeznünk őket.
Természetes alapanyagokból, kézzel készült használati és oktatási célú tárgyak
3) A népi kézművesség: ősi, értékes tudás
A kézzel végzett, természetes alapanyagokat használó tevékenységek:
megtanítanak a két kezünkkel alkotni – akár a kertben fellelhető anyagokból is,
segítenek jobban megbecsülni a tárgyakat, amiket magunk készítünk (ezeket javítjuk, nem kidobjuk vagy cseréljük),
közösséget építenek, ami egyre fontosabb ebben az elmagányosodó társadalomban
javítják a mentális egészséget
közelebb hoznak a természethez
kevesebb szennyezéssel járnak
támogatják a helyi gazdaságot
elősegítik hagyományaink továbbélését
Lehet, hogy a jövő kulcsa nem a „több”, hanem a „kevesebb, de értékesebb”?
Szeptember 20-án 18 fővel indultunk Hartbergbe, osztrák partnerünk által szervezett kisléptékű zöld technológia workshopra. A buszon képviseltették magukat a Soproni Egyetem diákjai és tanáruk dr. Vityi Andrea, a Kőszegi Evangélikus Középiskola tanárai, valamint szervezetünk, az Írottkő Natúrparkért Egyesület munkatársai és önkéntesei.
Sajnos osztrák részről kevés résztvevő volt jelen, mivel az árvízi védekezéshez mentek segíteni az ország problémás részeibe. Ennek következtében a workshop jelleg is „sérült” egy kicsit, de a programot biztosító előadó Josef Bruchmann igazán mindent megtett a színvonal biztosításáért. Köszöntőt mondott Harald Popofsits és Ebner Marlies.
No és ott volt dr. Mátyás Gyöngyi tolmács, aki lelkesedésével, zöld szemléletével hihetetlen pluszt képes hozzáadni az elvileg száraz tolmácsoláshoz :).
Megismerkedtünk az „okos üvegházzal” ami figyelemreméltó technológiával működik, valamint alap információkat és érdekes adatokat tudtunk meg a háztartási léptékű napelem, napkollektor, és esővíz hasznosítással kapcsolatban.
Az előadások és az „okos üvegház” bemutatása felvételre került, melyet a projekt blogján és partnerünk youtube csatornáján hamarosan elérhetővé teszünk.
Kedvcsinálóként érdemes kiemelni néhány mondatot az előadásokból, melyek lényegre törőek és/vagy érdekes adatokat tartalmaznak. A képekkel pedig a hangulatos helyszínt, a hartbergi kastélyt ajánlom figyelmetekbe.
„ Ahol megtermelődik ott használjuk fel. Nincs szállítás, és ez egyfajta függetlenséget ad. A függetlenség fontos tényező!”
„A függetlenség mellett a vészhelyzeti ellátás biztosítása is egy reális célkitűzés sokaknak.”
„ Jó példák indulnak Ausztriában is, ilyenek az energetikai társulások. Ha én megtermelem az energiát, de adott időszakban nem tudom felhasználni, és nem tudom tárolni, miért ne osztanám meg a felesleges energiát a szomszédommal, akinek szüksége van rá?”
„Egy átlagos háztartást tekintve a napelemes rendszer kb. 40%-ban biztosítja a függetlenséget, ha nincsen tároló akkumulátorom. Ha tudom tárolni az energiát akkor ez a függetlenségi arány 80%-os.”
„ Ausztriában, ha valaki napelemet vásárol, annak nem kell megfizetnie a napelem áfáját. Az állam elengedi.”
„Sokan azt hiszik nyáron termel legtöbb energiát a napelem. Ezzel szemben az az igazság, hogy ősszel és tavasszal – amikor sokkal tisztább a levegő – jobb a napelemek hatékonysága.”
A nap második felében – miután elfogyasztottuk a finom szendvicseket – a napkollektorok és a víztakarékosság témáját érintettük. E témakörből néhány kiemelt gondolat:
„Egy négy fős család meleg víz ellátását 8-10 m² napkollektor már biztosítja.”
„A vízpazarlás nagyon fontos probléma. Egy ember évente átlagosan 50 m³ vizet használ. Ennek a mennyiségnek csak 5%-a ami valóban ivóvíz minőség kell, hogy legyen (ivóvíz+ étkezés). 39%-ot azonnal lehetne esővízzel helyettesíteni.”
„Sok olyan ország van, ahol csak 5 m³ víz jut egy embernek évente!”
„Takarékoskodás helyett észszerű felhasználás. Csak akkor használjam, ha tényleg szükségem van rá! Az nem tudatosság, hogy égetem a villanyt, ha kell, ha nem, csak éppen led égőt használok…”.
AZ IGAZI TUDATOSSÁG: MIRE VAN TÉNYLEG SZÜKSÉGEM?
Az előadások után megismerkedtünk Josef Bruchmann igazi szívügyével az „okos üvegházzal”.
Vidéki emberként szeretek kertészkedni, kikapcsol, örömet okoz. Mert megtehetem. Ha valaki nagyvárosban él, és nincs lehetősége, hogy legyen egy kis kertje, bizonyára nagyon örülne egy ilyen „okos üvegháznak”, amit nyugodtan magára hagyhat, kiszolgálja magát. Minden automatizált és (szinte) minden megújuló energetikát használ. Egyedül a nagy téli hidegekben lehet szükséges kiegészítő energiaellátás.
Sajnos a magyarországi jövedelmek kevés embernek teszik lehetővé, hogy meg tudjon vásárolni egy ilyen terméket. De ha valaki megteheti, biztos pozitív tapasztalatokat szerez, amire legfőbb garancia Josef lelkesedése és hozzáértése.
Köszönjük a szervezők munkáját és az érdeklődőknek az aktív részvételt, valamint az árvízhelyzet miatt kialakult “hiányosságok” türelmes elviselését.
Az előadásokról és az okos üvegházról szóló videófelvételt itt nézhetitek meg német és magyar nyelven.
Gondolkodásmódunk megváltoztatásával sokat tudunk tenni azért, hogy a megőrizzük a Föld értékeit, amíg még lehet…
TinyGreen projektünk mély tartalmat hordozó szlogenje: a kevesebb zöldebb! Egy egyszerűbb, a fogyasztásunkat csökkentő életmódra kell átállnunk, ehhez viszont új alapok kellenek. Facebookon és a “Miénk itt a rét!” programunkon használt szemléletformáló, gondolatébresztő plakátkampányunkat itt is közzé tesszük. Ha Te is használnád, szívesen a rendelkezésedre bocsájtjuk! (érdeklődés: koromzita@naturpark.hu)
Örömmel vettük, hogy PUREGREEN projektünk hatása tovább gyűrűzik! Keresnek bennünket és kérik a három témakörben (hulladékprobléma, élelmiszer pazarlás, körkörös gazdaság) tudatosító interaktív kültéri kiállításunkat azok a szervezők, akik fontosnak tartják a szemléletformálást.
Emlékszem, amikor Péter – némi unszolásra – engedett a rábeszélésnek, hogy csináljunk szép színes odúkat is. Szeretem a színeket, jó kedvre deríti az embert, ha a szivárvány színeivel találkozik a szürkés-barnás városban vagy bárhol. Első települési természetvédelmi programunkon tehát kísérletezünk: megfigyelésre hívunk mindenkit, vajon tesznek-e különbséget a madarak a színes és a barna odúk között? Nézzétek meg rövid kisfilmünket az odúk barkácsolásáról és kihelyezéséről!
Köszönjük a Kőszegi Evangélikus Középiskolának, hogy rendezvényünkhöz biztosította a helyszínt.
Találtunk egy igen érdekes összefoglalót egy kutatásról, hogy miért szeretjük halmozni, gyűjteni a tárgyainkat és igazából mire is vágyunk. A körforgásos gazdaság is tanít… De hogyan függ össze a körforgásos gazdaság a birtoklási vágyunkkal? És mit lát másként a Z-generáció? Megtudhatod a wmn.hu cikkéből itt.
Hogy miért ez a nyakatekert cím? Szeretném elkerülni, hogy a generációs feledékenység homálya boruljon az elmúlt év eseményeire, amelyek az emberi tevékenységből eredő klímaváltozás következményei. Még az is, aki szerint nincs klímaváltozás, tavaly a saját bőrén tapasztalhatta, hogy tévedett: a tavaly előtt decemberben kezdődött csapadékhiány, ami eltartott tavaly április-májusig (az ország keleti részeiben tovább is), majd a szárazságra következő hőség nyilvánvalóvá tette most már az egész világ számára, hogy elég nagy a baj. (Ha esetleg a pandémia és a világ különböző területein nyersanyagokért, vízért és termőterületekért folytatott háborúk nem tették volna eléggé nyilvánvalóvá a helyzet komolyságát…) A natúrpark területét is megviselte az extrém időjárás, mind a természeti területek, mind a termőterületek élővilágát, és persze a lakott területeken élőket.
A szárazság és a hőség életünk két alapelemét sodorta veszélybe: a vizet és a talajt. Az előbbi minden élet alapeleme, az utóbbi többek között az emberi táplálék legfőbb forrása. Ennek a cikknek most ez a két “elem” lesz a témája (meg rejtetten az ötödik elem is, mert anélkül nem lehet megőrizni egyiket sem. Tudod melyik az? Nézd meg az Ötödik elem című filmet Bruce Willis-szel és megtudod! 😉 )
Víz nélkül nincs élet, ezt mindenki tudja, ezen nincs mit bővebben kifejteni. Sajnos hiába tudjuk ezt, egyre kevesebb a vizes élőhely, mert mindent beépítünk – arról, hogy ennek milyen súlyos következményei vannak, ebben a filmben megnézheted. A talajvíz visszahúzódóban van, mert az áradásszerű extrém esőzések nem tudnak beszivárogni a talajba, hanem szó szerint átfolynak a felszínen. A vizekszabályozása miatt eltűntek az ökológiailag fontos árterületek és eltűnt a belvíz a termőtalajokról is. Háztartásainkban és életvitelünkben minden úgy működik, hogy indoktalanul rengeteg vizet használunk – az úgy nevezett szürkevíz minden termék előállításakor kárba vész, a WC öblítéséhez ivóvizet használunk…
Igyál csapvizet! A palackozott víz csomagolásának előállításához, palackozásához kőolaj, víz, gyár szükséges és soha nem lebomló hulladék termelődik, valamint mikroműanyagot juttat a szervezetbe, ami biztos, hogy nincs rá jótékony hatással. A csapvíz Magyarországon biztonságos és egészséges.
Fürdés helyett zuhanyozz és azt is takarékosan.
Gyűjtsd a fürdővizet, kézmosóvizet és használd azt a WC öblítésére, illetve felmosáshoz, takarításhoz. Enyhén szappanos vízzel a szobanövényeket is meglocsolhatod, ha van kerted, a fákat, bokrokat is locsolhatod ezzel a szürkevízzel. A konyhában zöldség-gyümölcs mosásból keletkező vizet szintén használd locsolásra.
Kíméld a vizet a vegyszerektől: mosáshoz, mosogatáshoz, takarításhoz használj környezetbarát, vegyszermentes szereket (mosódió, mosószóda, szódabikarbóna, citromsav stb.)
Ha van kerted, gyűjtsd az esővizet. Ha nincs kerted, fogadj örökbe egy (vagy két) fát az utcában és néha locsold meg.
Egyél minél több feldolgozatlan és csomagolatlan ételt! Minden ipari, feldolgozott élelmiszer előállítása a csomagolásával együtt rengeteg nyersanyagba, vízbe és kőolajba kerül. Főzz magadnak, fogyassz nyers zöldségeket, gyümölcsöket és táplálkozz szezonálisan, illetve lokálisan. Vásárolj csomagolásmentesen!
Érdeklődj a kopmoszt WC-ről, hátha tudnád alkalmazni otthon! (nálunk lehet: Írottkő Natúrparkért Egyesület, Zöld Csoport, Kőszeg, Kelcz-Adelffy u. 5.)
A termőtalaj az intenzív mezőgazdaság következtében világszerte kimerülőben van. Ha még szárazság is sújtja a talajokat, akkor keletkezik egy óriási problémahalmaz (éhínség azonban itt Európában nem fenyeget, ettől nem kell tartani – még egyelőre csak a mezőgazdaságból származó profit került veszélybe). Hogy milyen veszélyben van táplálékunk forrása, arról itt olvashatsz.
De hogyan segíthetsz megőrizni a talajt?
Itt is érvényes, hogy étkezz szezonálisan és lokálisan. Ez azt jelenti, hogy olyan növényeket fogyassz, amelyek az adott időszakban teremnek és lehetőleg helyben vagy regionálisan vagy az országban. Tengerentúlról származó élelmiszereket kerüld – azért is, mert azok az ott élők számára alapélemiszerek.
Ennél sokkal egyszerűbben kivitelezhető a következő tanács: ne szemetelj! Ha nem szemetelsz és nem szennyezel, a talajba is kevesebb méreg- és terméktelenné tevő anyag kerül.
Próbálj meg ökológiai, talajjavító gazdaságból származó növényeket fogyasztani.
Ha van kerted, szokj le a fűnyírásról és csinálj rovarlegelőt. Ezzel több legyet ütsz egy csapásra: nem csak a talajt és a talajéletet támogatod vele, hanem vízmegtartó eljárás is, illetve odavonzza a kertedbe a beporzó és egyéb hasznos rovarokat.
Ha zöldségeskerted is van, állj át a permakultúrára.
Ha pedig földművelőként termelsz, vágj bele a zöldmulcsos-mulcsos gazdálkodásba, keress természetes és növényi alapú talajjavító módszereket.
Komposztálj, akkor is, ha nincs kerted – tutira találsz a környéken egy komposzttestvért…
A második világháború után kezdődött és azóta óriási méreteket öltött a nagyipari növénytermesztéssel járó műtrágyázás, növényvédőszerek használata és a talaj intenzív megmunkálása felborította és pusztítja a talajok ökoszisztémáját, amelynek következményei például a tápanyagok, nyomelemek csökkenése az élelmünkben vagy a hasznos rovarok pusztulása. A talajok nem képesek már ellenállni a klímaváltozás hatásainak sem. (Emlékszel nyárról a kiszáradt, repedezett szántóföldekre?) Amennyiben így folyik tovább a földművelés, számíthatunk az élelmiszerellátás hatékonyságának csökkenésére.
A talajok javítása és újra termékennyé tétele azonban lehetséges! Az egyik eszköze ennek: a zöldmulcs. Ez egy élő talajtakaró, amely nitrogénmegkötő és a talajéletet újra felépítő növények társításából tevődik össze. Amíg áll a növényzet, rovarlegelőként is hasznosul a terület, élőhelyet biztosítva így sok értékes rovarpopulációnak. (1988 óta 72%-kal csökkent a rovarok mennyisége Európában…) A megfelelő időben pedig vagy beszántják vagy elterítik a zöldmulcsot, ami komposztálódik, így táplálva a talajt és tápanyagot biztosítva a talajban élő szervezeteknek is, majd a lebomlás után pedig a haszonnövényeknek.
Ha mostanában átlátogatunk az Írottkő Natúrpark osztrák részére, láthatjuk ezt a zöldmulcsos földművelési technikát. Az alábbi képek Rattersdorf határában készültek:
Itt még lábon áll a zöldmulcs.Itt már beszántották a zöldmulcsot, amely komposzttá válva táplálja a talajt és visszahozza a talajéletet.Zöldmulcsból mulcs – tádám!Egy sima, egy fordított. Vajon mi készül itt?
Arról, hogyan kertészkedj fenntarthatóan, itt olvashatsz. Itt pedig egy hatrészes sorozatot láthatsz a talajról “Gyökerek” címmel. (Angol felirat van hozzá!)
Túl erős a lobbi, úgyhogy megint nem jött össze: A világ továbbra sem száll ki a gázból és a kőolajból – ezzel a klímacsúcs csődöt mondott, pedig már 1,1 foknál tartunk. A további hőmérséklet emelkedéssel egyre több fordulópontot fogunk meghaladni. Az idő ketyeg, a felelősség pedig megint az egyén vállát nyomja, a politikusoké helyett.
Egyetlen dolgot ért csak el a konferencia, (bár hasonló már működik, csak a tagországok nem fizetik): a következő egy évben az ENSZ létrehoz egy alapot, amelybe a fejlett országok fizetnek a klímaváltozás miatt károsult fejlődő országoknak. Ezzel talán elindul annak a Globális Észak által okozott károkozásnak a kompenzációja, amely a Globális Dél országait súlytja már évtizedek óta.
Bővebben itt,itt, olvashatsz a 2022-s ENSZ klímacsúcsról.
2022. október 29-től november 27-ig natúrparki hulladékmentesítő heteket rendezünk!
Ennek keretében az Írottkő Natúrparkban futókat és túrázókat is egészséges és hasznos ploggingolásra invitáljuk!
De mi is az a plogging? Ploggingolás? Ploggingolni? A legenda szerint egy svéd futó nevezte el így azt a tevékenységet, amelyet ő is csinált: futás közben szedte a szemetet, így megtisztította kedvenc futóútjait.
A dolog menete a következő: mikor elmész futni vagy kirándulni a natúrpark természeti területein, túraútvonalain, útközben felkapkodod a szemetet (nyújtómozdulattal! vigyázz a derekadra, lábadra) és eljuttatod az útvonaladon található legközelebbi kukába.
Az Írottkő Natúrpark legismertebb kukái, a molok tartályok, az Okmányos parkolóban találhatók:
Próbáld meg szelektálni és úgy elhelyezni a tartályokban az összegyűjtött hulladékot. (Ez nem mindig egyszerű feladat a hulladék szennyezettsége miatt.) Persze bármilyen útba eső kuka szívesen látja a ploggingolt szemetet!
Nagyon fontos, hogy MIELŐTT KIDOBOD az összegyűjtött anyagot, készíts róla/vele egy SELFIE-t! (Péter kéri, hogy ha lehet, vicces selfie legyen.) Mikor hazaértél és van egy nyugodt pillanatod, töltsd föl ide a képedet: https://www.wasteprevention.eu/ !
Ha pedig szeretnél inkább közösségi szemétgyűjtésben részt venni a magányos dohogás (Tejóég mi van itt! Hát hogy lehet így eldobálni! Őrület! stb.) helyett, akkor gyere 2022. november 5-én 9 órakor a cáki játszótérre és megtisztítjuk együtt a kőfejtőt és környékét!
Az akcióban résztvevők élmény-ajándékban részesülnek, selfie ellenében.
