Zero Waste Naturpark kategória bejegyzései

Re-Use, Repair, Recycle – der erste PUREGREEN Workshop

Was verbirgt die kopfstehende Pyramiede? Die Antwort steckt im Anhang.

Der 30. März war ein großer Tag für Projekt PUREGREEN: Gemeinsam mit unserem Partner, der ARGE Müllvermeidung aus Graz fand unser erster Workshop über Wiederverwendung und Reparatur in der Kreislaufwirtschaft und derer Bedeutung statt.

Auf das Bild klicken und größer machen!
Mag. Ulrike Kabosch

Ich möchte bereits am Anfang an den wichtigsten Gedanken von Mag. Ulrike Kabosch, Abfallwirtschaftmanagerin erinnern und gleichzeitig vorwegnehmen: Die Generationen müssen immer wieder unterrichtet und aufgeklärt werden, sonst geraten Umweltschutz, Naturschutz und Wissen in Vergessenheit. Dieser Gedanke werde ich im folgenden Beitrag mehrmals wiederholen.

Unsere Partnerorganisation kann auf eine lange Vergangenheit zurückblicken: Die Gründerin der ARGE trug mit ihrer Studie über die Versorgungsschwierigkeiten des Atomkraftwerkes in Zwentendorf zu den Protesten und der Einstellung dessen Baus zu. (In Österreichs Geschichte im 20. Jahrhundert lassen sich mehrere historische Ereignisse, in denen sich Demokratisierungsprozesse mit Natur- und Umweltschutz verbanden, finden. Z.B.: atomfreies Österreich oder die erste Aktion zivilen Ungehorsams mit günstigen Folgen.)

Wir hören zu.

In der ersten Hälfte der Veranstaltung  hörten wir einen Vortrag darüber, was Kreislaufwirtschaft bedeutet bzw. wie Re-Use und Repair in Österreich funktionieren, welche Traditionen und Netzwerke diese dort haben. Begriffe wurden erklärt und Unterschiede geklärt: Was bedeuten Re-Use (aufgepasst! nicht Reuse! 😉 ) und Recycle bzw. worin sich die beiden unterscheiden – beim ersten geht es darum, dass man seine alten Sachen, notfalls repariert und gereinigt, weiter benutzt. Beim letzteren handelt es sich aber darum, dass aus einem alten Gegenstand nach dessen materieller Umgestaltung ein neuer Gegenstand erzeugt wird.

Hier gilt es gleich zu merken: KREISLAUFWIRTSCHAFT ist gleich mit KLIMASCHUTZ, da 50% der globalen Emissionen durch die Förderung der Rohstoffe verursacht wird! Recycling also (z.B. aus geschredderten PET-Flaschen werden neue PET-Flaschen oder eben Laufschuhe hergestellt), vermindert weder Emission, noch Abfallmengen bedeutend.

Was bringt uns Re-Use? Diese Frage ließ sich einleuchtend beantworten:

  • Ressourcen werden geschohnt und Müll vermieden
  • durch Re-Use werden regionale, örtliche Kreisläufe unterstützt
  • regionale, örtliche Wertschöpfung wird gefördert
  • schafft Arbeitsplätze, da Re-Use sehr arbeitsaufwendig ist
  • wichtig für Klima- und Umweltschutz

Neue Ideen und Initiativen, die Re-Use und Repair gegenüber der Anhäufung von Gegenständen fördern, wurden dargestellt: Schenken oder sogar Läden, wo man kostenos Gegenstände mitnehmen kann, wie Verschenkläden oder Kostnixläden. In Ungarn gibt es FB-Gruppen mit dem Namen “kostenlos zum Mitnehmen”, bzw. sind Garagenflohmärkte in beiden Ländern bekannt. Ausleihen statt Besitzen – das braucht keine Erklärung. Reparatur statt Wegwerfen – in Österreich vermehren sich Repair-Cafés, also Werkstätte, wo man während des Wartens Kaffee trinken und Kuchen essen kann.

Über das Reparaturnetzwerk von Graz hörten wir bereits im November auf unserer Fachreise einen Vortrag.

Wir machen uns an die Gruppenarbeit.

Kleiner Tipp für Naturparkbewohner*innen: In Oberwart und in Großpetersdorf gibt es bereits Re-Use-Shops, in denen günstig und in guter Qualität gebrauchte Gegenstände zu kaufen sind. Von Re-Use-Shops berichteten wir auch früher.

Nach dem Vortrag machten wir uns an die Arbeit: die zwei Gruppen mussten drei Fragen beantworten:

  1. Welche Initiativen gibt es schon in unserer Umgebung?
  2. Was wünschen wir uns?
  3. Welche Wünsche, Ideen lassen sich leicht und in der näheren Zukunft verwirklichen?
eine Gruppe

Nach zwei Jahren Kontaktverweigerung und Abstand sprangen alle wie verdurstet nach Sozialisation in die Gruppenarbeit. (Deswegen konnten wir die Zeiten auch nicht einhalten, zu viel geplappert 🙂 ) Und das ist das Ergebnis:

  1. Die Stiftung Főnix in Kőszeg; der Spendenladen in Szombathely
    andere Gruppe

    (11-es Huszár-Str.); im Schulgarten der evangelischen Mittelschule in Kőszeg werden Joghurtbecher für Setzlinge verwendet; das Geschirrset des Naturparks ist für Veranstaltungen auszuleihen; Kompostierungsanlage; zweitägige Backwaren zum Halbpreis bei Zalaco in Kőszeg; der Rechnitzer Bäcker verschenkt wöchentlich zweimal 2-5 Körbe mit Backwaren (ein Großteil davon bekommen Bedürftige in Kőszeg); Reparaturwerkstätte (Schneider, Fahrrad, Elektro); Ehrenkasse auf den Straßen in den Naturparkgemeinden; Mobilsammelaktionen (Benedict Hotel); Abgabe der alten Brillen beim Optiker; in Österreich: Weinflaschenstöpsel-Sammelaktionen; FB-Seiten mit dem Namen “kostenlos zum Mitnehmen”; willhaben.at, jofogas.hu; Oberwart, Großpetersdorf: Re-Use-Shops; Maschinenverleih

  2.  Re-Use-Shops im Naturpark, in beiden Ländern (wie Carla-Shops in Graz); Maschinenverleih (einen Astschredder zu finden ist für mich immer ein Riesenstress); bei der Kompostabgabe in der gemeinschaftlichen Anlage die Möglichkeit haben, Humus mitzunehmen; fachgerechte, professionelle Kompostierungsanlagen im Naturpark; groß angelegte Kampagnen (Erinnern wir uns an den Leitgedanken? Die Überwindung der Generationsvergesslichkeit wäre sehr
    am Präsentieren

    wichtig.); Flaschenmilch; Webseite mit ausleihbaren Gegenständen, Maschinen usw.; die Abfallwirtschaft der Friedhöfe professionell behandeln; die Geschäfte interessiert machen, wie z.B. in Schweden: Firmen sollen sich um ihre eigenen Verpackungsmaterial sorgen; Zigarettenstümmel-Aufarbeitungsbetrieb: aus dem  Papier könnte Schöpfpapier erzeugt und die Filter fachgerecht entsorgt werden; wir wünschen uns viele-viele Freiwillige; mehr gemeinschaftliche Unterstützung; kompetente Ansprechpersonen, an die man sich mit Fragen wenden kann; Beratung; Naturparkschulen, wie in Österreich, mit dem entpsrechenden Hintergrund und Netzwerk

  3. Verbesserung unseres Marketings, die bereits existierenden
    am Präsentieren

    Initiativen fördern und verbreiten; die Stiftung Főnix sichtbar machen und entwickeln; Bastelkreis für Kinder, wo sie ihre Spielzeuge eventuell selber reparieren können; Gemeinschaftsgarten auf den Wohnsiedlungen (in Wien sehr populär), dazu Unterstützung der Gemeindeverwaltungen: Grundstücke, Werkzeuge, Mittel; Hochbeete, Wasser; Flohmärkte und Garagenflohmärkte entwickeln und fördern; Carsharing; Postkastenaufkleber “Ich verleihe…”; sinnvoller Umgang mit dem Grünabfall  usw. (Die Ideen werden wir in Katalogform veröffentlichen.)

Schließlich soll hier ein Auszug aus dem E-Mail einer Teilnehmerin stehen:

“Ich bedanke mich noch einmal für den gestrigen Vortrag und die Ideenbörse und für unser Telefongespräch! … Gebt mir bitte Bescheid, wenn es weitere Ideenbörsen zu den nächsten Schritten gibt, ich würde mich gerne als grüne Freiwillige anschließen. Ich habe die Puregreen Webseite auch gesehen und sie gefällt mir sehr, es gibt viele nützliche Ideen und Infos dort!”

Ljubica

Die Präsentation zum Vortrag ist hier erreichbar: Workshop_ReUse30032022_ARGE (Auf die Folien 7-12 möchte ich extra aufmerksam machen: es geht um den Rohstoffverbrauch unterschiedlicher historischen Zeiten.)

Die Veranstaltung hat uns alle sehr begeistert! Fortsetzung folgt!

Und nicht vergessen: die Schwere der Situation, die Bedeutung der Veränderung und natürlich die LÖSUNGEN müssen immer wieder ausgesprochen und wiederholt werden!

Mit reingrünen Grüßen

Bori Balázs

Draufklicken und größer machen!

Reuse, repair, recycle – első PUREGREEN workshop

Mit rejt a fejre állított piramis? A válasz a pdf-ben rejlik.
A képre kattintva kinagyíthatod!

Március 30-án nagy napja volt a PUREGREEN projektnek: partnerünkkel, a graz-i ARGE Müllevermeidung (“Hulladékelkerülés Munkaközösség”) nonprofit társasággal közösen megtartottuk első workshop-unkat. Témája az újrahasználat és a javítás fontossága a körforgásos gazdaságra való áttérésben.

Mag. Ulrike Kabosch

Már az elején szeretném a számomra legfontosabb gondolatot idézni Ulrike Kabosch hulladékgazdálkodás menedzser szájából és egyúttal lelőni a poént: a generációkat újra és újra tanítani és felvilágosítani kell, különben feledésbe merül a környezetvédelem, a természetvédelem, a tudatosság. Ez a gondolat még előfordul majd a cikkben.

Hallgatjuk az előadást.

Partnerszervezetünk hosszú múltra tekint vissza: alapítója részt vett a Zwentendorf-i atomerőmű elleni tiltakozásban, illetve ő készítette az egyik háttértanulmányt, amiben az építkezés ellen érvelt. (Akit érdekel Ausztria 20. századi története, számos olyan tiltakozást és eseményt találhat, amelyben összekapcsolódik a demokratizálódás folyamata a természet- és környezetvédelemmel. Például: atommentesség  / angolul / magyarul vagy az első hatásos polgári engedetlenség / angolul )

A rendezvény első részében előadást hallgathattunk arról, mit jelent a körforgásos gazdaság, illetve hogyan működik Ausztriában az újrahasználat és a javítás, ennek milyen hagyománya és hálózata van. Az előadó tisztázta a fogalmak jelentését és a különbségeket: mi a “reuse” (tudod: “rijúz“) újrahasználat és a “recycle” (“riszájkl”) újrahasznosítás közötti különbség – előbbi esetében régi tárgyainkat használjuk, szükség esetén javíttatjuk vagy tisztíttatjuk, utóbbi esetében pedig egy tárgyból, anyagában való átalakítás után egy új tárgy válik.

Itt fontos megjegyezni: A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG egyenlő a KLÍMAVÉDELEMmel, hiszen a globális kibocsátás 50%-át a nyersanyagok kitermelése okozza! Az újrahasznosítás vagy recycling (pl. PET-palackból bedarálás után újabb PET-palack vagy futócipő készül), nem csökkenti hatékonyan az emissziót és a hulladék mennyiségét (károsanyag-kibocsátás).

Miért jó az újrahasználat (reuse)? Erre a kérdésre is választ kaptunk:

  • védjük vele az erőforrásokat és megelőzzük, hogy hulladék keletkezzen
  • elősegítjük, hogy regionális gazdasági körforgások jöjjenek létre
  • támogatjuk a helyi értékteremtést
  • munkahelyeket teremtünk általa, hiszen az újrahasználat nagyon munkaigényes
  • fontos a klíma- és környezetvédelem szempontjából

Megismerhettünk ötleteket és kezdeményezéseket, amelyek az újrahasználatot és a javíttatást támogatják a tárgyak felhalmozása ellenében: ajándékozás, sőt olyan üzletek, amelyekből ingyen elvihetők dolgok. Nálunk példa erre az “Ingyen elvihető” FB-csoportok, illetve mindkét országban ismeretes garázsvásár. Kölcsönzés birtoklás helyett – ez nem szorul magyarázatra. Javíttatás kidobás helyett – Ausztriában egyre szaporodnak a Repair-Café-k, vagyis javítóműhely kávézóval. (repair: “riper”, javítani, javítás angolul)

Graz város javítási hálózatáról még novemberen hallhattunk első tanulmányutunkon.

Tipp: Nem messze a natúrparktól, Oberwart-ban és Großpetersdorf-ban már vannak Re-Use-Shop-ok, ahol olcsón, jó áron lehet kapni jó minőségű használt árukat. Ilyen reuse-boltról szintén beszámoltunk korábban.

Nekiugrunk a csoportmunkának.

Az előadás után csoportmunkába fogtunk. Három kérdést kellett a két csoportnak megválaszolnia:

  1. Milyen meglévő kezdeményezéseket ismerünk lakóhelyünkön?
  2. Mi szeretnénk? Kívánságlista.
  3. Melyik kívánságok, ötletek megvalósíthatók könnyen és rövid távon?
    egyik csoport
másik csoport

Na itt nem volt megállás: két év járvány után mindenki belevetette magát a szocializációba és egyszerre magyarázott, egymás szavába vágva. (Nem is sikerült tartani az időket. 🙂 ) Az eredmény pedig ez (összevonva a két csoport ötleteit):

  1. Kőszegen a Főnix; Szombathelyen: adománybolt a 11-es Huszár úton; TEKI tankertje: használt tejfölös dobozok palántázásra; az Írottkő Natúrpark rendezvényekre kölcsönözhető edénykészlete; zöld hulladék lerakó; másnapos pékáru féláron a kőszegi Zalaco-ban, Rechnitz-ben a pék heti kétszer 2-5 kosár közötti pékárut ingyen ad (ennek nagy része a kőszegi rászorulókhoz kerül); javítóműhelyek (szabó bicikli, elektromos); becsületkassza; mobiltelefon gyűjtési akciók (Benedict hotel); használt szemüveg leadása az optikusnál; boros üveg dugó gyűjtés Ausztriában; Ingyen elvihető FB-csoportok, willhaben.at, jofogas.hu; Oberwart, Großpetersdorf: ReUse-Shop; gépkölcsönzés
  2. Reuse-boltok a natúrparkban is, ízléses körülmények között (mint
    prezentálunk

    a Carla-Shop-ok Graz-ban); eszközkölcsönző (az ágaprító beszerzése állandó stressz számomra is); ha a zöldhulladékot leadjuk, akkor legyen cserébe humusz a városi komposztálóról – szakszerű községi komposztálók a natúrparkban; nagymérvű kampányolás és felvilágosítás (ugye, a generációs feledékenység kiküszöbölése milyen fontos lenne?); üveges tej; honlap a kölcsönözhető tárgyakkal; a temetők hulladékkezelésének megoldása; az üzletek érdekeltté tétele, sőt, ahogyan Svédországban: a cégek maguk gondoskodjanak a csomagolóanyagukról;  csikkfeldolgozó üzem: a csikk papírból készüljön merített papír; sok-sok önkéntest kívánunk és nagyobb közösségi támogatást; legyen több kompetens személy, akihez lehet fordulni a kérdésekkel; legyen tanácsadás; natúrparki iskolák létrehozása háttérintézmény-rendszerrel együtt

  3. közösségi marketing feljavítása; a meglévő kezdeményezéseket
    prezentálunk

    már most reklámozni; a Főnix láthatóvá tétele és folyamatos javítása; rendezvényszervíz-kölcsönzés; gyerekek számára barkácsszakkör, ahol mondjuk megjavítják a játékaikat; közösségi kertek a lakótelepek között (Bécsben nagyon megy), ehhez önkormányzati segítség: terület, eszközök, magas ágyások, víz biztosítása; a bolhapiacok és garázsvásárok felhozatala látványos szintre; carsharing, vagyis autó-megosztás; matricák a postaládára: “szívesen kölcsön adom:…”; a zöldhulladék értelmes kezelése (A fenti ötleteket megformázva is közölni fogjuk.)

Végül szeretném közzé tenni egyik résztvevőnk visszajelzését (levélrészlet):

“Még egyszer köszönöm a tegnapi előadást és ötletbörzét, és a mai telefonos beszélgetést is!

Akkor ha meglesz a digitális anyag a tegnapról, köszönöm szépen ha el tudjátok  majd küldeni! (Ismerőseimnek is majd továbbküldöm)
Illetve kérlek szóljatok, ha lesz még ötletelés a további lépésekről, szívesen csatlakozom mint zöld-önkéntes.
Megnéztem és nagyon tetszik a tisztazöld naturparkos weboldal is, sok jó ötletet, hasznos információt tartalmaz!”

Itt pedig a teljes előadás anyaga elérhető:

Ljubica

Workshop_ReUse30032022_ARGE

Szeretném felhívni a figyelmet a 7-12. diára a különböző korok nyersanyagfelhasználásáról. A képanyag magyarul elérhető a cikk alatt.

Nagyon, nagyon lelkesítő volt ez az esemény mindannyiunk számára!

Folytatása következik workshop-sorozatunknak!
És ne felejtsétek: újra és újra el kell mondani a helyzet súlyosságát, a változtatások fontosságát és persze a MEGOLDÁSOKat azért, hogy a generációs feledékenységen felülkerekedjünk.
Tisztazöld üdvözlettel:
Balázs Borbála
Kattints rá és nagyítsd fel!

Érzések és gondolatok több tollból – erdei hulladékmentesítés március 19-én

A PUREGREEN munkatársi csapata: Zita, Bori, Péter.

Nagyon jól együtt tudunk dolgozni, pedig teljesen más típusok vagyunk, valahogy mégis “tök jól” működik…

Hogyan éreztük magunkat a szombati hulladékmentesítési akción? Mit gondolunk erről a napról? Három szubjektív véleményt olvashattok…

Zita: A négy csoportos akció szervezésénél a kőszegi csapat koordinálását magamra bíztam. Azt hittem kevesen leszünk, esetleg csak a családtagok, a férjem Csaba, Bori és családja (Imre, Zsiga, Panni) és Péter. Aztán nagyon örültem, hogy jelentkezett egy család, Móra Timiék, akik nemrég költöztek Kőszegre. És már meg is találtuk a közös hangot :)… Örültem, hogy jöttek lelkes TEKI-s diákok, akikkel beszélgetve találtunk közös ismerősöket,  és segíteni fognak, hogy a projekt lelke a saját korosztályukhoz – a Z generációhoz –  is eljusson (Gréta,  Sonja, Georgina, és a tömördi csapatból Laura). Péter tanítványain kívül “hozta” a rokonait is, jött Abigél és jöttek a nagyfiúk : Benedek és haverja Andris. Nagyon klassz fiatalok!  No és Bagári Péter, a részben Ausztriában élő lelkes önkéntesünk! Szóval 18-an indultunk el a kőszegi csapat találkahelyéről…
Kőszegpatyról Attila vezetésével (polgármester uraknak példamutatás!) 9-en vágtak neki a  segítő feladatnak.(Szűcsné Szalmer Judit, Kovácsné Kati, Kovács Nóra, Bárdicsné Horváth Mária, Döbröntey Norbert, Döbröntey Abigél, Döbröntey Regina, Györe Eszter, Mayerhoffer Attila)
Tömördről Gábor vezetésével (figyelem, egy újabb példamutató polgármester!) 14-en jöttek segíteni, hogy ezt a szép erdőt ne tarkítsák csak az erdei virágok… (Biczó Klára, Marton-Meisner Ágnes, Marton Dóra, Bódizsné Takács Erzsébet, Bódizs Dalma, Macher Gergely Zoltán, Bódizs Blanka,  Sztankovits Nárcisz, Rába Szabolcsné, Prisznyák Laura, Mátyás Bettina, Vlasich András, Mátyás Gábor, Kollárits Gábor)

Horvátzsidányt Marton Ágoston és csapata képviselte közel 30 fővel és sokan voltak a lovas csapatban akik nem is a natúrparkban élnek…(A pontos névsort közzéteszem, amint megkapom.)

 

Bori: Ezt az egyszerű címet  ( Szemétszedés március 19. ) olvasd szomorúan és lemondóan. Frusztráltan és felháborodottan. Vagy csalódottan. Csengjen olyan üresen, ahogyan én éreztem magamat utána.

Nagyon sok régi szemetet találtunk, de volt egy csomó nedves törlő, meg maszk is persze. Szaros zsebkendők tömkelege. Sörös dobozok, PET-palackok. De találtunk ennél cifrább dolgokat is, mint mondjuk egy fekete műanyag hordó.
Majd fél órán keresztül egy fekete fólia maradványait szedegettem egy akkor területen kb., mint a lakásunk: fürdő, háló, konyha, nappali.
Közben a kék jelzésen egy kvados apuka száguldozott a kis gyerekével. Egészen szürreális és érthetetlen dolgok történnek az erdőben.
Sok gyerek volt velünk, többek között a sajátjaink, meg tanítványok, kicsik és nagyok. Szerencsére nem fogták fel, hogy az ő bőrükre megy a játék.
Ez számomra nem volt egy jó hangulatú szemétszedés, talán azért, mert ezek a hulladékfajták újratermelődnek – előre látható, hogy majd megint menni kell és szedni kell… De miért?!
Péter: Az Írottkő Natúrparkért Egyesület felhívására a Puregreen projekt keretében a Kőszegi Alsó-erdőt vettük célba a hulladékmentesítéssel. Négy lelkes csapat indult különböző irányból: a horvátzsidányi Marton-Szállásról, a kőszegpatyi faluháztól, Tömördről és a Kéktúra melletti régi-új lőtértől, hogy a túraútvonalon, erdőszélen és az erdőben haladva összeszedje az emberek által ott felejtett szemetet. A legjellemzőbb szemét a sörösdoboz, a műanyag palack és az erdészeti munkákból ott hagyott motorolajos flakon volt. A csoportok végül az Ablánc-patak száraz medre fölötti hídnál, az őskohóknál találkoztak. A „jól végzett munka” öröme (azaz más szemetének összeszedése) érezhető volt, tudva azt, hogy most (egy időre) tiszta lett az erdő.
A kőszegi csapat kettőkor vidáman készülődik:
Hajolgattunk…
…és cipekedtünk:

A tömördi csapat is elindult:

Az Ablánc patak és a piros jelzés találkozásánál volt megbeszélve a “randi” ahol a 4 csapat találkozott.

Zita: A találkozást időben nehéz volt összehangolni, mire mi odaértünk a marton-szállási lovas csapat egy része már ott volt és jöttek, jöttek, egyre többen. És egyre több volt az ismerős! Zsiráról Zea és Zoé, Csenge, aki már az orvosi egyetemre jár, Melinda a lovasoktató, az exzsirai – már kőszegi, de igazából horvátzsidányi – Zita és két fia, és a egykori  aikido mesterünk Csepregről (4 danos! ) : Attila… Nagy öröm volt találkozni velük! Hogy vagytok, mi újság :)?
És el is gondolkodtam: vajon hány olyan lelkes ember tesz a natúrparkért, aki nem is a natúrparkban lakik…
Igazi közös csoportképet sajnos nem tudtunk csinálni, mert mire odaértek a kőszegpatyiak, a zsidányi csapat egy részének már el kellett menni. Mire megérkeztek a tömördiek már a patyiak egy része is hazaindult, hiszen messze volt a falu. De nem baj, a csapat az csapat, és várakozás közben Illés Péter megmutatta hol is vannak a közeli vaskohók, amelyeket a biológiai keletkezésű (“vasbaktériumok  munkája”)  gyepvasérc olvasztására használtak egykoron.
Péter: A közel hatvanfős csoportról vidám csoportkép is készült.
Az őskori-középkori vaskohóknál (védett régészeti lelőhely) megállapítottuk, hogy „az idő vasfoga megette”, legalábbis betakarta az egykori vasolvasztók hulladékát. Ez a hulladék azonban lényegesen különbözik az emberek felelőtlensége, hanyagsága miatt, véletlenül vagy szándékosan erdőszélen hagyott szeméttől. Ha majd néhány ezer év múlva a jövő embere (reméljük, lesz ilyen!) nyomaink után kutat, csak találgathatunk, mennyire leli örömét a „műanyag korszak” hagyatékában.
Megtisztult az erdő, de tudjuk, ha egy kicsit odébb, egy másik bekötő útnál keresgélünk, a márciusban illegálisan ott hagyott hulladékos zsákok már a hulladékradar.hu segítségét igénylik. Csak kérdezem: miért érzi bárki is megoldásnak az erdőben hagyni a szemetet? Vajon az ő gyermeke soha nem fog oda kimenni majd, ha kirándulni szeretne!?
A megoldás: szemetet a hulladékgyűjtőbe, illetve zöld hulladékot és veszélyes hulladékot a kőszegi Hulladékudvarba!
A világ problémáit nem tudjuk mind megoldani, de ennyi felelősséggel tartozunk, egymásnak, a jövő generációnak és a Természetnek!
Tiszta erdőt, szép mezőt!

 

Nagyon, nagyon köszönjük mi is, de főleg az erdő az ÖNKÉNTESEK munkáját!

 

Balázs Borbála, Hné Korom Zita, Illés Péter

Klímaválság egyenlő értékválság?

Idézetek Maja Göpel közgazdász, fenntarthatóság kutató és transzformációkutató “Unsere Welt neu denken” (Gondoljuk újra a világot) című könyvéből.

  1. “Die Mehrheit in den Wirtschaftswissenschaften denkt den Menschen immer noch als eine egoistische Kreatur, der es nur um den eigenen Vorteil geht und die dadurch auf wundersame Weise für alle Wohlstand schafft. Dieses Menschenbild ist falsch und muss dringend einem Update unterzogen werden. Ein System, das Egoismus belohnt, erzieht zum Egoismus. Wir brauchen eine Neubetrachtung der Werte, die Menschen in ihrer Kooperativen Lebendigkeit stützen.”

“A közgazdászok többsége még mindig egoista teremtménynek tekinti az embert, aki csak a saját előnyére gondol, mégis valami csodálatos módon mindenki számára jólétet teremt. Ez az emberkép rossz és sűrgősen változtatni kell rajta. Egy rendszer, ami az egoizmust jutalmazza, egoizmusra nevel. Szükségünk van azon értékek új megközelítésére, amelyek az embereket azok együttműködő elevenségében támogatják.”

2. “Spätestens, wenn dieses wertblinde Wachstumsmodell immer mehr Krisensymptome von globalem Ausmaß mit sich bringt, sollte doch etwas mehr Sorgfalt in die Debatte und Suche nach Fortschritt und gutem Wirtschaften gebracht werden. Und dann fangen wir hoffentlich an, anders über unsere Begriffe und Wertvorstellungen nachzudenken. Über die Einschätzung, welche Veränderungen machbar oder auch wünschenswert sind.

Vom Produkt zum Prozess.

Vom Förderband zum Kreislauf.

Vom Einzelteil zum System.

Vom Extrahieren zum Regenerieren.

Vom Wettkampf zur Zusammenarbeit.

Von Unwucht zur Balance.

Vom Geld zum Wert.”

“Mikor ez az értékvakságban szenvedő növekedési modell egyre több és egyre globálisabb válságokat fog magával hozni, legkésőbb akkor valamivel több gondosságot kell belevinni a haladásról és jó gazdálkodásról szóló vitába . És akkor remélhetőleg elkezdünk másként gondolkodni a fogalmainkról és az értékeinkről. És arról is, milyen változtatások tehetők vagy kívánatosak.

A terméktől a folyamathoz.

A futószalagtól a körforgáshoz.

Az alkatrésztől a rendszerhez.

Az elvonástól a helyrehozáshoz.

A versenytől az együttműködéshez.

A túlsúlytól az egyensúlyhoz.

A pénztől az értékhez.”

3.  Dass Insekten Pflanzen bestäuben, lässt sich als Dienstleistung der Natur am Menschen verstehen. Umgerechnet in Geld, schätzt das Bundesamt für Naturschutz den Wert dieser Dienstleistung auf gut 150 Milliarden Euro pro Jahr. Das ist mehr als Apple, die Google-Mutter Alphabet, Facebook und Microsoft zuletzt zusammen in einem Jahr an Gewinn ausgewiesen haben. Weitere Dienstleistungen der Ökosysteme für den Menschen umfassen auch die Säuberung und Zirkulation von Wasser, Luft und Nährstoffen, Schutz gegen Stürme und Überschwemmungen sowie den Erholungswert von Naturräumen für Menschen. Den Geldwert der gesamten Dienstleistungen der Ökosysteme zu schätzen ist daher eine schwierige Frage – dahinter steht ja der Versuch aufzuzeigen, welchen wirtschaftlichen Mehrwert die Natur für unser Leben leistet im Vergleich zu menschengemachten Formen der Wertschöpfung. Umgekehrt ließe sich fragen, wie teuer es wohl würde, wenn wir das alles selbst herstellen müssten. Ganz zu schweigen davon, ob wir das überhaupt könnten.

“Azt, hogy a rovarok beporozzák a növényeket, tekinthetjük a természet szolgáltatásának az ember felé. Ennek a szolgáltatásnak az értékét pénzre átszámitva jó 150 milliárd euróra teszi a Szövetségi Természetvédelmi Hivatal. Ez több, mint az Apple, a Google elődje, az Alphabet, a Facebook és a Microsoft éves bevétele. Az ökoszisztéma további szolgáltatásokat is nyújt az embernek, amelyekbe beletartozik a víz, a levegő és a tápanyagok tisztítása és cirkulációja, viharok és árvizek elleni védelem, valamint a természeti terek rekreációs értéke az ember számára. Így az ökológiai rendszerek pénbeli értékét elég nehéz felbecsülni – csak arra próbálunk rámutatni, milyen gazdasági többletértéket nyújt a természet az ember számára, összehasonlítva az értékteremtés ember által létrehozott formáival. Ha megfordítjuk a kérdést, úgy hangozna, vajon milyen drága lenne, ha mindezt nekünk magunknak kellene előállítanunk. Arról nem is beszélve, hogy egyáltalán képesek lennénk-e előállítani bármit is a fentiekből.”

Hulladékmentesítési akció március 19-én szombaton 14 órakor

Tisztítsuk meg együtt a natúrparki erdőket! Ha tenni szeretnél környezetünkért gyere el 19-én szombaton 14 órára valamelyik találkozópontra!

Kőszeg külterületén, a Horvátzsidány felé vezető út és a kéktúra útvonal kereszteződéséhez (kapcsolattartó: Hné Korom Zita 20/6654-998)

vagy

Horvátzsidány  Marton- szálláshoz (kapcsolattartó: Marton Ágoston 30/581-3102)

vagy

Tömördre a játszótérhez (kapcsolattartó: Kollárits Gábor 20/974-6495)

vagy

Kőszegpatyra a Faluházhoz (kapcsolattartó:  Májerhoffer Attila  30/396-1251)

Ha van tartós munkáskesztyűd/kerti kesztyűd hozd magaddal, ha nincs, mi adunk! Igényedet jelezd a választott helyszín kapcsolattartójánál!  A hulladék összegyűjtéséhez juta zsákot biztosítunk! (Ezt lehet húzni, vonni, nem szakad ki :))

Számítunk Rád!

 

A plakátot letöltheted pdf-ben is:

 erdei hulladékmentesítés március 19. j

 

Hné Korom Zita

 

A természetben nincsenek határok! Natúrparki természeti területek megtisztításával csatlakozunk a stájer tavaszi nagytakarításhoz! Gyere te is április 9-én!

A természetben nincsenek határok!  Projektünk stájer partnerének invitálására a natúrparki védett területeket érintő hulladékmentesítési akciónkat összehangoltuk a stájer tavaszi nagytakarítással. Az ORF partnerek videóiból alkotott kisfilmjét nézd meg te is!

 

A teljes híradást németül itt olvashatod: https://steiermark.orf.at/stories/3147666/

Gondolkodj! Zöldülj! Nincs más út… A változás velünk kezdődik…

Hné Korom Zita

Hétkezdő tippek…

…rossz szokásaink megváltoztatásáért.

Van néhány szokásunk, amelyek elhagyása semmilyen gondot nem okozna számunkra, viszont megkönnyebbülést jelentene magunk és mások számára.

Hogy mik ezek?

  • A cigarettacsikk rendkívül káros hatásairól emberre és természetre már írtunk itt. Egyetlen megoldás, hogy a dohányzók megfelelően gondoskodnak erről a hulladékról és a KUKÁba dobják, ha pedig nincs a közelben, állandósítanak maguknál egy kis csikktartó dobozkát. Aki szemüveget hord, annak szemüvegtok lapul a zsebében, aki dohányzik, annak csikktartó. (Aki mindkettőt, tele van a zsebe…)
  • Magyarországon valamilyen rejtélyes oknál fogva sok autós nem állítja le a motort, mikor megáll. Sőt, ki is szállnak és otthagyják járó motorral a kocsit. Ez egyrészt nagyfokú bizalom jele, ami jó, viszont Magyarország a második legszennyezettebb levegőjű tagország az OECD tagországok között. Saját és mások egészsége valamint a levegő védelme érdekében állítsd le a motort, mikor megállsz az autóval! Használd a vészvillogót vagy parkolj szabályosan.
  • Bevásárláshoz vigyél magaddal újrahasználható hálót vagy zsákot. Felejtsd el a nejlonzacskót! Most már a legtöbb szupermarketben kaphatók ezek a többször használatos hálók.
  • Lakott területeken nagyon sok az olajfolt. Rendszeresen ellenőrizd az autódat! Bizonyára láttál már képsorokat arról, mi történik a tengeri élővilággal, ha egy tanker kilyukad. Ugyanez történik a talaj élővilágával is, ha olajos lesz…

Kitartást kívánunk az új szokások bevezetéséhez.

 

 

Klímatúra február 26.

Újra sétálunk az erdőben és közben végig megyünk a történelmen: hogyan alakította az embert a természet és hogyan alakította az ember a természetet?

Megnézzük, vajon az ember valóban elidegenedett a természettől? Vagy esetleg másról van szó?

Új fogalmakkal ismerkedünk és a séta végére megpróbáljuk kitalálni, mikor is kezdődött az a földtörténeti kor, amit a kutatók antropocén névvel illetnek, de eltérő véleményük van a kezdetéről.

Vaskarapla és kígyónyelv

Még nem tudod, mi az a vaskarapla? És a kígyónyelv? A cikk végére talán kiderül. Talán…

Vagy már tudod, mi az a vaskarapla? És a kígyónyelv? Méghozzá azért tudod, mert ott voltál ezen a frappáns és informatív előadáson? Akkor neked egy kis emlékeztető lesz ez a bejegyzés…

Február 11-én pénteken kollégánk és natúrparki zöld alelnökünk, Illés Péter tartott előadást Cákon a helyi túraútvonal jellegzetes növényeiről és állatairól, illetve arról, hogyan válhatunk natúrparki önkétessé, sőt, örökbefogadóvá!

Itt még előadás előtt nagy izgalomban folynak a technikai előkészületek:

A közönség alig várja, hogy kezdődjön az előadás,…

…de még be kell állítani a kamerát:

És Péter végre belefogott:

A cáki körtúra útvonala megtalálható a túraútlevélben:

Az előadás végén lehetett jelentkezni önkéntesnek, ill. örökbefogadónak:

A natúrparki önkéntesség azt jelenti, hogy a lakóhelyünk egy természeti helyét vagy túraútvonalát vagy akár a futóútvonalunkat évente egyszer-kétszer hulladékmentesítjük, tisztán tartjuk, illetve adatbázisbővítéssel támogatjuk a tudományos munkát. (Ha érdekel, hogyan tudsz tudományos plattformokkal együttműködni, nézd meg a bemutató 65-73. oldalát.)

Ja, és mi az a vaskarapla? Ez itt ni:

Bizony! A szalamadra régi, helybeli neve.

Hogy mi az a kígyónyelv, a videóból kiderül!

Vagy keresd meg itt, a teljes előadás prezentációjában.

Balázs Borbála