Graz megjavítja és okosan bulizik – egy tanulmányút tapasztalatai Illés Péter tollából, a résztvevők véleményeivel

Az Írottkő Natúrparkért Egyesület a Puregreen (Tisztazöld) projekt keretében november 4-én buszos tanulmányutat szervezett a munkacsoport tagjai (szakemberek, tanárok, diákok) számára.

A tanulmányút programját stájer partnerünk Berthold Schleich (ARGE Mullvermeidung) biztosította.

A látogatás első pontjaként a CARLA/CARITAS működését ismertük meg. A hálózat már évtizedek óta szervezi példásan a felajánlásokból, lomtalanítási akciókból, adományokól érkező, évi 3000 tonna használt bútor, műszaki cikk, ruhanemű, élelmiszer fogadását. Ezek a válogatást követően raktározásra, majd az adományok Caritas boltokba („re use” boltok) és rászorulókhoz kerülnek. A legjobb darabokat a „re use” műhelyekben állandó alkalmazottak és a munkaügyi központból érkező foglalkoztatottak felújítják és értékesítik. A cél a hulladékcsökkentés, jótékonysági segítségnyújtás és a munkaerőpiacra való segítés. A vállalkozás önfenntartó.

Ulrike Kabosh, a Stájer hulladékmegelőzési munkacsoport munkatársa mutatta be a „Graz megjavítja” (Graz repariert) hálózatot. A stájer főváros lakóinak szemlélete példaértékű. Ausztriában az emberek nem szégyellik, hanem büszkék rá, ha valami másodkézből, felújítva, vagy esetleg újragondolva került a tulajdonukba. Ezzel ellensúlyozzák a nagy üzletláncok „ vidd vissza a régit és vegyél egy újat” szlogenjét. Kevesebb hulladék képződik, helyi értéket és munkahelyet is teremt. A programot Graz város finanszírozza.

Dr. Ingrid Winter, Steiermark Tartományi Kormány Hulladék és Erőforrás Ügyosztályának vezetője a tartomány legnagyobb szemétszedési akcióját ismertette meg az érdeklődőkkel, a Stájer tavaszi nagytakarítást (Steirischer Frühjahrsputz). E között és a hazai „Te Szedd!” hulladékgyűjtési akció között több hasonlóságot is találtunk: mindkettő központi szervezésű, online felületen keresztül szerveződik, koordinátorok által. A stájer nagytakarításban résztvevő 55 ezer fő legutóbb 2300 tonna illegálisan lerakott hulladékot gyűjtött össze.

 

Nem szükséges, hogy egy ünnepi rendezvény vagy buli szétszórt szeméthalmokat és hulladékhegyet hagyjon maga után. Erre az „okosrendezvényre” kiváló stájer példa a G’scheit feiern (okosan bulizni). A rendezvényszervezők garantálják, hogy a „buli” minimális hulladékkal fog járni, mégis esztétikus és színvonalas kiszolgálást kap a megrendelő. Egyszer használatos dolgok helyett tartós eszközökkel minimalizálják a keletkező hulladékot. A rendezvény ökológiai lábnyoma így jelentősen lecsökken, a mosogatás, mosás és szállítás jelent csak környezeti terhelést. Ez az Írottkő natúrparkért Egyesület Puregreen (Tisztazöld) projektjének szemléletével és elkezdett gyakorlatával nagyban egybevág.

 

Csak ámultunk Graz csomagolásmentes boltján („Das Dekagramm”), oly esztétikusan, praktikusan berendezett és felépített bolt, széles árupalettával várja azokat a vásárlókat, akik környezettudatosan gondolkodnak, és a vásárlással (csomagolóanyaggal) nem akarnak hulladékot akarnak termelni. Hasonló bolt már Szombathelyen is működik a Király utcában.

A csoport déli étkezését is úgy rendelte meg a natúrpark a projektből, hogy az is jó példával szolgáljon, és a lehető legkevesebb hulladékkal járjon. A szervező eldobható eszközök nélkül szervírozott finom vegetáriánus falatokat. A vegetáriánus étkezés, a kevesebb hús fogyasztása csökkenti az ember ökológiai lábnyomát. Hulladék csak az újrapapír szalvéta és a poharak mosogatásához felhasznált ivóvíz volt.

 

A helyi, és kézműves termékek forgalmazásának leleményes formája a sFachl, ahol a termelőtől a fogyasztóig lerövidült a kereskedelmi lánc (csak a sFachl cég 10%-os díjával és a bérleti díjjal kell számolni). Ha a jogi feltételt meg lehetne találni ahhoz, hogy hazánkban is hasonló szervezeti felépítésű üzlet nyílhatna, akkor a stájer cég már készen áll arra, hogy a programját franchise rendszerben működtethesse.

Nem maradt el a patinás város megtekintése. Az ódon épületek, szűk utcák, villamosok, zöldfelület egy élhető város képét mutatta. A vendéglátó Berthold Schleichnek köszönhetően megcsodálták a városháza reneszánsz épületét, a  Szent-Katalin templomot. A tanulmányút tapasztalatairól olvashatnak a tisztazold.naturpark.hu blogon. Jövőre lakossági tapasztalatcsere programot is szervezünk Grazba, az érdeklődők jelentkezhetnek a tisztazold.naturpark@gmail.com e-mail címen.

Az Írottkő Natúrparkért Egyesület a Puregreen (Tisztazöld) projekt keretében szervezett 2021. november 4-i buszos tanulmányút tapasztalatai a résztvevőktől:

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK…

  • Foglalja össze néhány mondatban, hogy mi volt a legnagyobb, leghasznosabb tanulsága a látottaknak?

 

  • hiteles szemléletformálás
  • Stájerországban már évtizedek óta zajlanak ilyen programok
  • nálunk is működnek hasonló akciók és programok (Charity Shop, Caritas bolt, élelmiszer adomány, Máltai szeretetszolgálat, csomagolásmentes bolt, termelői piacok, szemétgyűjtő akciók stb.)
  • nem szabadna elkényelmesedni, és igenis észre kellene venni a társadalomnak azt, hogy fontos a környezetvédelem
  • a rendezvények hulladékmentesítése
  • a sok kidobott tárgyat újra lehetne hasznosítani, és a megjavíthatót megjavítani
  • az embereknek nem kell szégyelleni, hogy a felújított dolgokat részesítik előnyben az új vásárlása helyett
  • az osztrák (stájer) lakosság egy része belátta, hogy egy elromlott terméket megjavíttatni, nem csak alternatíva, hanem fenntartható döntés
  • az „okosrendezvények” (pl. G’scheit feiern) minimalizálják a keletkező hulladékot (ez az Írottkő natúrparkért Egyesület Puregreen projektjének szemléletével egybevág)
  • Stájerország lakosai közösen mozdulnak meg a környezetük tisztaságáért (Stájer tavaszi nagytakarítás)
  • Stájermarktban sokkal jobb a programok kommunikációja
  • lehet gazdaságilag fenntartható módon is működtetni zöld és szociális célú vállalkozást (Carla hálózat)
  • hangsúlyt fektetnek a csomagolásmentes boltokra
  • a csomagolásmentes bolt árai sajnos magasabbak, logikus lenne, ha olcsóbban adnák ezeket a termékeket,
  • a minőségű helyi, és kézműves termékek forgalmazásának leleményes formája a sFachl, ahol lerövidül a kereskedelmi lánc
  • kisebb léptékben jó lenne bevezetni mindegyik üzletpolitikát
  • fontos elem legyen a cégek vállalati stratégiájában a profit növelése mellett a nehezebb helyzetben lévők segítése is (Ne csak kapjunk, adjunk is!)
  • itthon is ki lehetne alakítani olyan helyi termék boltot ami csak a haszonnal növelné az Írottkő Natúrparkért Egyesület bevételét
  • fontos az intézményekkel a kapcsolattartás
  • a gyerekeken keresztül talán a szülők, nagyszülők is tudnak változtatni
  • a Stájer tavaszi nagytakarítás (Steirischer Frühjahrsputz) és a magyar „Te Szedd!” között több hasonlóságot is találtunk:
    • mindkettő központi szervezésű
    • mindkettő online felületen keresztül szerveződik,
    • koordinátorok által.
    • sok embert szólít meg.
  • az illetékesek felé az ötletek eljuttatása mindenképp csak hasznot hozhat
  • nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az összehangolt tájékoztatásra, marketingre
  • öröm lelkes, tisztazöld munkatársakkal dolgozni
  • az osztrák példák bizonyítják, jó úton jár az INE (tartós eszközök kölcsönzése stb.)
  • időt kell hagyni a részletek mélyebben való megismerésére

 

 

  • Mit lehetne a látottakból környezetünkben (az Írottkő Natúrpark területén) megvalósítani? Milyen anyagi és személyi feltételei lennének ennek?

 

  • a szemléletformálás elkezdését a diákokon keresztül
  • tudatosítani a diákokban, felnőttekben, hogy minden nap óvni kell környezetünket
  • folyamatosan “reklámot” kapjon a hulladékmentesítés
  • a ’Dobd ki a régit, vegyél újat” fogyasztói szlogen helyett a „Vidd vissza a régit és vegyél egy újat” szemlélet népszerűsítése
  • a csomagolásmentes bolt a natúrpark kőszegi- illetve környékbeli termékeivel bevezetésre kerülhetne
  • bolti hálózat működtetése, az Írottkő Naturpark boltjában is lehetne valami hasonló elven működtetni a helyi termelők, kézművesek termékeit értékesítő bolt
  • ki lehetne alakítani egy adományokból feltöltött készletű boltot, ahol az alacsonyabb jövedelműek tudnának vásárolni
  • a megmaradt élelmiszereknek a kihelyezésére is jó lenne találni helyszínt, ehhez meg lehetne nyerni különböző áruházláncok vezetőit is
  • a natúrparki rendezvények lebonyolításához csökkent munkaképességűek, munkanélküliek alkalmazása (kapcsolat a munkanélküli központtal). Lehet, hogy étkezésért, egy kis meleg ruháért cserébe is elvállalnának apróbb feladatokat.
  • A stájer tavaszi nagytakarításba Burgenlandon keresztül az INE is bekapcsolódhatna.
  • a kibővített szemétszedési kampányban a legügyesebb osztályok utazást vagy ingyenes erdei iskolai programot nyerhetnének
  • egy „Kőszeg megjavítja” vagy „Az Írottkő Natúrpark megjavítja” online felületű hálózatot kialakítani egy weboldalon összefogni (szakmai névsorral, ahol össze van szedve a garantált minőségű munkát végző szakemberek neve javítási területenként, a javítás díja, elérhetősége stb.)
  • Példaértékű az osztrák Caritas/Carla hálózat szervezettsége. Kicsiben Kőszeg környékén is lehetne építkezni a már meglévő Caritas elemeket, egy boltot (Volt már Kőszegen a Liszt Ferenc utában, a Brenner háznál. Igényes feltételek között akár önfenntartóvá is lehetne tenni. Caritas-os kapcsolatokat megkeresni!)
  • A sFachl bolthoz hasonló szintén példaértékű lenne (Az INE települések területéről származó helyi és kézműves termékeket forgalmazva).
  • A Puregreen projektben már elkezdett, a Hétforrás pikniken már megvalósult, hulladékmentes rendezvény szervezését népszerűvé tenni és – igény esetén- bővíteni.
  • a Vas megyei rendezvényeken is jó lenne, ha megvalósulhatna a hulladékmentes rendezés
  • a hulladékmentes rendezvényt pl. az Orsolya-nap Civil ízek utcájában elkezdve bevezetni

 

  • Ha van, akkor miben látja a különbséget a hulladékcsökkentéssel, hulladék-megelőzéssel kapcsolatos szemléletmódban?

 

  • az irányelv az jó, nem vagyunk e tekintetben lemaradva az osztrákoktól! A cél elérése érdekében fontos, hogy a területi Önkormányzatok is kivegyék a részüket és a területileg illetékes hulladékgazdálkodási cégek, közszolgáltatási cégek is!
  • a felnőtt emberek nagy részének a gondolkodásmódja környezettudatosabb már, mint nálunk
  • a környezetbarát viselkedés a gyermekeknél már nálunk is fontos szempont, és a gyakorlatban erősen megjelenik (pl. oktatásban, rendezvényeken, ismereteik széles körűek)
  • a háztartási hulladék-megelőzés nálunk még csak anyagi megfontolás, takarékossági okból történik.
  • többletkiadást környezettudatosság miatt, nálunk jóval kevesebben vállalnak még
  • országunkban is egyre több a csomagolásmentes bolt
  • egyre többen gyűjtik szelektíven a hulladékot is
  • a környezet megóvása az közel sem tart ott, mint kint
  • az osztrákok biztosítják azt, hogy minőségi termékeket kínálnak (így érték a régi, tartós eszköz is)
  • a különböző szektorok egymást segítve működnek együtt
  • Ausztriában már sokkal régebb óta gyakorlat a szelektív hulladékgyűjtés, mint nálunk, ezalatt az idő alatt a lakosság és a felnövekvő nemzedék jelentős részébe beépült a hulladékcsökkentés szemlélete
  • a gyűjtés kiépített rendszere is sokkal többrétű, többféle hulladékfajtára bejáratott
  • Magyarországon túl nagy a pazarlás, és a rendszer nem is kényszerít rá, hogy pl. ne használjak annyi műanyagot, csomagoló-anyagot
  • újra be kellene vezetni a betétdíjas, visszaválthatós palackokat
  • túl sok autó van Mo-n, kevesen járnak tömegközlekedéssel, biciklivel
  • a csökkent munkaképességűek elhelyezkedésének nálunk kevés lehetősége van, de a Carla/Caritas hálózatban van erre lehetőség
  • tetszett, hogy ajánlást írnak, miután letelt a szociálisan támogatott munkavállaló számára a 9 hónap, ami nagy segítség visszatalálni a munkaerő piacra

Nagyon tetszett a kirándulás, Graz nagyon élhető és szép város. 🙂

 

Kőszeg, 2021.11.16.

szöveg, összefoglaló és fotók: Illés Péter