… és olvasd el tippjeinket, hogyan vásárolhatsz hulladékmentesen a Natúrpark területén. Cikkünk eddig megjelent a Répcevidék októberi számában és hamarosan a Kőszeg és Vidékében is várható. Jobb gombbal nyisd meg a képet és olvashatóvá válik a szöveg.
És hogy miért térj át a tudatos vásárlásra? A választ megkapod az alábbi videóban (magyar szöveg a linkek alatt):
https://www.facebook.com/watch/?v=417738196368760
Rövidebb változat: https://www.dw.com/de/m%C3%BCll-vermeiden-statt-verwalten/av-59176285
A szöveg magyar változata:
“A szeméthegyek túlnőnek rajtunk. Évente mintegy 2 milliárd tonna háztartási szemetet termelünk. Kelet-Ázsia élen jár a szeméttermelésben. Utána következik Európa.
A Föld lakossága növekszik … és ezzel együtt a fogyasztás is. Ha ez így megy tovább, 2050-ben 70%-kal több szemetet fogunk termelni évente.
Régen az embereknek kevesebb tárgyuk volt. Manapság már egy kisgyereknek is több száz van.
Néhány évtizeddel ezelőtt még kosárral és tejes kannával jártak bevásárolni. Az iparosodással nagy mennyiségű új termék került a piacra. Tárgyak, amiket egyszer használunk, majd eldobunk.
A második világháború után lendült be az olcsó, egyszer használatos áruk előállítása. Papírpohár, műanyag evőeszköz, italos dobozok és még sok minden más.
A Föld déli féltekéjén még mindig csomagolásmentesen árulják a termékeket. Mégis egyre több itt is a fölösleges csomagolóanyag. Ehhez jön még, hogy a fejlett országok szemetük egy részét szegényebb országokba szállítják. Kína megtiltotta a szemétkereskedelmet, ellenben más ázsiai országok szemétlerakóiban gyűlik a fejlett országokból oda szállított hulladék. Afrikában óriási mennyiségű elektromos hulladék landol.
Az újrahasznosítás önmagában nem oldhatja meg a szemétproblémát, mivel az újrahasznosító rendszerek drágák. Minél többféle anyagból áll egy termék, annál nehezebb ezeket szétválogatni és újra felhasználni. A számítógép vincseszterét például összeragasztják a dobozzal. Vagy: a PET-palack és a kupak különböző műanyagokból készülnek. Ha csak egy darab kupak beolvasztásra kerül a palackok között, a keletkezett műanyag már nem használható. Ez az oka annak is, hogy a csomagolóanyagoknak csak 14%-a kerül újrahasznosításra globálisan.
A megoldás: kerüljük a szemetet. Ezen kívül a termékek előállításánál figyelni kell, hogy ne keletkezzen szemét. Lehetőleg minden anyagot vissza kell vezetni a termelési körforgásba.
A megromlott élelmiszerből komposzt lesz, ami visszakerül a talajba.
Tönkrement monitorokat szét kell szerelni. Az abban lévő fémek értékes nyersanyagot jelentenek.
A környezetkárosító anyagokat és ragasztókat be kell tiltani.
És vásároljunk kevesebbet.
Egy csomó dolgot már kölcsönözni is lehet. Más dolgokra pedig, amik első látásra olyan csábítók, végül is nincs is szükség.
Ugye?”