Március 30-án nagy napja volt a PUREGREEN projektnek: partnerünkkel, a graz-i ARGE Müllevermeidung (“Hulladékelkerülés Munkaközösség”) nonprofit társasággal közösen megtartottuk első workshop-unkat. Témája az újrahasználat és a javítás fontossága a körforgásos gazdaságra való áttérésben.

Már az elején szeretném a számomra legfontosabb gondolatot idézni Ulrike Kabosch hulladékgazdálkodás menedzser szájából és egyúttal lelőni a poént: a generációkat újra és újra tanítani és felvilágosítani kell, különben feledésbe merül a környezetvédelem, a természetvédelem, a tudatosság. Ez a gondolat még előfordul majd a cikkben.

Partnerszervezetünk hosszú múltra tekint vissza: alapítója részt vett a Zwentendorf-i atomerőmű elleni tiltakozásban, illetve ő készítette az egyik háttértanulmányt, amiben az építkezés ellen érvelt. (Akit érdekel Ausztria 20. századi története, számos olyan tiltakozást és eseményt találhat, amelyben összekapcsolódik a demokratizálódás folyamata a természet- és környezetvédelemmel. Például: atommentesség  / angolul / magyarul vagy az első hatásos polgári engedetlenség / angolul )

A rendezvény első részében előadást hallgathattunk arról, mit jelent a körforgásos gazdaság, illetve hogyan működik Ausztriában az újrahasználat és a javítás, ennek milyen hagyománya és hálózata van. Az előadó tisztázta a fogalmak jelentését és a különbségeket: mi a “reuse” (tudod: “rijúz“) újrahasználat és a “recycle” (“riszájkl”) újrahasznosítás közötti különbség – előbbi esetében régi tárgyainkat használjuk, szükség esetén javíttatjuk vagy tisztíttatjuk, utóbbi esetében pedig egy tárgyból, anyagában való átalakítás után egy új tárgy válik.

Itt fontos megjegyezni: A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG egyenlő a KLÍMAVÉDELEMmel, hiszen a globális kibocsátás 50%-át a nyersanyagok kitermelése okozza! Az újrahasznosítás vagy recycling (pl. PET-palackból bedarálás után újabb PET-palack vagy futócipő készül), nem csökkenti hatékonyan az emissziót és a hulladék mennyiségét (károsanyag-kibocsátás).

Miért jó az újrahasználat (reuse)? Erre a kérdésre is választ kaptunk:

• védjük vele az erőforrásokat és megelőzzük, hogy hulladék keletkezzen
• elősegítjük, hogy regionális gazdasági körforgások jöjjenek létre
• támogatjuk a helyi értékteremtést
• munkahelyeket teremtünk általa, hiszen az újrahasználat nagyon munkaigényes
• fontos a klíma- és környezetvédelem szempontjából

Megismerhettünk ötleteket és kezdeményezéseket, amelyek az újrahasználatot és a javíttatást támogatják a tárgyak felhalmozása ellenében: ajándékozás, sőt olyan üzletek, amelyekből ingyen elvihetők dolgok. Nálunk példa erre az “Ingyen elvihető” FB-csoportok, illetve mindkét országban ismeretes garázsvásár. Kölcsönzés birtoklás helyett – ez nem szorul magyarázatra. Javíttatás kidobás helyett – Ausztriában egyre szaporodnak a Repair-Café-k, vagyis javítóműhely kávézóval. (repair: “riper”, javítani, javítás angolul)

Graz város javítási hálózatáról még novemberen hallhattunk első tanulmányutunkon.

Tipp: Nem messze a natúrparktól, Oberwart-ban és Großpetersdorf-ban már vannak Re-Use-Shop-ok, ahol olcsón, jó áron lehet kapni jó minőségű használt árukat. Ilyen reuse-boltról szintén beszámoltunk korábban.

Az előadás után csoportmunkába fogtunk. Három kérdést kellett a két csoportnak megválaszolnia:

1. Milyen meglévő kezdeményezéseket ismerünk lakóhelyünkön?
2. Mi szeretnénk? Kívánságlista.
3. Melyik kívánságok, ötletek megvalósíthatók könnyen és rövid távon?

   

Na itt nem volt megállás: két év járvány után mindenki belevetette magát a szocializációba és egyszerre magyarázott, egymás szavába vágva. (Nem is sikerült tartani az időket. 🙂 ) Az eredmény pedig ez (összevonva a két csoport ötleteit):

1. Kőszegen a Főnix; Szombathelyen: adománybolt a 11-es Huszár úton; TEKI tankertje: használt tejfölös dobozok palántázásra; az Írottkő Natúrpark rendezvényekre kölcsönözhető edénykészlete; zöld hulladék lerakó; másnapos pékáru féláron a kőszegi Zalaco-ban, Rechnitz-ben a pék heti kétszer 2-5 kosár közötti pékárut ingyen ad (ennek nagy része a kőszegi rászorulókhoz kerül); javítóműhelyek (szabó bicikli, elektromos); becsületkassza; mobiltelefon gyűjtési akciók (Benedict hotel); használt szemüveg leadása az optikusnál; boros üveg dugó gyűjtés Ausztriában; Ingyen elvihető FB-csoportok, willhaben.at, jofogas.hu; Oberwart, Großpetersdorf: ReUse-Shop; gépkölcsönzés
2. Reuse-boltok a natúrparkban is, ízléses körülmények között (mint

   

   a Carla-Shop-ok Graz-ban); eszközkölcsönző (az ágaprító beszerzése állandó stressz számomra is); ha a zöldhulladékot leadjuk, akkor legyen cserébe humusz a városi komposztálóról – szakszerű községi komposztálók a natúrparkban; nagymérvű kampányolás és felvilágosítás (ugye, a generációs feledékenység kiküszöbölése milyen fontos lenne?); üveges tej; honlap a kölcsönözhető tárgyakkal; a temetők hulladékkezelésének megoldása; az üzletek érdekeltté tétele, sőt, ahogyan Svédországban: a cégek maguk gondoskodjanak a csomagolóanyagukról;  csikkfeldolgozó üzem: a csikk papírból készüljön merített papír; sok-sok önkéntest kívánunk és nagyobb közösségi támogatást; legyen több kompetens személy, akihez lehet fordulni a kérdésekkel; legyen tanácsadás; natúrparki iskolák létrehozása háttérintézmény-rendszerrel együtt

3. közösségi marketing feljavítása; a meglévő kezdeményezéseket

   

   már most reklámozni; a Főnix láthatóvá tétele és folyamatos javítása; rendezvényszervíz-kölcsönzés; gyerekek számára barkácsszakkör, ahol mondjuk megjavítják a játékaikat; közösségi kertek a lakótelepek között (Bécsben nagyon megy), ehhez önkormányzati segítség: terület, eszközök, magas ágyások, víz biztosítása; a bolhapiacok és garázsvásárok felhozatala látványos szintre; carsharing, vagyis autó-megosztás; matricák a postaládára: “szívesen kölcsön adom:…”; a zöldhulladék értelmes kezelése (A fenti ötleteket megformázva is közölni fogjuk.)

Végül szeretném közzé tenni egyik résztvevőnk visszajelzését (levélrészlet):

“Még egyszer köszönöm a tegnapi előadást és ötletbörzét, és a mai telefonos beszélgetést is!

Itt pedig a teljes előadás anyaga elérhető:

Workshop_ReUse30032022_ARGE