Egyesületünk Zöld Csoportjából Péter, Csaba és Csenge három alkalmas foglalkozást tartottak a horvátzsidányi napközis táborban június végén.
A szemléletformáló foglalkozások a TinyGreen projekt részei, melyet a Zöld Csapat szíve-lelke, Zita koordinál. 🙂
A foglalkozások során szó volt madarakról, kőzetekről és az erdőkről… Alább Péter, Csaba és Csenge beszámolója olvasható:
Madárvédelem, madárhangok a Horvátzsidányi Iskolában (Illés Péter)
Madárvédelem, rovarok védelme, madárhangok…, erről szólt a Bersek József Általános Iskola Horvátzsidányi Tagiskolájában a nyári napközis tábor szerdai délelőttje.
Körbejártuk, hogy milyen is egy madárbarát kert (változatos, öreg fákkal, virágos gyeppel, madár-, rovar- és kétéltűvédelmi berendezésekkel). A diákok megtapasztalhatták a madárvédelmi eszközök fontosságát (odúk, itató, műfecskefészek), azonosították az egyes madarak táplálékát. Megismerték a megporzó rovarokat, a méhlegelő, a rovarhotel szerepét. Megtudták, hogy egy felfordított, repedt virágcserép a békáknak még menedéke lehet (békavár). Láthatták, miért fontos meghagyni a kertben a rőzserakásokat, levélkupacokat (sünök, vörösbegyek élőhelye). Ügyesen oldották meg az alsós diákok a játékos feladatot.
Madárhangokkal is megismertettem őket. Megtudták, hogy miért énekelnek a madarak. Egy madáróra segítségével végig követtük, mely madarak énekelnek a különböző napszakokban nappal és éjszaka. A legszebb hangú énekesnek a fülemülét találták, a legfurcsábbnak a túzok hangját.
Miért fontos mindez az ismeretterjesztés mellett?
Csak azt fogjuk igazán értékelni, amit ismerünk. Ha megismerjük az élőlényeket, akkor nem fogjuk bántani, hanem védeni fogjuk őket. Az egyszerű madár- és rovarvédelmi eszközökkel nemcsak az állatok életét segítjük, hanem a madarak, békák, rovarok, mint a kertész barátai ezt „meghálálják” rovarpusztító munkájukkal.
Miről mesélnek a kőzetek (Horváth Csaba)
A horvátzsidányi napközis táborban – a kiszsidányi forrásnál – meséltem a gyerekeknek kőzetekről, ásványokról, ősmaradványokról. Az alapoknál kezdtük; mi a kőzet, hogyan keletkezik, miből áll? Mit nevezünk ásványnak, mitől ilyen változatosak, színesek, kemények, puhák, nehezek, könnyűek? Ehető-e a kő, és tud-e úszni? Egyszerű példákon keresztül adtuk meg a válaszokat, és a végén bepillantottunk a távoli múltba, az ősmaradványok világába.
Beszéltünk az élettelen környezet, a kőzetek fontosságáról, kapcsolatáról az élővilággal.
A sok érdekesség mellett szó esett a tárgyaink elkészítéséhez szükséges ásványi nyersanyagok (ásványok) bányászatáról, annak szükségszerűségéről, következményeiről és környezetpusztító hatásairól.
Az előadás végén a gyerekek nagy izgalommal nyitották ki a kincsesládát, és választottak egy-egy „kincset”, meghallgatva a róla szóló érdekességeket.
Természetes Öreg Erdők jelentősége (Sinkovics Csenge)
A foglalkozás során a gyerekekkel először is körbejártuk, mitől erdő az erdő… Ennek során kitértünk arra is, hogy miért kulcsfontosságúak egy természetes erdőben az öreg, kidőlt és korhadó fák. Ezután egy interaktív játékon keresztül szemléltettük, milyen változatos módon kapcsolódhatnak egymáshoz az erdei élőlények, míg a végén rájöttünk: mindenki mindenkivel összefügg és mindenki mindenkivel (közvetett vagy közvetlen módon) kapcsolatban áll.
A játék lehetőséget nyújtott arra is, hogy szemléltessük: hogyha az ember belenyúl az erdei ökoszisztéma bonyolult hálózatába, az bizony sokszor beláthatatlan és megjósolhatatlan következményekkel jár.
A foglalkozás végén pedig arról beszélgetünk, mit tehetünk mi magunk (saját szokásaink megváltoztatásával), hogy segítsük az erdőket, hogy ezek az egyedülállóan csodás élőhelyek sokáig fennmaradjanak. És amelyek fennmaradása a egyben a mi túlélésünk záloga is.
