Hogy mi az a Natúrparki Ökokatalógus? Partnerünk, az ARGE Müllvermeidung javaslatára kapta ezt a nevet workshop-sorozatunk második része. Mi, a PUREGREEN csapata úgy értelmeztük az elnevezést, hogy összegyűjtjük azokat a natúrpark területén működő kisvállakozásokat, amelyek beillenek a körforgásos gazdaság modelljébe: javítanak vagy a tevékenységükkel az anyagokat a körforgásban tartják.

Így hát felkerekedtünk és megkerestünk több kisvállakozót, akiket mi is ismerünk: boltok, ahol saját csomagolásban vásárolhatunk, méhész, javító műhelyek, szabó, cipész, szódás, Caritas, kistermelő, és meghívtuk őket az eseményre. Aki nem tudott eljönni, azzal rövid interjút készítettünk.

Partnerünk az ARGE-tól, Berthold Schleich tartotta ezúttal az előadást és a foglalkozást. Előadásának anyaga elérhető német nyelven itt: Workshop_Oekokatalog.

Itt a cikkben az előadás azon részeiből szeretnék szemezgetni, amelyek elhangzottak, de a vetítés nem tartalmazza.

Tudtad, hogy a Európai Unió “hulladékhierarchia” néven már 2008-ban előrirányozta a körforgásos gazdaságra való átállást? A fordított piramis legtetején a megelőzés azt jelenti, hogy új vásárlási, étkezési, fogyasztói szokások kialakításával elkerüljük a mindennapokban a hulladék termelődését. A piramis második szintje, az újrahasználat, “reuse” pedig hozzájárul ahhoz, hogy a nyersanyagokat és az intelligenciát, tudást, ami a tárgyainkban rejlik, benntartsa a körforgásban. A reuse azt jelenti, hogy a tárgyaimat addig használom, javíttatással, tisztítással, amíg csak lehet. Így 10szeresen értéket teremtek és őrzök, mint például a recyclinggal vagyis újrahasznosítással. Berthold egy nagyon egyszerű és szemléletes példát hozott a reuse-ra: melyik intelligensebb: a műanyagpohár vagy az üvegpohár? Igen, az üvegpohár! Miért? Mert intelligencia van benne: az a tudás, ami létrehozta az üveget és abból a poharat, több évezredes. Ha ezt ki dobnánk, menne vele együtt ez a hatalmas tudás is a kukába. Ezzel szemben a műanyag, egyszer használatos pohár mindig a természetben landol, így nem túl intelligens.

A recyclinggal nem csak az a probléma, hogy unintelligens tárgyak újra és újra procedúrákon mennek keresztül, ami csak növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét a levegőben (ezáltal turbózva a felmelegedést), hanem a szemétlerakóval együtt profitot termel, ami szintén a kibocsátást növeli. Itt szeretném megjegyezni, hogy kialakulóban van az a trend, amely nem a tárgyi termékek előállítását és forgalmazását forszírozza, hanem a szociális, szellemi és kulturális szolgáltatásokét. (Maja Göpel: Unsere Welt neu denken)

Megsokszorozódott a birtokolt tárgyaink száma az elmúlt 100 évhez képest is és kialakult egy olyan reklám- és marketingkultúra, ami teljesen a fogyasztók átverésére szakosodott: ma már a világ nagy részén élő háziasszonyok (és háziférfiak) szentül hiszik, hogy halálos kórokozók bújnak meg a wc deszka alatt, vagy hogy öblítő nélkül nem lehet mosni, mert azzal rosszat teszel a ruháidnak és röveidebb életűek lesznek. (Hogy az öblítők, bármilyen stempli is van rajtuk, veszélyeztetik a talaj- és vizi életet, illetve súlyos allergiát okoznak nagyon sokaknál, többek között gyerekeknél, arról nem szól a reklám). De ott van a fogkrém, vagy a hajsampon: elhisszük, hogy fogaink állapotát javítják a fogkrémek (a csontba kívülről nem hatol be semmi, a fogazat állapotára a genetika és a gyermekkori táplálkozás van hatással) vagy hogy a hajunk erősebb lesz, ha bizonyos samponmárkát használunk (a haj elhalt szaru, ahogy ezt bioszórán is tanultuk és abba sem hatol be kívülről semmi, hogy belülről erősítse). Partnerünk a reklámok hazugságára a mosógépes példával világított rá: a mai mosógépeket úgy reklámozzák, hogy mennyire energiatakarékosak, sőt, mennyire környezetbarátok: a mi gépünkön a műanyag sportruházatra is van program, de ne legyenek illúzióink, egy normál mosásnál is 700.000 műanyag mikroszál kerül a vízbe, tehát a sportruházat esetében még több, akkor is, ha 30 fokos és rövid a program. De mit is jelent ez az energiatakaréskosság? A workshop-on tudtuk meg, hogy valójában a 60 fok az 30 fok, de a három órás eco program, mivel ilyen sokáig tart, 30 fokon is kimossa a szennyezett ruhát. Na de az három órán át tart… Ha pedig a rövidebb program alatt mosószeres maradt a ruha, akkor nyomhatunk egy víz+ gombot. És megint ott vagyunk, ahonnan elindultunk.

Nagyon tetszett még a következő problémfelvetés is: Miért igyunk kólát, ha van regionális alma, amit palackozhatunk és fogyaszthatunk? (A Coca-Cola az egyik legszennyezőbb cég, ami a természetbe került és kerülő műanyagot illeti. De az emberi egészséget is károsítja termékeivel.) Miért nem őrizzük a tudást és a vetőmagot, mikor mindkettő identitásképző és ellenállóvá teszi a közösségeket és a régiókat?

A 12 megatrend (fent a prezentációban) ma már globálisan hat az egész emberiségre és itt vannak körülöttünk, egyre többen gyakorolják. Egy példa, hogy Bécsben egyre több fiatal nem is szerez jogosítványt, hanem klímavédelmi és lelkiismereti okokból biciklizik, gyalogol és közösségi közlekedik. Dél-burgenlandiak úgy utaznak Bécsbe, hogy Bécsújhelyig kocsival, ott pedig vonatra szállnak.

Workshopunk végén jött a csavar: partnerünk valójában Natúrparki Ökokatalógus alatt egy cselekvési regisztert értett, vagyis olyan példáknak és gyakorlatoknak a gyűjteményét, amelyekkel elérhető a mindennapi kibocsátásunk csökkentése.  Így ezeket fogjuk összegyűjteni, kombinálva a mi értelmezésünkkel: nem csak gyakorlati tippeket adunk, hanem hozzárendeljük azokat az üzleteket, kisvállakozásokat, ahol megvalósíthatjuk a jó gyakorlatot. Ebből a gyűjteményből áll össze a Natúrparki Ökokatalógus, amit itt is közre fogunk adni.

Aki pedig igényli a személyes segítséget a tudatosságra való átállásban, írjon nekünk és mi SEGÍTÜNK! tisztazold.naturpark@gmail.com

Balázs Bori