Címke: Írottkő Natúrpark

Van olyan tükör is, amiben az látszik, mi hiányzik nagyon 2. rész

A Caritas válogató üzemének és boltjának megtekintése után partnerünk elektromos bicaján elnavigált minket a telephelyére. Itt vártak ránk az érdekes és tanulságos előadások … és a vegetáriánus hideg ebédünk. No, de ne szaladjunk ennyire előre.

Az első előadást partnerünk munkatársa, Ulrike Kabosch tartotta Graz repariert vagyis Graz szerel címmel.

Graz város támogatásával három éve fut ez a projekt, amely egyben része a város hulladékelkerülő és -csökkentő programjának: kiépítik a szerelőműhelyek és Repair-kávézók hálózatát, összekötik a polgárokat és a szolgáltatókat, és minőségellenőrzést is végeznek. A projekt céljai között vannak a komoly anyagmegörző javítások kivitelezése, a termékek tartósságának növelése, a természet és az erőforrások kímélése, munkahelyteremtés és nagyon FONTOS: helyi értékteremtés.

Érdekes adatokat ismerhettünk meg:

  • pillanatnyilag 56 tagja van a hálózatnak
  • a graz-i egyetemen diplomamunkák készülnek a projektről
  • az egyes műhelyek számára komoly bevételi forrást jelentenek a javítások (bicikli: 80%, háztartási gépek 69%)
  • a csatlakozó műhelyek kötelezik magukat a javításra: amíg lehet, javítják és nem adnak el helyette újat
  • 2016 óta a város támogatást ad az elektronikai cikkek javítására: az ár 50%-a maximum 100 Euróig háztartásonként – miért? A szemét nagy részét az elektromos hulladék teszi ki.
  • 2022-től állami támogatás lesz.

Természetesen az élet nem habostorta és akad egy csomó kihívás is:

  • kevés munkaerő, szakember
  • átlagban 11,25 hónapig keresik a műhelyek a megfelelő szakembert

Mindent összevetve fiatal kora ellenére a projekt egyre több eredményt ér el és egyre többen ismerik meg és használják ki a javító szolgáltatásokat Grazban.

Az első előadás után ebédszünet következett. Mint zöldgondolkodású puregreen-esek azt tartjuk, hogy ahol lehet, csökkentsük a hulladékot és az ökológiai lábnyomunkat és támogassuk a helyi embereket. Ezért az hidegtálat egy vegetáriánus catering cégtől rendeltük, amelyet két graz-i nő működtet.

Evés után folytatódott a workshop két szintén igen érdekes előadással, amelyeket Dr. Ingrid Winter tartott.

Der große steierische Frühjahrsputz  című előadás a stájer tavaszi nagytakarítási akcióról szólt, amit 2008 óta szerveznek Steiermark tartományban. Az akció tartományi szintű, szervezője a stájer tartományi kormány hulladék- és nyersanyaggazdálkodási osztály: biztosítják a pénzügyi kereteket és az eszközöket, megszervezik, összekötik a résztvevőket a megfelelő online felületen. Az akció egyben jótékony verseny is, amelyet egy ORF-es televíziós műsor zár le eredményhirdetéssel és a résztvevők méltatásával.

Az eddig 13-szor megrendezett stájer tavaszi nagytakarítás alkalmával 2,3 millió kiló szemetet szedtek össze. Ki tudja, ez hány tonna? Egyéb adatokat is felmérnek minden akció után, például a hulladékfajták előfordulását vagy hányan vettek részt.

Nagyon fontosak a figyelemfelkeltő kampányok:

Az utóbbi években az akció elhagyta nem csak a tartomány, de az ország határait: már bonylolítottak sikeres akciót az stájer-szlovén határon is.

További információk a stájer tavaszi nagytakarításról itt elérhetőek.

Végül elérkezett az az előadás, amit szerintem titkon mindenki várt: G’scheit feiern vagyis Okosan bulizni/Okosrendezvény – hogyan lehet hulladékmentesíteni egy rendezvényt? A projekt 2001, azaz kétezeregy óta folyik. Immáron húsz éve, amin azt hiszem mindenki meglepődött.

Az okosrendezvény lényege, hogy hulladékmentes legyen, ezért a következő kritériumoknak kell megfelelni: többször használatos edények és evőeszközök használata, regionális alapanyagokból készült élelmiszerek kínálása, ha nem megy a regionális, akkor fair trade kereskedelemből származó alapanyagok, illetve környezetkímélő szállítmányozás. Az a rendezvény, ami teljesíti a feltételeket, használhatja a projekt logóját.

A zöld rendezvényhez bérelhetők különböző eszközök, mint például textil napernyők és terítők, de a legnagyobb kúlság: a mobil mosogatókocsi.

Ennek a projektnek köszönhetően a graz-i rendezvények hulladéktermelését 90 %-kal sikerült csökkenteni. (Az elmúlt húsz év alatt egy Sziget Fesztivál vajon hány tonna szemetet termelhetett?) Covid előtt évi 200 okosrendezvényt tartottak Graz-ban és környékén.

Az előadások után felekerekedtünk, hogy megnézzünk néhány gyakorlati példát. De erről majd a harmadik részben…

Balázs Borbála

Van olyan tükör is, amiben az látszik, mi hiányzik nagyon 1. rész

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy és , szöveg, amely így szól: „Friedrich Hebbel Es gibt auch Spiegel, in denen man erkennen kann, was einem fehlt.”

Mi most belefutottunk egy ilyen tükörbe és azt hiszem nyugodtan elmondhatom a graz-i tanulmányút összes résztvevője nevében, hogy óriási élményekben volt részünk – ezek azonban rávilágítottak arra, hogy mennyire hiányoznak itthon azok a támogató rendszerek, amelyekbe Grazban bepillantást nyerhettünk.

Abban a pillanatban, hogy határt léptünk, megváltozott a táj: az utóbbi években Burgenlandból eltűntek a monokultúrás szántóföldek és kialakult egy Provence-i táj, mint egy sokszínű kockás kendő. Már több éve léteznek a biodiverzitás-területek az utak mentén. Ebben az évben pedig nagy számban megjelentek az éppen parlagon lévő parcellákon a tudatosan létesített rovarlegelők. Mindebből látszik, hogy Ausztria nem most lépett a klíma-  és természetvédelem útjára.

Első helyszínünkön azonnal ki is derült, mióta folynak a hulladékmentes-projektek: a Caritas adományválogató és javító üzeme az általuk működtetett reuse-shopokkal (ez egy antikvárium és secondhand üzlet keveréke; reuse azt jelenti újrahasználódó) együtt 30 éves múltra tekintenek vissza. Az üzem is és az üzlet is önfenntartó, a boltból és egy nagyon érdekes szolgáltatásból tartják fenn magukat – vállalják a maguk által helyreállított, használt bútorokból irodák, tárgyalók berendezését. A dolgozók kisebb része alkalmazott, nagyobb része pedig civilszolgálatát töltő önkéntes vagy a munkaügyi központ által kiközvetített munkavállaló. A projektben nagyon fontos a szociális vonal, hiszen az adományozáson túl értelmes és hasznos munkahelyeket teremt.

Az adományválogató berendezés:

Többek között ilyen szekrényekben tárolják az adományokat. Maga a berendezés is céges adomány:

A bútor-felújító műhely

Ajtókból asztalok – minták:

Az elektronikai műhely

Ezek a képernyők valaha valahol valamit reklámoztak. Vagy talán jegykiadó automaták lehettek? Itt éppen átalakulóban vannak egy művészeti projekthez és Graz főpályaudvarán installálódnak nemsokára:

Éjjeli szekrényke, háttérben a greeneration egy lelkes képviselőjével.

Figyelünk Johnra, a vezetőnkre:

Úton a tárgyalóba:

A pamut környezeti hatásai (elárulom: nem jók)

A Caritas bevételei:

Természetesen a tárgyaló is saját készítésű:

Ez pedig az egyik graz-i Carla (CAritas-LAden, ami Caritas-boltot jelent). Itt jó állapotban lévő használt cuccokat lehet kapni – minden van, amire csak vágyunk és olcsón. Ne vegyél újat, ha szép és jó a régi is!

 

Innen indultunk partnerünkhöz, aki nagyon érdekes és tanulságos előadásokat szervezett nekünk. De erről majd legközelebb…

 

Kedvcsináló “vidámvideó” az októberi hulladékmentesítési akcióról a Hétforrás és a St. Germaini-kereszt környékén

Sose hittem volna, hogy egy hulladékmentesítési akció ilyen vidám, közösségi élményt jelenthet… Az összefogás, az egymást megbecsülő  közös zöldgondolkodás csodákra képes :)! Csak 5 perc…

Tisztazöld üdvözlettel: Hné Korom Zita (fotó: Illés Péter)

A natúrparki iskolák – „zöld” iskolák

Nézz a természet mélyére, és mindent jobban fogsz érteni! (Albert Einstein)

Az osztrák „Naturparkschulen”, azaz natúrparki iskolák rendszerének megismerése volt a célja 2021. szeptember 28-án annak a látogatásnak, melyen a kőszegi és Kőszeg környéki iskolák egy-egy pedagógusa, valamint az Írottkő Natúrparkért Egyesület szakemberei vettek részt.

„Natúrparki iskola” – ez a hazai oktatási rendszerben nem ismert fogalom. Ausztriában a natúrparki iskoláknak viszont kiterjedt hálózata van.

A látogatás célja az volt, hogy megismerjük a „natúrparkschule” rendszerét, és gondolkodjunk azon, milyen elemeket lehetne meghonosítani ebből az Írottkő Natúrpark területén működő iskolákban. A tapasztalatszerzésre a Puregreen/Tisztazöld projekt keretében került sor.

Rohonc polgármesteri hivatalának tárgyalótermében Engelbert Kenyeri bevezetője után Andrea Sedlatschek (Regionalmanagement Burgenland) a natúrparki iskolák rendszerét ismertette Burgenlandban. Az előadó kiemelte, hogy a négy oszlopon (természetvédelem, képzés, pihenés, térség fejlesztése) álló natúrparkok iskolarendszerében tanulók egészséges környezetben természetközeli tapasztalatokat szerezhetnek, aminek jó hatása van a gyermekekre, a lelki és a társas kapcsolatok terén is.

A natúrparki iskolák rendszerébe való bekerülés feltételei a következők.  Olyan iskola csatlakozhat, amelyik a natúrpark területén fekszik, az intézmény, a natúrpark elnöksége és az önkormányzat erről közösen határozatot hoz. Az iskola pedagógiai programjában és a tanulási célok között megjelenik a natúrparki célkitűzés négy oszlopa. A tanulók minden évben legalább egy-két napot a természetben töltenek, „természetbúvár” foglalkozással. Külső szakértőket is bevonnak, és az iskolában is kijelölt személy koordinálja a munkát. Évente egy továbbképzésen vesznek részt a pedagógusok. Az iskola négyévente átfogó (évfolyamok és iskolák közötti) projektet valósít meg. Az intézmény nevében is feltünteti a „naturparkschule” elnevezést. Mindez az arculatban, a „piár” (PR) tevékenységben is szerepel. Az iskolai események a nyilvánosság felé, a honlapon is megjelennek.

Négy év után egy külső grémium egy fejlesztő beszélgetés keretében értékeli a natúrparki iskola eseményeit.

A fenntartható fejlődéssel nem csak a natúrparkok szervezete foglalkozik, de ez a legkiterjedtebb hálózat Ausztriában.

Manuela Müller, a Rohonci Általános Iskola (Naturparkschule VS Rechnitz) intézményvezetője előadásában elmondta, hogy úttörők voltak 2010-ben a natúrparki iskola létrehozásában. Mottójuk: „A természet megélése”. Lepkék, gomba, gabona, bor, lombkorona-tanösvény, „érzékek útja” – számos élmény elevenedett meg a képeken.

Napunk kulcsmondata és a program egyik legfontosabb tanulsága volt: „Szívvel- lélekkel!” – ez a legfontosabb, mondta.

Maria Osztovits a NMS felső tagozatos iskola (Naturpark Mittelschule Rechnitz) projektjeit ismertette. A biológia a szabadban, (aminek egyik eleme a kutyás pedagógia volt), a Your Alps, a magaságyás-készítés, a négy évszak sövénye, a mezítlábas útvonal voltak a program bemutatott elemei. Az osztrák képzés nagymértékben a kooperatív pedagógiára épül. A tanulás céljai kompetenciákban a tárgyi, szakmai tudás, a társas tanulás és az önmenedzselés egyszerre van jelen.

A Burgenlandi Pedagógiai Főiskola (Pädagogische Hochschule Burgenland) az iskolai és az óvodai pedagógusképzésben és tanácsadásban a fenntartható fejlődésért való képzés bázisa. Dr. Robert Nehfort, a fenntartható fejlődésért kompetenciaközpont vezetője, tanára bemutatta, hogyan épülnek be a fenntartható fejlődésért képzés moduljai a különböző pedagógusképzésekbe. Az ENSZ 17 célkitűzése a fenntartható fejlődésért a program alapja. A „Tanulási tér, a természet” („Lernraum Natur“), az „Oktatás a szabadban” („Draußen unterrichten“) a képzések irányai.

A vírushelyzet sajnos nem tette lehetővé, hogy az iskolát működés közben is megtekinthessük. Talán majd egy másik alkalommal.

Az informatív és tanulságos bemutatókat követően Engelbert Kenyeri mutatta be Rohonc település történetét és nevezetességeit. Megtekintettük az Alexandriai Szent Katalin plébániatemplomot, az 1848-as szabadságoszlopot és a Bach-virág erőparkot.

A programon részt vevők megállapítottuk, hogy a „naturparkschule” rendszernek számos a hazai oktatásban használható eleme és tanulsága van, ami továbbgondolást igényel részünkről.

 

Köszönjük vendéglátóinknak, előadóinknak a tartalmas délelőttöt és a kedves fogadtatást!

 

Illés Péter

Mi az? – Találós kérdés az egyik legkörnyezetszennyezőbb hulladékról

Évente 4,5 billiót dobnak el belőle, ami bekerül a természetbe.

Nem bomlik le, mert a cellulóz-acetát nevű műanyagból készül.

Mikroműanyaggá alakul, mérgezve minden földi élőlény egészségét.

Életveszélyes az élő szervezetekre.

Az óceáni és szárazföldi hulladék nagy része ebből származik.

EGY darab 4000 KÉMIAI vegyületet tartalmaz, aminek jelentős része mérgező.

Egy darab belőle akár 1000 liter vizet is megmérgez.

Ez a hulladékféle a talajba kerülve lerontja annak termőképességét is.

Az Európai Unió is törekszik a visszaszorítására.

Kísérlet keretében a teszthalak felével végzett néhány ebből a hulladékból, amit a halak vizébe áztattak. 96 óra alatt.

Az embert is megöli, csak éppen jóval hosszabb időbe telik.

Teljesen felesleges a benne lévő műanyag, mert nem segít a rák és egyéb betegségek megelőzésében.

Sokan csak egyszerűen kiejtik a kezükből vagy épp elpöckölik. Valószínűleg nem tennék, ha tudnák, micsoda kárt okoznak ezzel.

Aki rájött a megoldásra és eddig eldobta, ezentúl ne tegye.

A tisztazöld lesz a jutalma.

Aki még nem jött rá, a szövegben elrejtve találja a segítséget. Na jó, annyira nincs elrejtve – a zöld szavakban.

További ajánlott irodalom: “AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/… IRÁNYELVE (2019. június 5.) egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről” (15. old.) itt.

Balázs Borbála

Fuszedni

Futsz? De zavar a szemét az útvonalaidon? Kösd össze a „jogging”-ot meg a „plocka upp”-ot és plogging-olj!

Mi az a plogging?

Maga a szó az angol „jogging” (futni) és a svéd „plocka upp” (szedni) szavakból származik, a tevékenység elnevezése pedig Svédországban esett meg. Pár évvel ezelőtt még nem volt neve a futás, kirándulás közben történő szemétszedésnek, annak ellenére, hogy már nagyon régóta nagyon sokan csinálják a világon mindenfelé.

Hogyan ploggingolok?

Nem csinálok belőle nagy ügyet: futok, és ha valami hulladékba botlok, azt felkapom. Ha elég kicsi, akkor betömködöm a futócipő pertlizsebébe. Ha túl nagy, bedobom a következő kukába. Ha nincs kuka, akkor viszem a kezemben vagy a következő futáshoz viszek magammal valamit, amiben elkocoghatok vele akár hazáig. Már számtalanszor előfordult, hogy zacskót a plogging-szeméthez is futás közben találtam.

2021. szeptember 15. Kőszeg – A “termés”

Miért ploggingolok?

„Én biztos nem fogom mások után összeszedni a szemetet!” – semmi baj, ne is. Én sem azért csinálom, mert jófej vagy bolond vagy mártír vagyok. Az elmúlt másfél évben nagyon élveztem, hogy nem kellett állandóan megállnom futás közben, valami csoda folytán kevesebb volt a szemét. (Mondjuk nagyon jól lehet közben nyújtani, ami futóknak ajánlott.) Egy dolog hajt igazából: annyi a mérgező és nem lebomló szemét a természetben, hogy az már képtelen a regenerálódásra. Segíteni kell neki. A vadállatokat pedig védeni kell attól, hogy idő előtt fájdalmak között pusztuljanak el.

Ha nem tisztul meg a természetes környezet, nem tudnak helyreállni az ökoszisztémák – a talaj elveszti tápanyagtartalmát, a víz és a levegő mérgezővé válik. Ezek a folyamatok már rég elkezdődtek és persze nem csak a hulladék okozza, hanem a vegyszerezés, fakitermelés, állattenyésztés és levegőszennyezés.

A ploggingolást sokszor éreztem szélmalomharcnak. De egyrészt valóban rengetegen csinálják már az egész világon, aminek eredményeképpen sok-sok élőhely megtisztult. Másrészt mindig arra a konkrét helyre gondolok, ahol összeszedtem a szemetet: szinte hallani szoktam, amikor a föld fellélegzik.

Maja Göpel közgazdász, fenntarthatóság- és transzformációkutató gondolata azok számára, akik kételkednek saját, kis lépésekből álló változtatásaik értelmében: mindig tartsam szem előtt, hogy saját magammal megegyező, magam számára elfogadható, autentikus életet éljek.

Balázs Borbála

Nyitókép: Erik Ahlström, a plogging-mozgalom elindítója