Címke: körforgásos gazdaság

Vándorúton a kiállítás

Emlékeztek még tavaly nyárról a Puregreen projekt kültéri kiállítására a kőszegi Fő téren? Hulladékprobléma, élelmiszerpazarlás, körforgásos gazdaság…?

Ez a kiállítás ősz óta már több helyet is megjárt: először a TEKI udvarán láthatták és tanulmányozhatták a tanulók. Tanáraikkal együtt minden osztály megtekintette.

A TEKI-ből aztán először Rechnitz-be indult, a Neue Mittelschule aulájában láthatták kicsik és nagyok és legnagyobbak.

 

Rechnitzből Lockenhausba, a Naturparkschule-ba szállingózott (dehogy szállingózott, szétszerelték és átszállították) a vándorkiállítás, hogy az ottani gyerekek is tanulhassanak belőle. Ha esetleg már nem emlékeznél, a kiállítás kétnyelvű, hiszen az Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark határokon átnyúló natúrpark.

A Lockenhaus után vándorunk visszatért Kőszegre, a Jurisics gimnáziumba, ahol szintén iskolai foglalkozások helyszínévé tették a tanárok.

Jelenleg ( 2023 május 2-án) a Béri Balog Általános Iskola hátsó udvarán tekinthető meg, ahol nemrég foglalkozást is tartottunk mellette és vele és belőle a nagyon kedves és fogékony 2.a és a 2.b osztályoknak. Köszönjük nekik, hogy eljöttek és nagyon-nagyon ügyesek voltak!

Kiállításunk most várja a következő befogadót!

Jelentkezni itt lehet: Írottkő Natúrparkért Egyesület, Zöld Csoport, Kőszeg, Kelcz-Adelffy utca 5.  +36 20 665 4998 (Hné Korom Zita)

 

 

Balázs Borbála

Natúrparki ökokatalógus

Hogy mi az a Natúrparki ökokatalógus? Egy olyan cselekvési és adatgyűjtemény, amely segítségével megvalósíthatod a hulladékmentes bevásárlást és bekapcsolódhatsz a körforgásos gazdaságba itt, az Írottkő Natúrparkban.

Jó olvasást és megvalósítást kívánunk!

Tudod: a változás velünk kezdődik!

Natúrparki ökokatalógus végleges

 

Tanulmányút Leibnitzbe

Nem, ez nem a keksz városa, meg abban nincs is “t”. Ez az a város, ahol a natúrparkhoz legközelebb eső legmodernebb hulladékudvar található. Ide látogattunk el még áprilisban egy szakemberekből álló csoporttal.

Azonban hiába van közel hozzánk, hulladékot csak lakcímkártyával rendelkező környékbeli lakók vihetnek, így kerülik el a hulladékturizmust.

És mivel mára a hulladék fogalma is megváltozott, nem hulladékudvarnak, hanem “erőforrásparknak”, vagyis “Ressourcenpark”-nak hívják.  A hulladék ugyanis a körforgásos gazdaságban felértékelődik, amiből újat lehet készíteni vagy még jobb, ha ugyanabban a formájában, de megjavítva és tisztítva használjuk tovább tárgyainkat. Így lesz kétféle jelentése az “erőforrásparknak”: egyrészt megőrizzük a természetes erőforrásokat azzal, hogyha tartós tárgyaink vannak, másrészt nyersanyagként hasznosítjuk újra a szemetet, ami esetlegesen (fontos!) keletkezik.

A vezetés alatt megtudtunk olyan apró, de fontos és nagyon érdekes infókat, hogy miként működik Ausztriában a hulladékgazdálkodás: kötelező az élelmiszerhulladékot komposztálni, ezt elvileg ellenőrzik. Hogy miért fontos a komposztálás? Még így is 25-30%-a a háztartási szemétnek komposztálható lenne. Ez élelmiszerpazarlás, erőforráspazarlás, energiapazarlás és felesleges pénzkidobás a fogyasztó részéről. Ha nem sikerül megenni, lehet belőle talajjavító komposztot készíteni és máris visszaadtunk valamit a természetnek és nem pazaroltunk feleslegesen. Komposztálásra fel!

Harminc éve minden településnek kötelező jelleggel alapítania kell egy saját hulladékgazdálkodási szövetkezetet és részt is kell vállalnia belőle. Az illetékeket az adott település szabja meg. A polgárok az önkormányzatnak fizetik be, amit kell, majd az szétosztja az illetékes cégeknek. Számunkra szokatlan, hogy a fogyasztó a vizet, csatornadíjat stb. az önkormányzatnak fizeti. A számlán minden tételesen fel van sorolva.

Na, de nézzük, hogy néz ki ez a szupermodern “erőforráspark”.

Nagyon hasonlít egy benzinkútra. Nyitás után az autók különböző állomásokhoz járulhatnak, ahol megszabadulnak feleslegessé vált tárgyaiktól. Így néz ki a hely:

Az épület homlokzatán található még az a helység, ahol a használt olajat le lehet adni, valamint egy reuse-shop (most már nem írom ide magyarul, aki olvassa a blogot ismeri a kifejezést. Aki nem, a blogon megismerheti. 🙂 )

A “Ressourcenpark” szolgáltatásait olyanok is igénybe vehetik, akiknek nincsen autója. Ebben az esetben elszállítják a hulladékot a park teherautóival:

Az épületben pedig a nagyon alapos és aprólékos válogatás történik. Egyes esetekben elég modern eljárásokkal, mint például az akkumulátorok vagy éghető veszélyes hulladékok esetében:

Egyszóval mindenre van megoldás!

De következzenek inkább a képek:

Kintről:

Bentről:

A reuse-shop:

Ebédeltünk is Leibnitz belvárosában, a “Spitzwegerich” vagyis “lándzsás útifű” nevű étterem és bioboltban – természetesen vegetáriánus menüt:

Nagyon finom volt ám!

Az utolsó helyszínünk pedig a Leibnitz-i Carla-shop volt:

Zöld üdvözlettel:

Balázs Borbála

Workshop 2 – Natúrparki Ökokatalógus

Hogy mi az a Natúrparki Ökokatalógus? Partnerünk, az ARGE Müllvermeidung javaslatára kapta ezt a nevet workshop-sorozatunk második része. Mi, a PUREGREEN csapata úgy értelmeztük az elnevezést, hogy összegyűjtjük azokat a natúrpark területén működő kisvállakozásokat, amelyek beillenek a körforgásos gazdaság modelljébe: javítanak vagy a tevékenységükkel az anyagokat a körforgásban tartják.

Így hát felkerekedtünk és megkerestünk több kisvállakozót, akiket mi is ismerünk: boltok, ahol saját csomagolásban vásárolhatunk, méhész, javító műhelyek, szabó, cipész, szódás, Caritas, kistermelő, és meghívtuk őket az eseményre. Aki nem tudott eljönni, azzal rövid interjút készítettünk.

Partnerünk az ARGE-tól, Berthold Schleich tartotta ezúttal az előadást és a foglalkozást. Előadásának anyaga elérhető német nyelven itt: Workshop_Oekokatalog.

Itt a cikkben az előadás azon részeiből szeretnék szemezgetni, amelyek elhangzottak, de a vetítés nem tartalmazza.

Tudtad, hogy a Európai Unió “hulladékhierarchia” néven már 2008-ban előrirányozta a körforgásos gazdaságra való átállást? A fordított piramis legtetején a megelőzés azt jelenti, hogy új vásárlási, étkezési, fogyasztói szokások kialakításával elkerüljük a mindennapokban a hulladék termelődését. A piramis második szintje, az újrahasználat, “reuse” pedig hozzájárul ahhoz, hogy a nyersanyagokat és az intelligenciát, tudást, ami a tárgyainkban rejlik, benntartsa a körforgásban. A reuse azt jelenti, hogy a tárgyaimat addig használom, javíttatással, tisztítással, amíg csak lehet. Így 10szeresen értéket teremtek és őrzök, mint például a recyclinggal vagyis újrahasznosítással. Berthold egy nagyon egyszerű és szemléletes példát hozott a reuse-ra: melyik intelligensebb: a műanyagpohár vagy az üvegpohár? Igen, az üvegpohár! Miért? Mert intelligencia van benne: az a tudás, ami létrehozta az üveget és abból a poharat, több évezredes. Ha ezt ki dobnánk, menne vele együtt ez a hatalmas tudás is a kukába. Ezzel szemben a műanyag, egyszer használatos pohár mindig a természetben landol, így nem túl intelligens.

A recyclinggal nem csak az a probléma, hogy unintelligens tárgyak újra és újra procedúrákon mennek keresztül, ami csak növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét a levegőben (ezáltal turbózva a felmelegedést), hanem a szemétlerakóval együtt profitot termel, ami szintén a kibocsátást növeli. Itt szeretném megjegyezni, hogy kialakulóban van az a trend, amely nem a tárgyi termékek előállítását és forgalmazását forszírozza, hanem a szociális, szellemi és kulturális szolgáltatásokét. (Maja Göpel: Unsere Welt neu denken)

Megsokszorozódott a birtokolt tárgyaink száma az elmúlt 100 évhez képest is és kialakult egy olyan reklám- és marketingkultúra, ami teljesen a fogyasztók átverésére szakosodott: ma már a világ nagy részén élő háziasszonyok (és háziférfiak) szentül hiszik, hogy halálos kórokozók bújnak meg a wc deszka alatt, vagy hogy öblítő nélkül nem lehet mosni, mert azzal rosszat teszel a ruháidnak és röveidebb életűek lesznek. (Hogy az öblítők, bármilyen stempli is van rajtuk, veszélyeztetik a talaj- és vizi életet, illetve súlyos allergiát okoznak nagyon sokaknál, többek között gyerekeknél, arról nem szól a reklám). De ott van a fogkrém, vagy a hajsampon: elhisszük, hogy fogaink állapotát javítják a fogkrémek (a csontba kívülről nem hatol be semmi, a fogazat állapotára a genetika és a gyermekkori táplálkozás van hatással) vagy hogy a hajunk erősebb lesz, ha bizonyos samponmárkát használunk (a haj elhalt szaru, ahogy ezt bioszórán is tanultuk és abba sem hatol be kívülről semmi, hogy belülről erősítse). Partnerünk a reklámok hazugságára a mosógépes példával világított rá: a mai mosógépeket úgy reklámozzák, hogy mennyire energiatakarékosak, sőt, mennyire környezetbarátok: a mi gépünkön a műanyag sportruházatra is van program, de ne legyenek illúzióink, egy normál mosásnál is 700.000 műanyag mikroszál kerül a vízbe, tehát a sportruházat esetében még több, akkor is, ha 30 fokos és rövid a program. De mit is jelent ez az energiatakaréskosság? A workshop-on tudtuk meg, hogy valójában a 60 fok az 30 fok, de a három órás eco program, mivel ilyen sokáig tart, 30 fokon is kimossa a szennyezett ruhát. Na de az három órán át tart… Ha pedig a rövidebb program alatt mosószeres maradt a ruha, akkor nyomhatunk egy víz+ gombot. És megint ott vagyunk, ahonnan elindultunk.

Nagyon tetszett még a következő problémfelvetés is: Miért igyunk kólát, ha van regionális alma, amit palackozhatunk és fogyaszthatunk? (A Coca-Cola az egyik legszennyezőbb cég, ami a természetbe került és kerülő műanyagot illeti. De az emberi egészséget is károsítja termékeivel.) Miért nem őrizzük a tudást és a vetőmagot, mikor mindkettő identitásképző és ellenállóvá teszi a közösségeket és a régiókat?

A 12 megatrend (fent a prezentációban) ma már globálisan hat az egész emberiségre és itt vannak körülöttünk, egyre többen gyakorolják. Egy példa, hogy Bécsben egyre több fiatal nem is szerez jogosítványt, hanem klímavédelmi és lelkiismereti okokból biciklizik, gyalogol és közösségi közlekedik. Dél-burgenlandiak úgy utaznak Bécsbe, hogy Bécsújhelyig kocsival, ott pedig vonatra szállnak.

Workshopunk végén jött a csavar: partnerünk valójában Natúrparki Ökokatalógus alatt egy cselekvési regisztert értett, vagyis olyan példáknak és gyakorlatoknak a gyűjteményét, amelyekkel elérhető a mindennapi kibocsátásunk csökkentése.  Így ezeket fogjuk összegyűjteni, kombinálva a mi értelmezésünkkel: nem csak gyakorlati tippeket adunk, hanem hozzárendeljük azokat az üzleteket, kisvállakozásokat, ahol megvalósíthatjuk a jó gyakorlatot. Ebből a gyűjteményből áll össze a Natúrparki Ökokatalógus, amit itt is közre fogunk adni.

Aki pedig igényli a személyes segítséget a tudatosságra való átállásban, írjon nekünk és mi SEGÍTÜNK! tisztazold.naturpark@gmail.com

Balázs Bori

Hallod a vészharangot?

“A folyamatban lévő fenntartható technológiaváltás valójában nem fenntartható, mert nincs meg a nyersanyag-fedezete. Így ahelyett, hogy segítene, gyorsítja a rendszer összeomlását. Az elektromos autó, a nap- és szélerőmű zsákutca, akár a bioetanol. Ráadásul végképp kifogynak az élelmiszerkészleteink, miközben a klímaváltozás már nem megállítható. Gelencsér András vegyész-légkörkutató, a Pannon Egyetem rektora szerint még mindig mítoszokkal és politikai lózungokkal áltatjuk magunkat, miközben a valóság az, hogy elkéstünk: a civilizációnk a túlfogyasztás miatt elkerülhetetlenül összeomlik néhány évtizeden belül.” – így kezdődik ez az interjú, ami eléggé árnyalja azt a helyzetet, vagyis inkább csapdát, amibe az emberiség saját magát ejtette.

https://24.hu/belfold/2022/06/10/nyersanyagok-globalis-krizis-klimavaltozas-gelencser-andras-interju/

Annak tudatában, hogy lehet, már késő, mégis tehetsz egy csomó mindent! Hogy mit? Itt egy lista, amivel már a mai naptól kezdve csökkentheted a kibocsátásod:

  • a tárgyaidat (ruházattól kezdve a műszaki cikkeken át az autódik) használd, amíg lehet, javíttasd, tisztítsd és használd tovább!
  • Próbáld meg magad kivonni a globális gazdaságból, pl. ne rendelj messzi tájakról. Oldd meg azzal, ami van a közeledben.
  • Táplálkozz szezonálisan, próbálj helyi termékeket vásárolni, ha nem megy, akkor országon belül termeszett, előállított termékeket! A tengeren túlról érkező élelmiszereket kerüld!
  • Fogyassz kevesebb húst. Heti egyszer-kétszer elég is és egészségesebb is.
  • Vezesd ki a vegyszereket a háztartásodból, a fertőtlenítés kórházba való! Ma már minden háztartási művelet megoldható vegyszerek nélkül!
  • Amikor csak lehet, autó helyett biciklizz, gyalogolj! Szánd rá az időt, jót is tesz.
  • Szakboltokban vásárolj (pékség, zöldséges, csemege stb.), lehetőleg csomagolásmentesen. Csak annyit vásárolj, amennyit megeszel, megeszik a család.
  • Főzz egyszerűen!
  • Igyál csapvizet, tökéletesen megfelelő a minősége, egészséges és szükséged van rá.
  • Szervezd meg a bevásárlásaidat, ne impulzusból vásárolj, ami eszedbe jut vagy épp megláttad!

Ha segítségre van szükséged az átálláshoz, írj nekünk: tisztazold.naturpark@gmail.com