A fogyasztói társadalom (kultúra) meséi I.:
Sok játék (tárgy) = fejlődő, szeretett gyerek
A fogyasztói társadalom egyik meséje, hogy minél több/nagyobb ajándékot kap tőlünk a gyerek, annál jobban szeretjük őket. Egy másik meséje, hogy minél több játék veszi körül a gyermeket, annál boldogabb, kreatívabb és fejlettebb lesz. Ezért a mai gyerekszobák gyakran roskadoznak a játékoktól: plüssök, zenélő figurák, műanyag járművek, dömperek, mini elemes asztali porszívó (igen, ilyen is létezik…).
A kutatások azonban egyre inkább azt mutatják: a túl sok játék (tárgy) nemcsak a gyerek fejlődésének nem tesz jót, hanem komoly környezeti és egészségügyi problémákat is jelent.
Túl sok játék = túl sok inger, mentális túlterhelés
A játék fontos: fejleszti a kreativitást, a problémamegoldást, a mozgást és a szociális készségeket. A probléma nem magával a játékkal van, hanem annak mennyiségével. (Csakúgy, mint a korábbi cikkünkben a technológiai eszközökről).
Egy 2018-ban publikált kutatásban amerikai kutatók azt vizsgálták, hogyan játszanak a kisgyermekek (totyogósok) kevés (4) és sok (16) játék jelenlétében. Az eredmények meglepően egyértelműek voltak: amikor kevesebb játék állt rendelkezésre, a gyerekek hosszabb ideig játszottak egy-egy tárggyal, kreatívabban használták azokat, és elmélyültebb játékot mutattak. A sok játék jelenléte ezzel szemben folyamatos váltogatásra ösztönözte őket. Rövidebb ideig tudtak koncentrálni, és kevésbé merültek bele a játékba.
A játékokkal telezsúfolt szoba nemcsak a gyerekekre, hanem a szülőkre is hatással van. Kutatások szerint a vizuális rendetlenség stresszt és mentális túlterheltséget okozhat. A folyamatos pakolás, rendszerezés és a játékok kezelése sok családban mindennapos konfliktusforrás is.
Kevesebb játék = több kreativitásnak adhat teret
A gyerekek fantáziája gyakran éppen a korlátozott lehetőségekből táplálkozik. Egy egyszerű fakocka lehet autó, ház, telefon vagy éppen hajó. A nyitott végű játékok – például építők, rongyok, termések vagy egyszerű figurák – sokkal több képzelőerőt igényelnek, mint a túlságosan részletes, előre meghatározott funkciójú játékok. Amikor a gyerekek túl sok kész játék közül választhatnak, gyakran elveszik a mély, önálló játék lehetősége.
A fejlődéspszichológusok régóta hangsúlyozzák, hogy a gyermek fejlődésének egyik legfontosabb eleme az úgynevezett elmélyült játékállapot. Ilyenkor a gyermek hosszabb időn át egy tevékenységre koncentrál, problémákat old meg, történeteket alkot, és saját világot épít. A túl sok játék azonban könnyen megszakíthatja ezt a folyamatot.
A játékhegyek okozta szennyezésért a Természet és az Egészségünk fizet
A túlzott (játék)fogyasztás nemcsak a gyerekeket terheli túl, hanem a bolygót is. A globális játékipar ma már több tízmilliárd dolláros üzlet. Különösen problémás, hogy a gyerekek gyorsan kinövik vagy megunják ezeket a tárgyakat, ezért sok játék néhány hónap vagy akár néhány hét után a szemétben végzi. A játékok nagy része pedig olcsó, vegyes műanyagból készül és nem újrahasznosítható. Emellett veszélyes vegyi anyagokat tartalmaznak.
– A globális játékipar a becslések szerint évente 4–6 millió tonna műanyag felhasználásáért felel
– Franciaországban évente kb. 40 millió játék kerül hulladéklerakóba
– a szemétlerakókba került műanyagok 6 %-a valamilyen játék
Ráadásul a játékok környezeti hatásai nemcsak a szemét mennyiségében mérhetőek, hiszen már a gyártás és szállítás során is hatalmas ökológiai lábnyomot hagynak maguk után (gondoljunk a nyersanyagkitermelésre, csomagolásra, szállításra, stb.).
Mikroműanyagok és vegyi anyagok a gyerekszobában
Az elmúlt évek kutatásai egyre nagyobb figyelmet fordítanak a mikroműanyagokra. Ezek apró műanyag részecskék, amelyek főképp a tárgyak kopásával, törésével, dörzsölődésével, vagy épp napsugárzás általi darabolódásával kerülnek a környezetbe. Mindnyájan ki vagyunk téve a mikroműanyag szennyezésnek. Ezt mi sem mutatja jobban, hogy mára mikroműanyagokkal vastagon szennyezett a Föld minden szeglete, az ivóvíz, a levegő, a talaj… Aminek egyenes következménye, hogy ezek a vegyipari anyagok megtalálhatóak az emberi vérben, a szív-tüdő szöveteiben, és a placentában is. Az apró műanyagrészecskék átjutnak a vér-agygáton és az elfogyasztás után (pl. táplálékkal való bevitel) 2 órával már megjelennek az agyban. A mikroműanyagok eddig bizonyított élettani hatásai közé sorolhatók a különböző gyulladások, hormonrendszeri zavarok (terméketlenség is!) és emellett toxikus, gyakran rákkeltő anyagok oldódnak ki belőlük.
Összegezve: A túl sok játék nem jó se a gyereknek se a természetnek
A gyors játékfogyasztás tehát ugyanúgy része az egyszer használatos fogyasztói kultúrának, mint a fast fashion vagy az eldobható műanyagok.
A gyerekeknek természetesen szükségük van játékra. A játék a fejlődés alapvető része. De a mai fogyasztói világ gyakran összekeveri a valódi szükségleteket a folyamatos vásárlással.
Talán nem az a kérdés, hogy a gyerekeknek több játékra van-e szükségük. Hanem az, hogy merünk-e kevesebbet adni – több figyelemmel, több idővel és több valódi jelenléttel.
Ötletek a gyerekjátékok ökológiai lábnyomának csökkentésére
1) Kölcsönzés: sok játékot úgy is megveszünk, hogy lehet, hogy csak rövid ideig használja majd a gyerek (pl. csecsemők) vagy épp bizonytalanok vagyunk abban, hogy egyáltalán játszani fog-e vele. Magyarországon is léteznek olyan oldalak, ahol lehet kölcsönözni gyerekjátékokat: Ficsak játékbérlés, Bulikölcsönzés
2) Cserebere: szervezzünk cserebere eseményeket lakókörnyezetünkben! Sok játék cserélhet gazdát, ezzel csökken az új játékok vásárlása, így a Földet érő teher is. Egy cserebere esemény létrehozása nem kíván nagy erőfeszítést, az alábbi oldalon lehet ötleteket találni a szervezéshez.
3) Készítsük magunk természetes alapanyagokból: sok játék egyszerűen elkészíthető akár otthon fennmaradt természetes alapanyagokból. Ezen az oldalon sok ötletet lehet találni.
4) Népi kézművesek: ha mégis vásárolunk, keressünk helyi népi kézműveseket, akik természetes, sokszor helyi alapanyagokból készítenek számunkra játékokat. Ez a folyamatosan bővülő térképes oldal segít megtalálni a hozzánk legközelebb élő népi kézművesek elérhetőségeit és az általuk használt alapanyag forrását is.
A kevesebb, zöldebb (és egészségesebb)
TinyGreen
