Címke: repair

Közösségi használat. Javítás. Ingyenes tudásmegosztás – Jó példák, hasznos linkek – mi az az ifixit?

Számos jó példa létezik nem csak a világban, hanem Magyarországon is arra, hogy egy új szemlélettel, közösen tehetünk aprónak látszó, de fontos lépéseket egy környezettudatosabb jobb világ felé.

Nekünk otthon a Candy mosógépünk 30 éves. Az első saját mosógépünk. Emlékszem, amikor vásároltuk, elmondtam a boltban, hogy víztakarékos modellt keresek és megkérdeztem, mennyi vizet használ a mosógép? Úgy néztek rám, mint ha a holdról jönnék, hogy mit érdekel az engem? Érdekelt. Már akkor is. Mosógépünket kb. háromszor kellett javítani. A szerelő mindig azt mondta, amíg javítható, tartsuk meg, mert ezek a „forgógombos” modellek még tartósak és javíthatóak. A digitálisakra ez már nem jellemző. mert a párás fürdőszobában hamar tönkremennek. Az, hogy már rozsdafoltos az oldala, mert lemállott róla a festék,  elviselhető – és szintén javítható – esztétikai hiba, csak időt és kedvet kell rá „keresni”, hogy ezt a problémát orvosoljuk. Addig meg nézegetem a rozsdafoltokat, hogy mire hasonlít az alakjuk. (Szeretem a wabi sabit :))  

Emlékszem, egyszer egy ismerős mesélte, hogy 2-3 évente új mosógépet kell venniük, mert tönkremegy, pedig márkás, drágább termékek közül választanak. A dilemma: mit csinálnék ha tönkremenne a mosógép? Elgondolkoznék a közösségi megoldáson. De tényleg, miért is kell minden egyes házba mosógép? Ma már itthon is vannak olyan mosodák, ahol közösen használhatjuk a mosógépeket. Ismered a bubblest? https://bubbles.hu. A környékünkön Szombathelyen és Sopronban is elérhető szolgáltatásuk. És ki gondolná, hogy már több, mint 8 éve léteznek? A hvg így tesztelte a mosodát 2016-ban.

Na, de nem (csak) a mosásról és a mosógépekről szól e cikk. Térjünk vissza a javíthatósághoz.  No és a közösséghez meg az ingyenes tudásátadáshoz. Az a jó példa, ha a köz pénzéből ilyen kezdeményezések valósulnak meg, melyek tényleg a köz(össég) javát szolgálják.

Követendő példánk Budapesten, Józsefvárosban, a nyolcadik kerületben van. 2023 decemberében nyitották meg a Repair Café-t és már hosszú várólistájuk van. A kezdeményezést a főváros és a kerület támogatta.  A szeretlekmagyarorszag.hu cikkének címe is sokatmondó:

„Elromlott a tévéd, a biciklid vagy a kedvenc ruhád? Javítsd meg egy szakemberrel közösen, és még fizetned sem kell érte”

A koncepció egyszerű: csinálj valami hasznosat, miközben spórolsz is.

Olvassátok el a teljes cikket, de néhány részletet itt is kiemelek:

„Ez nem egy klasszikus szerviz, ahol otthagyod az elromlott tárgyadat, majd ha megszerelték, érte mész és kifizeted. A munka itt a szakemberekkel közösen zajlik” – meséli Gégény Noémi, a Repair Café Budapest alapítója.

Egy ingyenes tudásmegosztásra épülő modellprogramról van szó, ami Hollandiából indult 15 évvel ezelőtt. Napjainkra már nagyjából 3000 hasonló egység működik világszerte. A legtöbb Európában, de akad belőle Amerikában is. Kapcsolódik hozzá egy iFixit nevű oldal is, amelyre már több tízezer javítós-bütykölős videót töltöttek fel.”

(Az ifixithez később még visszatérünk. https://www.ifixit.com/)

„Na de mi a helyzet a technikai analfabétákkal? – merülhet fel jogosan a kérdés. A válasz pedig biztató: mindenki a képességei szerint vesz részt javításban, nem fogják őt amiatt elküldeni, mert hiába magyarázzák neki, mi a teendő, nem tudja megcsinálni. Valamennyire viszont részt kell venni, ez alapfeltétel. Cserébe nincs munkadíj, a javításhoz szükséges alkatrészeket viszont mindenki magának szerzi be és hozza el.

Decemberben nyitottak, egyelőre a kisgépek (pl. kávéfőző, porszívó, tévé, diavetítő, stb.) javítása iránt a legnagyobb az érdeklődés: jelenleg 2-3 hetes várólistára számíthat, aki bejelentkezne.

Noémi elmondása szerint nagyon sok olyan eszközt hoznak el, amire a szervizben azt mondták, hogy nem javítható, náluk viszont 90 százalékban mégis megjavítják őket. A szabás-varrásra, barkácsolásra és a bicikliszerelésre egyelőre könnyebb időpontot kapni, de ott is folyamatosak a jelentkezések. Az emberek fő szempontja az eddigi tapasztalatok alapján a spórolás és a környezettudatosság.”

A teljes cikk tehát itt olvasható.

No és mit érdemes tudni az ifixitről? https://www.ifixit.com/

Az iFixit egy kaliforniai székhelyű amerikai vállalat, amely 2003 óta foglalkozik fogyasztói készülékek javításával. Az eredeti cél az volt, hogy a felhasználók számára információt nyújtson arról, hogyan lehet szétszerelni, megjavítani, majd újra összerakni a sérült elektronikus eszközöket, például laptopokat, telefonokat és egyebeket. Ma már a részletes útmutatók mellett cserealkatrészeket és saját szerszámokat is kínálnak, hogy minden javítás egyszerűvé váljon.

De nem ez a lényeg: Ha te magad szeretnéd megjavítani tárgyaidat youtube csatornájukon részletes videós segédanyagokat találsz.

Ha környezettudatosa(bba)n vásárolnál, mert néha muszáj, ha elromlott és javíthatatlan eszközöd már tényleg nem használható tovább, keress javítható tárgyakat. Vegyük például a mobiltelefont. Vannak gyártók, akik együttműködve az ifixittel segítenek az otthoni javítás megoldásában, anélkül, hogy elveszne telefonod garanciája.

Erről itt olvashatsz bővebben.

Néhány mondtat kedvcsinálóként:

„Te döntöd el, hogy megjavítod-e?

Minél egyszerűbb megjavítani egy eszközt, annál hosszabb ideig tarthatod meg – ez nem csak a bolygónak kedvez, hanem a pénztárcádnak is jót tesz.

Egyes Nokia és HMD okostelefonjainkat otthon is meg lehet javítani. Így az iFixit eredeti pótalkatrészeivel, útmutatóival és szerszámaival te is könnyedén elvégezheted a javításokat otthon.

Minden a Nokia G22-vel kezdődött, egy telefonnal, amely felkerült a TIME magazin 2023. évi legjobb találmányainak listájára.”

Meglepődtem, hogy pl. a javítható Nokia okostelefon első generációs képviselője, vagy a HMD telefonok közül na HMD Pulse+4  kb. 50 e Ft körüli összegért elérhető.

Szóval ez a jövő. Fogyasztás csökkentése. Hosszan tartó használat. Javítás. Közösségi használat. Környezetvédelem. Társadalmi szolidaritás. És igenis tehetünk érte, kell, hogy tegyünk akkor is, ha a döntéshozók között olyan emberek kerülnek hatalomra, akiknek máshol kellene lenniük (a cikk november 6-án íródott). A mi életünket mi éljük. És egy keleti tanításból már azt is tudjuk, hogy van egy szó, amit minden élethelyzetben elő kell(ene) vennünk, legyen az az élethelyzet rossz vagy jó: elmúlik.  Mert csak a változás a biztos. Bízzunk a változásban!

HKZ

Re-Use, Repair, Recycle – der erste PUREGREEN Workshop

Was verbirgt die kopfstehende Pyramiede? Die Antwort steckt im Anhang.

Der 30. März war ein großer Tag für Projekt PUREGREEN: Gemeinsam mit unserem Partner, der ARGE Müllvermeidung aus Graz fand unser erster Workshop über Wiederverwendung und Reparatur in der Kreislaufwirtschaft und derer Bedeutung statt.

Auf das Bild klicken und größer machen!

Mag. Ulrike Kabosch

Ich möchte bereits am Anfang an den wichtigsten Gedanken von Mag. Ulrike Kabosch, Abfallwirtschaftmanagerin erinnern und gleichzeitig vorwegnehmen: Die Generationen müssen immer wieder unterrichtet und aufgeklärt werden, sonst geraten Umweltschutz, Naturschutz und Wissen in Vergessenheit. Dieser Gedanke werde ich im folgenden Beitrag mehrmals wiederholen.

Unsere Partnerorganisation kann auf eine lange Vergangenheit zurückblicken: Die Gründerin der ARGE trug mit ihrer Studie über die Versorgungsschwierigkeiten des Atomkraftwerkes in Zwentendorf zu den Protesten und der Einstellung dessen Baus zu. (In Österreichs Geschichte im 20. Jahrhundert lassen sich mehrere historische Ereignisse, in denen sich Demokratisierungsprozesse mit Natur- und Umweltschutz verbanden, finden. Z.B.: atomfreies Österreich oder die erste Aktion zivilen Ungehorsams mit günstigen Folgen.)

Wir hören zu.

In der ersten Hälfte der Veranstaltung  hörten wir einen Vortrag darüber, was Kreislaufwirtschaft bedeutet bzw. wie Re-Use und Repair in Österreich funktionieren, welche Traditionen und Netzwerke diese dort haben. Begriffe wurden erklärt und Unterschiede geklärt: Was bedeuten Re-Use (aufgepasst! nicht Reuse! 😉 ) und Recycle bzw. worin sich die beiden unterscheiden – beim ersten geht es darum, dass man seine alten Sachen, notfalls repariert und gereinigt, weiter benutzt. Beim letzteren handelt es sich aber darum, dass aus einem alten Gegenstand nach dessen materieller Umgestaltung ein neuer Gegenstand erzeugt wird.

Hier gilt es gleich zu merken: KREISLAUFWIRTSCHAFT ist gleich mit KLIMASCHUTZ, da 50% der globalen Emissionen durch die Förderung der Rohstoffe verursacht wird! Recycling also (z.B. aus geschredderten PET-Flaschen werden neue PET-Flaschen oder eben Laufschuhe hergestellt), vermindert weder Emission, noch Abfallmengen bedeutend.

Was bringt uns Re-Use? Diese Frage ließ sich einleuchtend beantworten:

  • Ressourcen werden geschohnt und Müll vermieden
  • durch Re-Use werden regionale, örtliche Kreisläufe unterstützt
  • regionale, örtliche Wertschöpfung wird gefördert
  • schafft Arbeitsplätze, da Re-Use sehr arbeitsaufwendig ist
  • wichtig für Klima- und Umweltschutz

Neue Ideen und Initiativen, die Re-Use und Repair gegenüber der Anhäufung von Gegenständen fördern, wurden dargestellt: Schenken oder sogar Läden, wo man kostenos Gegenstände mitnehmen kann, wie Verschenkläden oder Kostnixläden. In Ungarn gibt es FB-Gruppen mit dem Namen “kostenlos zum Mitnehmen”, bzw. sind Garagenflohmärkte in beiden Ländern bekannt. Ausleihen statt Besitzen – das braucht keine Erklärung. Reparatur statt Wegwerfen – in Österreich vermehren sich Repair-Cafés, also Werkstätte, wo man während des Wartens Kaffee trinken und Kuchen essen kann.

Über das Reparaturnetzwerk von Graz hörten wir bereits im November auf unserer Fachreise einen Vortrag.

Wir machen uns an die Gruppenarbeit.

Kleiner Tipp für Naturparkbewohner*innen: In Oberwart und in Großpetersdorf gibt es bereits Re-Use-Shops, in denen günstig und in guter Qualität gebrauchte Gegenstände zu kaufen sind. Von Re-Use-Shops berichteten wir auch früher.

Nach dem Vortrag machten wir uns an die Arbeit: die zwei Gruppen mussten drei Fragen beantworten:

  1. Welche Initiativen gibt es schon in unserer Umgebung?
  2. Was wünschen wir uns?
  3. Welche Wünsche, Ideen lassen sich leicht und in der näheren Zukunft verwirklichen?

eine Gruppe

Nach zwei Jahren Kontaktverweigerung und Abstand sprangen alle wie verdurstet nach Sozialisation in die Gruppenarbeit. (Deswegen konnten wir die Zeiten auch nicht einhalten, zu viel geplappert 🙂 ) Und das ist das Ergebnis:

  1. Die Stiftung Főnix in Kőszeg; der Spendenladen in Szombathely

    andere Gruppe

    (11-es Huszár-Str.); im Schulgarten der evangelischen Mittelschule in Kőszeg werden Joghurtbecher für Setzlinge verwendet; das Geschirrset des Naturparks ist für Veranstaltungen auszuleihen; Kompostierungsanlage; zweitägige Backwaren zum Halbpreis bei Zalaco in Kőszeg; der Rechnitzer Bäcker verschenkt wöchentlich zweimal 2-5 Körbe mit Backwaren (ein Großteil davon bekommen Bedürftige in Kőszeg); Reparaturwerkstätte (Schneider, Fahrrad, Elektro); Ehrenkasse auf den Straßen in den Naturparkgemeinden; Mobilsammelaktionen (Benedict Hotel); Abgabe der alten Brillen beim Optiker; in Österreich: Weinflaschenstöpsel-Sammelaktionen; FB-Seiten mit dem Namen “kostenlos zum Mitnehmen”; willhaben.at, jofogas.hu; Oberwart, Großpetersdorf: Re-Use-Shops; Maschinenverleih

  2.  Re-Use-Shops im Naturpark, in beiden Ländern (wie Carla-Shops in Graz); Maschinenverleih (einen Astschredder zu finden ist für mich immer ein Riesenstress); bei der Kompostabgabe in der gemeinschaftlichen Anlage die Möglichkeit haben, Humus mitzunehmen; fachgerechte, professionelle Kompostierungsanlagen im Naturpark; groß angelegte Kampagnen (Erinnern wir uns an den Leitgedanken? Die Überwindung der Generationsvergesslichkeit wäre sehr

    am Präsentieren

    wichtig.); Flaschenmilch; Webseite mit ausleihbaren Gegenständen, Maschinen usw.; die Abfallwirtschaft der Friedhöfe professionell behandeln; die Geschäfte interessiert machen, wie z.B. in Schweden: Firmen sollen sich um ihre eigenen Verpackungsmaterial sorgen; Zigarettenstümmel-Aufarbeitungsbetrieb: aus dem  Papier könnte Schöpfpapier erzeugt und die Filter fachgerecht entsorgt werden; wir wünschen uns viele-viele Freiwillige; mehr gemeinschaftliche Unterstützung; kompetente Ansprechpersonen, an die man sich mit Fragen wenden kann; Beratung; Naturparkschulen, wie in Österreich, mit dem entpsrechenden Hintergrund und Netzwerk

  3. Verbesserung unseres Marketings, die bereits existierenden

    am Präsentieren

    Initiativen fördern und verbreiten; die Stiftung Főnix sichtbar machen und entwickeln; Bastelkreis für Kinder, wo sie ihre Spielzeuge eventuell selber reparieren können; Gemeinschaftsgarten auf den Wohnsiedlungen (in Wien sehr populär), dazu Unterstützung der Gemeindeverwaltungen: Grundstücke, Werkzeuge, Mittel; Hochbeete, Wasser; Flohmärkte und Garagenflohmärkte entwickeln und fördern; Carsharing; Postkastenaufkleber “Ich verleihe…”; sinnvoller Umgang mit dem Grünabfall  usw. (Die Ideen werden wir in Katalogform veröffentlichen.)

Schließlich soll hier ein Auszug aus dem E-Mail einer Teilnehmerin stehen:

“Ich bedanke mich noch einmal für den gestrigen Vortrag und die Ideenbörse und für unser Telefongespräch! … Gebt mir bitte Bescheid, wenn es weitere Ideenbörsen zu den nächsten Schritten gibt, ich würde mich gerne als grüne Freiwillige anschließen. Ich habe die Puregreen Webseite auch gesehen und sie gefällt mir sehr, es gibt viele nützliche Ideen und Infos dort!”

Ljubica

Die Präsentation zum Vortrag ist hier erreichbar: Workshop_ReUse30032022_ARGE (Auf die Folien 7-12 möchte ich extra aufmerksam machen: es geht um den Rohstoffverbrauch unterschiedlicher historischen Zeiten.)

Die Veranstaltung hat uns alle sehr begeistert! Fortsetzung folgt!

Und nicht vergessen: die Schwere der Situation, die Bedeutung der Veränderung und natürlich die LÖSUNGEN müssen immer wieder ausgesprochen und wiederholt werden!

Mit reingrünen Grüßen

Bori Balázs

Draufklicken und größer machen!

Reuse, repair, recycle – első PUREGREEN workshop

Mit rejt a fejre állított piramis? A válasz a pdf-ben rejlik.

A képre kattintva kinagyíthatod!

Március 30-án nagy napja volt a PUREGREEN projektnek: partnerünkkel, a graz-i ARGE Müllevermeidung (“Hulladékelkerülés Munkaközösség”) nonprofit társasággal közösen megtartottuk első workshop-unkat. Témája az újrahasználat és a javítás fontossága a körforgásos gazdaságra való áttérésben.

Mag. Ulrike Kabosch

Már az elején szeretném a számomra legfontosabb gondolatot idézni Ulrike Kabosch hulladékgazdálkodás menedzser szájából és egyúttal lelőni a poént: a generációkat újra és újra tanítani és felvilágosítani kell, különben feledésbe merül a környezetvédelem, a természetvédelem, a tudatosság. Ez a gondolat még előfordul majd a cikkben.

Hallgatjuk az előadást.

Partnerszervezetünk hosszú múltra tekint vissza: alapítója részt vett a Zwentendorf-i atomerőmű elleni tiltakozásban, illetve ő készítette az egyik háttértanulmányt, amiben az építkezés ellen érvelt. (Akit érdekel Ausztria 20. századi története, számos olyan tiltakozást és eseményt találhat, amelyben összekapcsolódik a demokratizálódás folyamata a természet- és környezetvédelemmel. Például: atommentesség  / angolul / magyarul vagy az első hatásos polgári engedetlenség / angolul )

A rendezvény első részében előadást hallgathattunk arról, mit jelent a körforgásos gazdaság, illetve hogyan működik Ausztriában az újrahasználat és a javítás, ennek milyen hagyománya és hálózata van. Az előadó tisztázta a fogalmak jelentését és a különbségeket: mi a “reuse” (tudod: “rijúz“) újrahasználat és a “recycle” (“riszájkl”) újrahasznosítás közötti különbség – előbbi esetében régi tárgyainkat használjuk, szükség esetén javíttatjuk vagy tisztíttatjuk, utóbbi esetében pedig egy tárgyból, anyagában való átalakítás után egy új tárgy válik.

Itt fontos megjegyezni: A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG egyenlő a KLÍMAVÉDELEMmel, hiszen a globális kibocsátás 50%-át a nyersanyagok kitermelése okozza! Az újrahasznosítás vagy recycling (pl. PET-palackból bedarálás után újabb PET-palack vagy futócipő készül), nem csökkenti hatékonyan az emissziót és a hulladék mennyiségét (károsanyag-kibocsátás).

Miért jó az újrahasználat (reuse)? Erre a kérdésre is választ kaptunk:

  • védjük vele az erőforrásokat és megelőzzük, hogy hulladék keletkezzen
  • elősegítjük, hogy regionális gazdasági körforgások jöjjenek létre
  • támogatjuk a helyi értékteremtést
  • munkahelyeket teremtünk általa, hiszen az újrahasználat nagyon munkaigényes
  • fontos a klíma- és környezetvédelem szempontjából

Megismerhettünk ötleteket és kezdeményezéseket, amelyek az újrahasználatot és a javíttatást támogatják a tárgyak felhalmozása ellenében: ajándékozás, sőt olyan üzletek, amelyekből ingyen elvihetők dolgok. Nálunk példa erre az “Ingyen elvihető” FB-csoportok, illetve mindkét országban ismeretes garázsvásár. Kölcsönzés birtoklás helyett – ez nem szorul magyarázatra. Javíttatás kidobás helyett – Ausztriában egyre szaporodnak a Repair-Café-k, vagyis javítóműhely kávézóval. (repair: “riper”, javítani, javítás angolul)

Graz város javítási hálózatáról még novemberen hallhattunk első tanulmányutunkon.

Tipp: Nem messze a natúrparktól, Oberwart-ban és Großpetersdorf-ban már vannak Re-Use-Shop-ok, ahol olcsón, jó áron lehet kapni jó minőségű használt árukat. Ilyen reuse-boltról szintén beszámoltunk korábban.

Nekiugrunk a csoportmunkának.

Az előadás után csoportmunkába fogtunk. Három kérdést kellett a két csoportnak megválaszolnia:

  1. Milyen meglévő kezdeményezéseket ismerünk lakóhelyünkön?
  2. Mi szeretnénk? Kívánságlista.
  3. Melyik kívánságok, ötletek megvalósíthatók könnyen és rövid távon?

    egyik csoport

másik csoport

Na itt nem volt megállás: két év járvány után mindenki belevetette magát a szocializációba és egyszerre magyarázott, egymás szavába vágva. (Nem is sikerült tartani az időket. 🙂 ) Az eredmény pedig ez (összevonva a két csoport ötleteit):

  1. Kőszegen a Főnix; Szombathelyen: adománybolt a 11-es Huszár úton; TEKI tankertje: használt tejfölös dobozok palántázásra; az Írottkő Natúrpark rendezvényekre kölcsönözhető edénykészlete; zöld hulladék lerakó; másnapos pékáru féláron a kőszegi Zalaco-ban, Rechnitz-ben a pék heti kétszer 2-5 kosár közötti pékárut ingyen ad (ennek nagy része a kőszegi rászorulókhoz kerül); javítóműhelyek (szabó bicikli, elektromos); becsületkassza; mobiltelefon gyűjtési akciók (Benedict hotel); használt szemüveg leadása az optikusnál; boros üveg dugó gyűjtés Ausztriában; Ingyen elvihető FB-csoportok, willhaben.at, jofogas.hu; Oberwart, Großpetersdorf: ReUse-Shop; gépkölcsönzés
  2. Reuse-boltok a natúrparkban is, ízléses körülmények között (mint

    prezentálunk

    a Carla-Shop-ok Graz-ban); eszközkölcsönző (az ágaprító beszerzése állandó stressz számomra is); ha a zöldhulladékot leadjuk, akkor legyen cserébe humusz a városi komposztálóról – szakszerű községi komposztálók a natúrparkban; nagymérvű kampányolás és felvilágosítás (ugye, a generációs feledékenység kiküszöbölése milyen fontos lenne?); üveges tej; honlap a kölcsönözhető tárgyakkal; a temetők hulladékkezelésének megoldása; az üzletek érdekeltté tétele, sőt, ahogyan Svédországban: a cégek maguk gondoskodjanak a csomagolóanyagukról;  csikkfeldolgozó üzem: a csikk papírból készüljön merített papír; sok-sok önkéntest kívánunk és nagyobb közösségi támogatást; legyen több kompetens személy, akihez lehet fordulni a kérdésekkel; legyen tanácsadás; natúrparki iskolák létrehozása háttérintézmény-rendszerrel együtt

  3. közösségi marketing feljavítása; a meglévő kezdeményezéseket

    prezentálunk

    már most reklámozni; a Főnix láthatóvá tétele és folyamatos javítása; rendezvényszervíz-kölcsönzés; gyerekek számára barkácsszakkör, ahol mondjuk megjavítják a játékaikat; közösségi kertek a lakótelepek között (Bécsben nagyon megy), ehhez önkormányzati segítség: terület, eszközök, magas ágyások, víz biztosítása; a bolhapiacok és garázsvásárok felhozatala látványos szintre; carsharing, vagyis autó-megosztás; matricák a postaládára: “szívesen kölcsön adom:…”; a zöldhulladék értelmes kezelése (A fenti ötleteket megformázva is közölni fogjuk.)

Végül szeretném közzé tenni egyik résztvevőnk visszajelzését (levélrészlet):

“Még egyszer köszönöm a tegnapi előadást és ötletbörzét, és a mai telefonos beszélgetést is!

Akkor ha meglesz a digitális anyag a tegnapról, köszönöm szépen ha el tudjátok  majd küldeni! (Ismerőseimnek is majd továbbküldöm)
Illetve kérlek szóljatok, ha lesz még ötletelés a további lépésekről, szívesen csatlakozom mint zöld-önkéntes.
Megnéztem és nagyon tetszik a tisztazöld naturparkos weboldal is, sok jó ötletet, hasznos információt tartalmaz!”

Itt pedig a teljes előadás anyaga elérhető:

Ljubica

Workshop_ReUse30032022_ARGE

Szeretném felhívni a figyelmet a 7-12. diára a különböző korok nyersanyagfelhasználásáról. A képanyag magyarul elérhető a cikk alatt.

Nagyon, nagyon lelkesítő volt ez az esemény mindannyiunk számára!

Folytatása következik workshop-sorozatunknak!
És ne felejtsétek: újra és újra el kell mondani a helyzet súlyosságát, a változtatások fontosságát és persze a MEGOLDÁSOKat azért, hogy a generációs feledékenységen felülkerekedjünk.
Tisztazöld üdvözlettel:
Balázs Borbála

Kattints rá és nagyítsd fel!