Címke: reuse

Graz, a fenntartható város

Lezajlottak tapasztalatcsere útjaink és elmondhatom, hogy isssszonyúan jók voltak a programok is és a csoportok is!

Hogy miért Graz-ba mentünk? Egyik projektpartnerünk, a Hulladékelkerülés Munkacsoport (ARGE Müllvermeidung) Graz-ban székel. Nem véletlenül: Steiermark tartomány és fővárosa már történelmi távlatokban járnak elöl fenntarthatóságban és a körforgásos gazdaságra való átállásban. Így hát magától értetődő volt, hogy partnerünk kiváló programokat fog szervezni a natúrparki érdeklődők számára. A városon is látszanak a törekvések: ahol csak lehet rovarlegelőket hoztak létre, fás-bokros élőhelyek az erre alkalmas helyeken, jól kiépített bicikliúthálózat és bringatárolók, csikkmentes utcák… Álom a (nem csak zöld) szemléletű emberek számára. 🙂

Programok és helyszínek

  1. A “Das Gramm” csomagolásmentes boltban a termékeket saját csomagolásban vásárolhatod. Hogyan? Itt találod a működését. Az élelmiszereken kívül kozmetikai , illetve háztartási szereket és eszközöket is árulnak, mindent, ami a vegyszermentes és fenntartható, illetve zero waste háztartásban szükséges. Rövid bemutatóban megtudhattuk például, hogy a szappan vagy a száraz sampon mennyi vizet, emissziót (káros anyagkibocsátás) takarít meg azzal, hogy szilárd és csomagolásmentes, mivel így gazdaságosabban szállítható. És még a vizet sem szennyezi vegyszerekkel. Vagy: eldobható borotva helyett cserélhető fejű borotvát használjunk. Ha pedig a “hagyományos”, csupaműanyag mosogatószivacs és törlőrongyok helyett luffatököt meg használt textilből készült szivacsot és törlőket használunk, kihagyjuk a vízből és a levegőből a mikroműanyagot. Itthon a natúrparkban is tudsz csomagolásmentesen vásárolni, lásd itt. A titka az egésznek, hogy szakboltban vásárolunk be, és ha lehet, elkerüljük az üzletláncokat.
  2. “A Fakk”, eredeti nevé ‘s Fachl egy igen különleges üzlet, ami nagyon jól beleillik a körforgásos gazdaság modelljébe: főleg helyi és regionális termékeket árusítanak, egy, a termelőknek és gyártóknak igencsak előnyös koncepcióban. Hogy hogyan? Ez az üzleti modell kihagyja a láncolatból a forgalmazót, az áru az előállítójától közvetlenül a boltba kerül, ahol értékesítés után az előállító által meghatározott ár 90%-át ő kapja, 10% pedig a bolté. Azért hívják fakknak az ützletet, mert rekeszek működnek polc gyanánt és ezeket a polcokat lehet bérelni, egy termelő/gyártó bérelhet akár több rekeszt is. Minden esetre a Graz-i Fachl szortimentje 7000 áruból áll, ezért mielőtt beléptünk figyelmeztettek is minket, hogy a látvány elsőre sokkoló lehet.
  3. Az ARGE Müllvermeidung irodaházában is jártunk, ahol partnerünk munkatársai, Ulrike Kabosch, illetve Berthold Schleich előadásokat tartottak a körforgásos gazdaságról, hogyan működnek Graz-ban a fenntarthatóságot szolgáló hálózatok, illetve milyen steiermark-i kezdeményezések vannak, amelyek a körkörös gazdaságra való átállást segítik.
  4. Caritas adományválogatókban és Carla-Shop-ban is jártunk. Az adományválogatókban minden beérkező adományt aprólékosan és rendszerezetten csoportosítanak és a tárgyakat előkészítik további sorsukra: egy részük reuse-shopokba kerül, egy részük rászorulóknak megy többek között Romániába vagy menekülők részére, az a rész pedig, amiből nem sikerül semmit kihozni, hulladékkezelőbe kerül. Steiermarkban 33 Carla-Shop működik, szinte minden városban. A Caritas használt boltjait (azért kicsit több ez, mint használt bolt, nem is így hívjuk, hanem reuse-boltnak, vagyis “újrahasználat”-bolt) minden fogyasztói réteg látogatja. A rászorulók utalványt kapnak, így számukra is elérhető a shopping-élmény: bemehetnek egy ízlésesen berendezett üzletbe, ahol válogathatnak és azt vehetik meg, ami tetszik, majd tudnak fizetni a kiválasztott tárgyért. Nem keletkezik bennük az az érzés, hogy adományként kaptak valamit, amire talán nincs is szükségük vagy nem tetszik. A központi adományválogatóban két műhely is működik, az egyik egy asztalos műhely kézi szerszámokkal, a másik pedig egy villanyszerelő műhely. Az előbbiben régi bútorokat keltenek új életre, ezek egy részét megrendelésre készítik – szolgáltatásként ugyanis irodahelységek berendezésével is foglalkozik a Caritas Graz-i műhelye. Az utóbbiban pedig elektronikai cikkek állapotát ellenőrzik, hogy tovább lehet-e küldeni ezeket üzletbe vagy szemétnek minősülnek. Ugyanitt bicikliket szerelnek vagy raknak össze több régiből egyet.
  5. Heidenspass – a “pogány öröm”, ahol az utóbbi két alkalommal az ebédet és a redesign, reuse, re- és upcycling szépségeit élvezhettük. Ez egy kiváló projekt, amely hátrányos helyzetű fiatalok megsegítésére jött létre: hogyan lehet 15 és 25 év közötti nehéz sorsú fiatal embereket integrálni a társadalomba és a munka világába? A projekt három lábon áll: az egyik láb a varroda, ahol olyan érdekes alapanyagokból, mint pl. biciklibelső vagy autóponyva többek között táskákat készítenek. A másik láb az upcycling (vagyis az anyag újrahasznosítása annak értéknövelésével) és recycling (vagyis anyagában újrahasznosítás): régi tárgyakból új tárgyak készülnek, egészen más funkcióval, mint eredetileg. A harmadik láb pedig a konyha és a vendéglátás, ahol heti pár napon vegán napi menüvel várják az éhes vendégeket.  Az itt dolgozó fiatalok nagyon körültekintő gondoskodást élveznek: finom, de határozott módszerekkel tudják őket motiválni arra, hogy itt dolgozzanak, így nyitva számukra utat a munka világába – fizetésüket még aznap, a ledolgozott idő leteltével azonnal a kezükbe kapják; aki havonta egyszer megjelenik, már biztosítva van; semmi nem kötelező, inkább a rendszeresség, a jó hangulat és a mozgástér biztosításával próbálják a fiatalokat megtartani. Nagyobb részben sikeres a mentés. Vezetőnk az egyik üzletvezető volt, aki szabadkai apukája révén beszél magyarul, így magyarul tartotta a projekt bemutatóját. Emellett ő a projekt művészeti vezetője, eredeti szakmája szerint díszlettervező és dizájner.

Köszönjük a résztvevőknek, hogy eljöttek, köszönjük Berthold, Ulrike, John, Marcus, Melinda, Silvia, Jasenko és a többiek, hogy fogadtatok minket!

Balázs Bori

Re-Use, Repair, Recycle – der erste PUREGREEN Workshop

Was verbirgt die kopfstehende Pyramiede? Die Antwort steckt im Anhang.

Der 30. März war ein großer Tag für Projekt PUREGREEN: Gemeinsam mit unserem Partner, der ARGE Müllvermeidung aus Graz fand unser erster Workshop über Wiederverwendung und Reparatur in der Kreislaufwirtschaft und derer Bedeutung statt.

Auf das Bild klicken und größer machen!
Mag. Ulrike Kabosch

Ich möchte bereits am Anfang an den wichtigsten Gedanken von Mag. Ulrike Kabosch, Abfallwirtschaftmanagerin erinnern und gleichzeitig vorwegnehmen: Die Generationen müssen immer wieder unterrichtet und aufgeklärt werden, sonst geraten Umweltschutz, Naturschutz und Wissen in Vergessenheit. Dieser Gedanke werde ich im folgenden Beitrag mehrmals wiederholen.

Unsere Partnerorganisation kann auf eine lange Vergangenheit zurückblicken: Die Gründerin der ARGE trug mit ihrer Studie über die Versorgungsschwierigkeiten des Atomkraftwerkes in Zwentendorf zu den Protesten und der Einstellung dessen Baus zu. (In Österreichs Geschichte im 20. Jahrhundert lassen sich mehrere historische Ereignisse, in denen sich Demokratisierungsprozesse mit Natur- und Umweltschutz verbanden, finden. Z.B.: atomfreies Österreich oder die erste Aktion zivilen Ungehorsams mit günstigen Folgen.)

Wir hören zu.

In der ersten Hälfte der Veranstaltung  hörten wir einen Vortrag darüber, was Kreislaufwirtschaft bedeutet bzw. wie Re-Use und Repair in Österreich funktionieren, welche Traditionen und Netzwerke diese dort haben. Begriffe wurden erklärt und Unterschiede geklärt: Was bedeuten Re-Use (aufgepasst! nicht Reuse! 😉 ) und Recycle bzw. worin sich die beiden unterscheiden – beim ersten geht es darum, dass man seine alten Sachen, notfalls repariert und gereinigt, weiter benutzt. Beim letzteren handelt es sich aber darum, dass aus einem alten Gegenstand nach dessen materieller Umgestaltung ein neuer Gegenstand erzeugt wird.

Hier gilt es gleich zu merken: KREISLAUFWIRTSCHAFT ist gleich mit KLIMASCHUTZ, da 50% der globalen Emissionen durch die Förderung der Rohstoffe verursacht wird! Recycling also (z.B. aus geschredderten PET-Flaschen werden neue PET-Flaschen oder eben Laufschuhe hergestellt), vermindert weder Emission, noch Abfallmengen bedeutend.

Was bringt uns Re-Use? Diese Frage ließ sich einleuchtend beantworten:

  • Ressourcen werden geschohnt und Müll vermieden
  • durch Re-Use werden regionale, örtliche Kreisläufe unterstützt
  • regionale, örtliche Wertschöpfung wird gefördert
  • schafft Arbeitsplätze, da Re-Use sehr arbeitsaufwendig ist
  • wichtig für Klima- und Umweltschutz

Neue Ideen und Initiativen, die Re-Use und Repair gegenüber der Anhäufung von Gegenständen fördern, wurden dargestellt: Schenken oder sogar Läden, wo man kostenos Gegenstände mitnehmen kann, wie Verschenkläden oder Kostnixläden. In Ungarn gibt es FB-Gruppen mit dem Namen “kostenlos zum Mitnehmen”, bzw. sind Garagenflohmärkte in beiden Ländern bekannt. Ausleihen statt Besitzen – das braucht keine Erklärung. Reparatur statt Wegwerfen – in Österreich vermehren sich Repair-Cafés, also Werkstätte, wo man während des Wartens Kaffee trinken und Kuchen essen kann.

Über das Reparaturnetzwerk von Graz hörten wir bereits im November auf unserer Fachreise einen Vortrag.

Wir machen uns an die Gruppenarbeit.

Kleiner Tipp für Naturparkbewohner*innen: In Oberwart und in Großpetersdorf gibt es bereits Re-Use-Shops, in denen günstig und in guter Qualität gebrauchte Gegenstände zu kaufen sind. Von Re-Use-Shops berichteten wir auch früher.

Nach dem Vortrag machten wir uns an die Arbeit: die zwei Gruppen mussten drei Fragen beantworten:

  1. Welche Initiativen gibt es schon in unserer Umgebung?
  2. Was wünschen wir uns?
  3. Welche Wünsche, Ideen lassen sich leicht und in der näheren Zukunft verwirklichen?
eine Gruppe

Nach zwei Jahren Kontaktverweigerung und Abstand sprangen alle wie verdurstet nach Sozialisation in die Gruppenarbeit. (Deswegen konnten wir die Zeiten auch nicht einhalten, zu viel geplappert 🙂 ) Und das ist das Ergebnis:

  1. Die Stiftung Főnix in Kőszeg; der Spendenladen in Szombathely
    andere Gruppe

    (11-es Huszár-Str.); im Schulgarten der evangelischen Mittelschule in Kőszeg werden Joghurtbecher für Setzlinge verwendet; das Geschirrset des Naturparks ist für Veranstaltungen auszuleihen; Kompostierungsanlage; zweitägige Backwaren zum Halbpreis bei Zalaco in Kőszeg; der Rechnitzer Bäcker verschenkt wöchentlich zweimal 2-5 Körbe mit Backwaren (ein Großteil davon bekommen Bedürftige in Kőszeg); Reparaturwerkstätte (Schneider, Fahrrad, Elektro); Ehrenkasse auf den Straßen in den Naturparkgemeinden; Mobilsammelaktionen (Benedict Hotel); Abgabe der alten Brillen beim Optiker; in Österreich: Weinflaschenstöpsel-Sammelaktionen; FB-Seiten mit dem Namen “kostenlos zum Mitnehmen”; willhaben.at, jofogas.hu; Oberwart, Großpetersdorf: Re-Use-Shops; Maschinenverleih

  2.  Re-Use-Shops im Naturpark, in beiden Ländern (wie Carla-Shops in Graz); Maschinenverleih (einen Astschredder zu finden ist für mich immer ein Riesenstress); bei der Kompostabgabe in der gemeinschaftlichen Anlage die Möglichkeit haben, Humus mitzunehmen; fachgerechte, professionelle Kompostierungsanlagen im Naturpark; groß angelegte Kampagnen (Erinnern wir uns an den Leitgedanken? Die Überwindung der Generationsvergesslichkeit wäre sehr
    am Präsentieren

    wichtig.); Flaschenmilch; Webseite mit ausleihbaren Gegenständen, Maschinen usw.; die Abfallwirtschaft der Friedhöfe professionell behandeln; die Geschäfte interessiert machen, wie z.B. in Schweden: Firmen sollen sich um ihre eigenen Verpackungsmaterial sorgen; Zigarettenstümmel-Aufarbeitungsbetrieb: aus dem  Papier könnte Schöpfpapier erzeugt und die Filter fachgerecht entsorgt werden; wir wünschen uns viele-viele Freiwillige; mehr gemeinschaftliche Unterstützung; kompetente Ansprechpersonen, an die man sich mit Fragen wenden kann; Beratung; Naturparkschulen, wie in Österreich, mit dem entpsrechenden Hintergrund und Netzwerk

  3. Verbesserung unseres Marketings, die bereits existierenden
    am Präsentieren

    Initiativen fördern und verbreiten; die Stiftung Főnix sichtbar machen und entwickeln; Bastelkreis für Kinder, wo sie ihre Spielzeuge eventuell selber reparieren können; Gemeinschaftsgarten auf den Wohnsiedlungen (in Wien sehr populär), dazu Unterstützung der Gemeindeverwaltungen: Grundstücke, Werkzeuge, Mittel; Hochbeete, Wasser; Flohmärkte und Garagenflohmärkte entwickeln und fördern; Carsharing; Postkastenaufkleber “Ich verleihe…”; sinnvoller Umgang mit dem Grünabfall  usw. (Die Ideen werden wir in Katalogform veröffentlichen.)

Schließlich soll hier ein Auszug aus dem E-Mail einer Teilnehmerin stehen:

“Ich bedanke mich noch einmal für den gestrigen Vortrag und die Ideenbörse und für unser Telefongespräch! … Gebt mir bitte Bescheid, wenn es weitere Ideenbörsen zu den nächsten Schritten gibt, ich würde mich gerne als grüne Freiwillige anschließen. Ich habe die Puregreen Webseite auch gesehen und sie gefällt mir sehr, es gibt viele nützliche Ideen und Infos dort!”

Ljubica

Die Präsentation zum Vortrag ist hier erreichbar: Workshop_ReUse30032022_ARGE (Auf die Folien 7-12 möchte ich extra aufmerksam machen: es geht um den Rohstoffverbrauch unterschiedlicher historischen Zeiten.)

Die Veranstaltung hat uns alle sehr begeistert! Fortsetzung folgt!

Und nicht vergessen: die Schwere der Situation, die Bedeutung der Veränderung und natürlich die LÖSUNGEN müssen immer wieder ausgesprochen und wiederholt werden!

Mit reingrünen Grüßen

Bori Balázs

Draufklicken und größer machen!

Reuse, repair, recycle – első PUREGREEN workshop

Mit rejt a fejre állított piramis? A válasz a pdf-ben rejlik.
A képre kattintva kinagyíthatod!

Március 30-án nagy napja volt a PUREGREEN projektnek: partnerünkkel, a graz-i ARGE Müllevermeidung (“Hulladékelkerülés Munkaközösség”) nonprofit társasággal közösen megtartottuk első workshop-unkat. Témája az újrahasználat és a javítás fontossága a körforgásos gazdaságra való áttérésben.

Mag. Ulrike Kabosch

Már az elején szeretném a számomra legfontosabb gondolatot idézni Ulrike Kabosch hulladékgazdálkodás menedzser szájából és egyúttal lelőni a poént: a generációkat újra és újra tanítani és felvilágosítani kell, különben feledésbe merül a környezetvédelem, a természetvédelem, a tudatosság. Ez a gondolat még előfordul majd a cikkben.

Hallgatjuk az előadást.

Partnerszervezetünk hosszú múltra tekint vissza: alapítója részt vett a Zwentendorf-i atomerőmű elleni tiltakozásban, illetve ő készítette az egyik háttértanulmányt, amiben az építkezés ellen érvelt. (Akit érdekel Ausztria 20. századi története, számos olyan tiltakozást és eseményt találhat, amelyben összekapcsolódik a demokratizálódás folyamata a természet- és környezetvédelemmel. Például: atommentesség  / angolul / magyarul vagy az első hatásos polgári engedetlenség / angolul )

A rendezvény első részében előadást hallgathattunk arról, mit jelent a körforgásos gazdaság, illetve hogyan működik Ausztriában az újrahasználat és a javítás, ennek milyen hagyománya és hálózata van. Az előadó tisztázta a fogalmak jelentését és a különbségeket: mi a “reuse” (tudod: “rijúz“) újrahasználat és a “recycle” (“riszájkl”) újrahasznosítás közötti különbség – előbbi esetében régi tárgyainkat használjuk, szükség esetén javíttatjuk vagy tisztíttatjuk, utóbbi esetében pedig egy tárgyból, anyagában való átalakítás után egy új tárgy válik.

Itt fontos megjegyezni: A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG egyenlő a KLÍMAVÉDELEMmel, hiszen a globális kibocsátás 50%-át a nyersanyagok kitermelése okozza! Az újrahasznosítás vagy recycling (pl. PET-palackból bedarálás után újabb PET-palack vagy futócipő készül), nem csökkenti hatékonyan az emissziót és a hulladék mennyiségét (károsanyag-kibocsátás).

Miért jó az újrahasználat (reuse)? Erre a kérdésre is választ kaptunk:

  • védjük vele az erőforrásokat és megelőzzük, hogy hulladék keletkezzen
  • elősegítjük, hogy regionális gazdasági körforgások jöjjenek létre
  • támogatjuk a helyi értékteremtést
  • munkahelyeket teremtünk általa, hiszen az újrahasználat nagyon munkaigényes
  • fontos a klíma- és környezetvédelem szempontjából

Megismerhettünk ötleteket és kezdeményezéseket, amelyek az újrahasználatot és a javíttatást támogatják a tárgyak felhalmozása ellenében: ajándékozás, sőt olyan üzletek, amelyekből ingyen elvihetők dolgok. Nálunk példa erre az “Ingyen elvihető” FB-csoportok, illetve mindkét országban ismeretes garázsvásár. Kölcsönzés birtoklás helyett – ez nem szorul magyarázatra. Javíttatás kidobás helyett – Ausztriában egyre szaporodnak a Repair-Café-k, vagyis javítóműhely kávézóval. (repair: “riper”, javítani, javítás angolul)

Graz város javítási hálózatáról még novemberen hallhattunk első tanulmányutunkon.

Tipp: Nem messze a natúrparktól, Oberwart-ban és Großpetersdorf-ban már vannak Re-Use-Shop-ok, ahol olcsón, jó áron lehet kapni jó minőségű használt árukat. Ilyen reuse-boltról szintén beszámoltunk korábban.

Nekiugrunk a csoportmunkának.

Az előadás után csoportmunkába fogtunk. Három kérdést kellett a két csoportnak megválaszolnia:

  1. Milyen meglévő kezdeményezéseket ismerünk lakóhelyünkön?
  2. Mi szeretnénk? Kívánságlista.
  3. Melyik kívánságok, ötletek megvalósíthatók könnyen és rövid távon?
    egyik csoport
másik csoport

Na itt nem volt megállás: két év járvány után mindenki belevetette magát a szocializációba és egyszerre magyarázott, egymás szavába vágva. (Nem is sikerült tartani az időket. 🙂 ) Az eredmény pedig ez (összevonva a két csoport ötleteit):

  1. Kőszegen a Főnix; Szombathelyen: adománybolt a 11-es Huszár úton; TEKI tankertje: használt tejfölös dobozok palántázásra; az Írottkő Natúrpark rendezvényekre kölcsönözhető edénykészlete; zöld hulladék lerakó; másnapos pékáru féláron a kőszegi Zalaco-ban, Rechnitz-ben a pék heti kétszer 2-5 kosár közötti pékárut ingyen ad (ennek nagy része a kőszegi rászorulókhoz kerül); javítóműhelyek (szabó bicikli, elektromos); becsületkassza; mobiltelefon gyűjtési akciók (Benedict hotel); használt szemüveg leadása az optikusnál; boros üveg dugó gyűjtés Ausztriában; Ingyen elvihető FB-csoportok, willhaben.at, jofogas.hu; Oberwart, Großpetersdorf: ReUse-Shop; gépkölcsönzés
  2. Reuse-boltok a natúrparkban is, ízléses körülmények között (mint
    prezentálunk

    a Carla-Shop-ok Graz-ban); eszközkölcsönző (az ágaprító beszerzése állandó stressz számomra is); ha a zöldhulladékot leadjuk, akkor legyen cserébe humusz a városi komposztálóról – szakszerű községi komposztálók a natúrparkban; nagymérvű kampányolás és felvilágosítás (ugye, a generációs feledékenység kiküszöbölése milyen fontos lenne?); üveges tej; honlap a kölcsönözhető tárgyakkal; a temetők hulladékkezelésének megoldása; az üzletek érdekeltté tétele, sőt, ahogyan Svédországban: a cégek maguk gondoskodjanak a csomagolóanyagukról;  csikkfeldolgozó üzem: a csikk papírból készüljön merített papír; sok-sok önkéntest kívánunk és nagyobb közösségi támogatást; legyen több kompetens személy, akihez lehet fordulni a kérdésekkel; legyen tanácsadás; natúrparki iskolák létrehozása háttérintézmény-rendszerrel együtt

  3. közösségi marketing feljavítása; a meglévő kezdeményezéseket
    prezentálunk

    már most reklámozni; a Főnix láthatóvá tétele és folyamatos javítása; rendezvényszervíz-kölcsönzés; gyerekek számára barkácsszakkör, ahol mondjuk megjavítják a játékaikat; közösségi kertek a lakótelepek között (Bécsben nagyon megy), ehhez önkormányzati segítség: terület, eszközök, magas ágyások, víz biztosítása; a bolhapiacok és garázsvásárok felhozatala látványos szintre; carsharing, vagyis autó-megosztás; matricák a postaládára: “szívesen kölcsön adom:…”; a zöldhulladék értelmes kezelése (A fenti ötleteket megformázva is közölni fogjuk.)

Végül szeretném közzé tenni egyik résztvevőnk visszajelzését (levélrészlet):

“Még egyszer köszönöm a tegnapi előadást és ötletbörzét, és a mai telefonos beszélgetést is!

Akkor ha meglesz a digitális anyag a tegnapról, köszönöm szépen ha el tudjátok  majd küldeni! (Ismerőseimnek is majd továbbküldöm)
Illetve kérlek szóljatok, ha lesz még ötletelés a további lépésekről, szívesen csatlakozom mint zöld-önkéntes.
Megnéztem és nagyon tetszik a tisztazöld naturparkos weboldal is, sok jó ötletet, hasznos információt tartalmaz!”

Itt pedig a teljes előadás anyaga elérhető:

Ljubica

Workshop_ReUse30032022_ARGE

Szeretném felhívni a figyelmet a 7-12. diára a különböző korok nyersanyagfelhasználásáról. A képanyag magyarul elérhető a cikk alatt.

Nagyon, nagyon lelkesítő volt ez az esemény mindannyiunk számára!

Folytatása következik workshop-sorozatunknak!
És ne felejtsétek: újra és újra el kell mondani a helyzet súlyosságát, a változtatások fontosságát és persze a MEGOLDÁSOKat azért, hogy a generációs feledékenységen felülkerekedjünk.
Tisztazöld üdvözlettel:
Balázs Borbála
Kattints rá és nagyítsd fel!