Hogy miért ez a nyakatekert cím? Szeretném elkerülni, hogy a generációs feledékenység homálya boruljon az elmúlt év eseményeire, amelyek az emberi tevékenységből eredő klímaváltozás következményei. Még az is, aki szerint nincs klímaváltozás, tavaly a saját bőrén tapasztalhatta, hogy tévedett: a tavaly előtt decemberben kezdődött csapadékhiány, ami eltartott tavaly április-májusig (az ország keleti részeiben tovább is), majd a szárazságra következő hőség nyilvánvalóvá tette most már az egész világ számára, hogy elég nagy a baj. (Ha esetleg a pandémia és a világ különböző területein nyersanyagokért, vízért és termőterületekért folytatott háborúk nem tették volna eléggé nyilvánvalóvá a helyzet komolyságát…) A natúrpark területét is megviselte az extrém időjárás, mind a természeti területek, mind a termőterületek élővilágát, és persze a lakott területeken élőket. 

A szárazság és a hőség életünk két alapelemét sodorta veszélybe: a vizet és a talajt. Az előbbi minden élet alapeleme, az utóbbi többek között az emberi táplálék legfőbb forrása. Ennek a cikknek most ez a két “elem” lesz a témája (meg rejtetten az ötödik elem is, mert anélkül nem lehet megőrizni egyiket sem. Tudod melyik az? Nézd meg az Ötödik elem című filmet Bruce Willis-szel és megtudod! 😉 )  

Víz nélkül nincs élet, ezt mindenki tudja, ezen nincs mit bővebben kifejteni. Sajnos hiába tudjuk ezt, egyre kevesebb a vizes élőhely, mert mindent beépítünk – arról, hogy ennek milyen súlyos következményei vannak, ebben a filmben megnézheted. A talajvíz visszahúzódóban van, mert az áradásszerű extrém esőzések nem tudnak beszivárogni a talajba, hanem szó szerint átfolynak a felszínen. A vizek szabályozása miatt eltűntek az ökológiailag fontos árterületek és eltűnt a belvíz a termőtalajokról is. Háztartásainkban és életvitelünkben minden úgy működik, hogy indoktalanul rengeteg vizet használunk – az úgy nevezett szürkevíz minden termék előállításakor kárba vész, a WC öblítéséhez ivóvizet használunk… 

Hogyan javíthatsz a helyzeten?  

• Igyál csapvizet! A palackozott víz csomagolásának előállításához, palackozásához kőolaj, víz, gyár szükséges és soha nem lebomló hulladék termelődik, valamint mikroműanyagot juttat a szervezetbe, ami biztos, hogy nincs rá jótékony hatással. A csapvíz Magyarországon biztonságos és egészséges.  
• Fürdés helyett zuhanyozz és azt is takarékosan. 
• Gyűjtsd a fürdővizet, kézmosóvizet és használd azt a WC öblítésére, illetve felmosáshoz, takarításhoz. Enyhén szappanos vízzel a szobanövényeket is meglocsolhatod, ha van kerted, a fákat, bokrokat is locsolhatod ezzel a szürkevízzel. A konyhában zöldség-gyümölcs mosásból keletkező vizet szintén használd locsolásra. 
• Kíméld a vizet a vegyszerektől: mosáshoz, mosogatáshoz, takarításhoz használj környezetbarát, vegyszermentes szereket (mosódió, mosószóda, szódabikarbóna, citromsav stb.) 
• Ha van kerted, gyűjtsd az esővizet. Ha nincs kerted, fogadj örökbe egy (vagy két) fát az utcában és néha locsold meg. 
• Egyél minél több feldolgozatlan és csomagolatlan ételt! Minden ipari, feldolgozott élelmiszer előállítása a csomagolásával együtt rengeteg nyersanyagba, vízbe és kőolajba kerül. Főzz magadnak, fogyassz nyers zöldségeket, gyümölcsöket és táplálkozz szezonálisan, illetve lokálisan. Vásárolj csomagolásmentesen! 
• Érdeklődj a kopmoszt WC-ről, hátha tudnád alkalmazni otthon! (nálunk lehet: Írottkő Natúrparkért Egyesület, Zöld Csoport, Kőszeg, Kelcz-Adelffy u. 5.)

A termőtalaj az intenzív mezőgazdaság következtében világszerte kimerülőben van. Ha még szárazság is sújtja a talajokat, akkor keletkezik egy óriási problémahalmaz (éhínség azonban itt Európában nem fenyeget, ettől nem kell tartani – még egyelőre csak a mezőgazdaságból származó profit került veszélybe). Hogy milyen veszélyben van táplálékunk forrása, arról itt olvashatsz.

De hogyan segíthetsz megőrizni a talajt?

• Itt is érvényes, hogy étkezz szezonálisan és lokálisan. Ez azt jelenti, hogy olyan növényeket fogyassz, amelyek az adott időszakban teremnek és lehetőleg helyben vagy regionálisan vagy az országban. Tengerentúlról származó élelmiszereket kerüld – azért is, mert azok az ott élők számára alapélemiszerek. 
• Ennél sokkal egyszerűbben kivitelezhető a következő tanács: ne szemetelj! Ha nem szemetelsz és nem szennyezel, a talajba is kevesebb méreg- és terméktelenné tevő anyag kerül.  
• Próbálj meg ökológiai, talajjavító gazdaságból származó növényeket fogyasztani. 
• Ha van kerted, szokj le a fűnyírásról és csinálj rovarlegelőt. Ezzel több legyet ütsz egy csapásra: nem csak a talajt és a talajéletet támogatod vele, hanem vízmegtartó eljárás is, illetve odavonzza a kertedbe a beporzó és egyéb hasznos rovarokat. 
• Ha zöldségeskerted is van, állj át a permakultúrára. 
• Ha pedig földművelőként termelsz, vágj bele a zöldmulcsos-mulcsos gazdálkodásba, keress természetes és növényi alapú talajjavító módszereket.  
• Komposztálj, akkor is, ha nincs kerted – tutira találsz a környéken egy komposzttestvért…

Balázs Borbála