Címke: tanulmányút

Kezdőlap - Z-generáció

Tanulmányút Gömörszőlősön – résztvevői vélemény, egy új lelkes önkéntes!

Az alábbi összefoglalót a Kőszegi Evangélikus Középiskola kertész tanára Potyondiné Prapatics Márta küldte el részünkre az igazán nagy élményt adó gömörszőlősi tanulmányútról.

A tanulmányútról szóló facebook bejegyzésünket itt olvashatjátok.

Márta levele:

“Gömörszőlős tanulmányút

2025. május 13-14.

Nagyszerű társasággal, óriási élmény volta kirándulás. Köszönet a lehetőségért minden szervezésben és lebonyolításban résztvevő kedves útitársnak.

Kertészként, szülőként és 3 éve szakmai oktatóként eddig is fontosnak tartottam a környezettudatos nevelést, amiben itt is megerősítést kaptam. Teremtett világunkat kölcsönbe kaptuk az unokáinktól.

Az Kőszegi Evangélikus Középiskolában ökoiskola program keretében nagyon sok elemet be tudok építeni a fiatalok felelős környezettudatos nevelésébe.

A mulcsos talajművelést Gyulai Iván videói nyomán már az elmúlt tanévben elkezdtük alkalmazni tankertünkben. Ennek folytatásához és bővítéséhez a kirándulás során megerősítést kaptam.

Az idei gazdálkodási évben az alábbi elemeket tudjuk beépíteni a programunkba:

  • A talaj füves takarása a zöldségfélék termesztése során
  • Szalmás talajtakarás burgonya termesztésben
  • Fa aprítékos mulcs használata dísznövény ágyások és díszcserjék környezetében
  • Mozaikos kaszálás a tankertben
  • Méhlegelő kialakítása speciális magkeverékek vetésével tankertünkben
  • Elvadult gyümölcsös meghagyása, mint természetes élőhely a vadon élő állatoknak
  • Komposztálás
  • Szerves trágya kijuttatása, ami a tangazdaságunkból származik
  • Csökkentett növényvédőszer felhasználás (cél a bio szerek, kén, réz kizárólagos felhasználása)
  • Ágkupacok meghagyása sün rejtekhelyként és komposztálási célból égetés helyett
  • Kihelyezett madárodúk gondozása a tankertünkben (15 db)
  • Palántanevelő cserepek újra hasznosítása

Nem tudjuk az üzemi méreteink miatt megvalósítani a teljes vegyszermentes termelést (1,7 ha szőlő, 1 ha gyümölcsös, intenzív palántanevelés), de törekszünk, a nagyon szükséges környezetkímélő szerek használatára. Valamint talajadottságaink miatt még a forgatás nélküli talajművelést nem tudjuk bevállalni. A jövőben a rendszeres szervestrágya-komposzt felhasználás reménység szerint segít ennek a kiküszöbölésében is.

Ha segíthetek a jó tapasztalatok bemutatásában keressetek bátran.

Nagyon köszönöm a lehetőséget.

Potyondiné Prapatics Márta

Kőszegi Evangélikus Középiskola

Kezdőlap - Írottkő Natúrpark, Zero Waste Naturpark

Tanulmányút Leibnitzbe

Nem, ez nem a keksz városa, meg abban nincs is “t”. Ez az a város, ahol a natúrparkhoz legközelebb eső legmodernebb hulladékudvar található. Ide látogattunk el még áprilisban egy szakemberekből álló csoporttal.

Azonban hiába van közel hozzánk, hulladékot csak lakcímkártyával rendelkező környékbeli lakók vihetnek, így kerülik el a hulladékturizmust.

És mivel mára a hulladék fogalma is megváltozott, nem hulladékudvarnak, hanem “erőforrásparknak”, vagyis “Ressourcenpark”-nak hívják.  A hulladék ugyanis a körforgásos gazdaságban felértékelődik, amiből újat lehet készíteni vagy még jobb, ha ugyanabban a formájában, de megjavítva és tisztítva használjuk tovább tárgyainkat. Így lesz kétféle jelentése az “erőforrásparknak”: egyrészt megőrizzük a természetes erőforrásokat azzal, hogyha tartós tárgyaink vannak, másrészt nyersanyagként hasznosítjuk újra a szemetet, ami esetlegesen (fontos!) keletkezik.

A vezetés alatt megtudtunk olyan apró, de fontos és nagyon érdekes infókat, hogy miként működik Ausztriában a hulladékgazdálkodás: kötelező az élelmiszerhulladékot komposztálni, ezt elvileg ellenőrzik. Hogy miért fontos a komposztálás? Még így is 25-30%-a a háztartási szemétnek komposztálható lenne. Ez élelmiszerpazarlás, erőforráspazarlás, energiapazarlás és felesleges pénzkidobás a fogyasztó részéről. Ha nem sikerül megenni, lehet belőle talajjavító komposztot készíteni és máris visszaadtunk valamit a természetnek és nem pazaroltunk feleslegesen. Komposztálásra fel!

Harminc éve minden településnek kötelező jelleggel alapítania kell egy saját hulladékgazdálkodási szövetkezetet és részt is kell vállalnia belőle. Az illetékeket az adott település szabja meg. A polgárok az önkormányzatnak fizetik be, amit kell, majd az szétosztja az illetékes cégeknek. Számunkra szokatlan, hogy a fogyasztó a vizet, csatornadíjat stb. az önkormányzatnak fizeti. A számlán minden tételesen fel van sorolva.

Na, de nézzük, hogy néz ki ez a szupermodern “erőforráspark”.

Nagyon hasonlít egy benzinkútra. Nyitás után az autók különböző állomásokhoz járulhatnak, ahol megszabadulnak feleslegessé vált tárgyaiktól. Így néz ki a hely:

Az épület homlokzatán található még az a helység, ahol a használt olajat le lehet adni, valamint egy reuse-shop (most már nem írom ide magyarul, aki olvassa a blogot ismeri a kifejezést. Aki nem, a blogon megismerheti. 🙂 )

A “Ressourcenpark” szolgáltatásait olyanok is igénybe vehetik, akiknek nincsen autója. Ebben az esetben elszállítják a hulladékot a park teherautóival:

Az épületben pedig a nagyon alapos és aprólékos válogatás történik. Egyes esetekben elég modern eljárásokkal, mint például az akkumulátorok vagy éghető veszélyes hulladékok esetében:

Egyszóval mindenre van megoldás!

De következzenek inkább a képek:

Kintről:

Bentről:

A reuse-shop:

Ebédeltünk is Leibnitz belvárosában, a “Spitzwegerich” vagyis “lándzsás útifű” nevű étterem és bioboltban – természetesen vegetáriánus menüt:

Nagyon finom volt ám!

Az utolsó helyszínünk pedig a Leibnitz-i Carla-shop volt:

Zöld üdvözlettel:

Balázs Borbála

Kezdőlap - Írottkő Natúrpark, Uncategorized, Zero Waste Naturpark

VAN OLYAN TÜKÖR IS, AMIBEN AZ LÁTSZIK, MI HIÁNYZIK NAGYON 3. RÉSZ

Szóval, a gyakorlati példáknál tartottunk. Buszra pattantunk és bementünk Graz belvárosába. Első célunk egy csomagolásmentes bolt volt.

Egy nem akármilyen csomagolás mentes bolt: a legtöbb termék vagy regionális termelőktől vagy hazai termelőktől vagy, ha messziről jött áruról van szó, akkor fair trade kereskedelemből származik, bio minőségben. Ezt is és a bolt működését itt mutatja be éppen az egyik alkalmazott:

Apropó alkalmazottak: fiatal nők, akik a vevő minden kérdésére tudnak válaszolni, ami csak felmerülhet egy csomagolásmentesen vásárlóban: honnan származik, milyen csomagolásban érkezett, kik állították elő vagy ki termelte…

Az üzlet alapterülete L-alakú, de négy térre van osztva: A bejárat mellett találhatók a tisztítószerek (1), onnan nyílik az élelmiszeres (2) és tisztálkodószeres tér. Az L másik szárában pedig egy kávézó (3) és egy ruhás részleg (4) bújik meg. (A kávézót tényleg nem vettem észre.) Ebből az elosztásból és a bolt kis alapterületéből látszik, hogy a nagy áruházak és plázák kora lejárt – ilyen kis alapterületen, aminek a fenntartása lényegesen olcsóbb, illetve maga az épület sem új, hanem … újrahasznosított – minden kapható, amire szükség van.

  1. A tisztítószerek mind környezetbarát, ásványi és növényi alapanyagúak.

2. Főleg tartós élelmiszereket kínálnak, amiket egy nem-csomagolásmentes boltban csak műanyagban, esetleg papírban tudunk megvenni.

Upsz, ez pont a csokis rész…

Keresd a kézi malmot!

Balra kávé, jobbra ruházat

3. A fent látható gyümölcsök-zöldségek és a kávézóban kapható kávé mind fair trade kereskedelemből származnak, ami azt jelenti, hogy egy távoli ország (kontinens) helyi termelőjétől beszerzett áru előállítása nem kizsákmányoló munka eredménye, hanem mind a termelő, mind az alkalmazottai, mind a kereskedő a számára megfelelő fizetést kapja a munkájáért. Az áru szállítása természetes eredetű csomagolásban történik, pl. papírdoboz, jutazsák. Igen, messziről jön – akkor mondj le a kávéról… 😉

4. A ruházat természetes alapanyagokból készül és kézzel készített egyedi darabokról van szó. Igen, az meg drága, viszont ha meggondoljuk, hogy a fast fashion vagyis a gyorsdivat következményei nem csak beláthatatlanok, de sokkal-sokkal drágábbak, akkor talán meggondoljuk, mit veszünk inkább. Ha muszáj egyáltalán új ruhát vennünk…

Hogyan történik a vásárlás egy csomagolásmentes boltban?

Közvetlenül a bejárat mellett található egy mérleg. Azon kell lemérni az általunk hozott csomagolást. Ha nem hoztunk magunkkal, akkor vehetünk a mérleg alatti polcokról különböző méretű befőttes üvegeket és legközelebb visszahozzuk vagy újra használjuk.

Tehát:

  1. Lemérem a dobozt:2. Ráragasztom a súlyát:

2. Megtöltöm:

4. A kasszánál lemérik a teli dobozt, kivonják belőle a súlyát, én pedig fizetek:

5. Boldogan kijövök a boltból a csomagolásmentes, keveset utazott csokimmal:

A falakon minden információ elérhető, kizárt, hogy elrontsunk valamit. Ez itt a fentiek menete szimbólumokkal:

A boltot stílszerűen Das Dekagramm-nak nevezték el. Másik boltjukban, a Das Gramm-ban regionális termékeket, zöldséget és gyümölcsöt, tejtermékeket is lehet kapni.

A zero waste bolt után átbattyogtunk egy másik nagyon érdekes üzletbe. Útközben partnerünk, Berthold Schleich városnézést is tartott nekünk.

Steiermark tartományi parlamentje ebben az épületben ülésezik Grazban:

A tartományi parlament udvarán ez az orrát befogó ördögszobor ücsörög elegánsan. Vajon mire gondolhatott a szerző?

Néhány girbe-gurba kanyar, a csoportom elvesztése és csodálatos megtalálása, valamint egy szerencsésen elkerült villamos általi gázolás után megérkeztünk a tanulmányút utolsó helyszínére, a ‘s Fachl nevű üzletbe. A képen az üzletvezető magyarázza nekünk, hogyan működik ez a franchise rendszerű üzlet.

A német das Fach szó többek között fakkot, polcrészt is jelent. A TERMELŐ (a kereskedő ebben a rendszerben kimarad a láncolatból) kibérel az üzletben egy vagy több fakkot, így:

Ő, vagyis a TERMELŐ megállapítja az árat és annak 90%-a az övé marad, 10%-a pedig az üzleté. A számlát a termelő állítja ki a bolt felé és az eladáskor levonódik a 10%. Külföldi termelőket is várnak, de ezek számára egyelőre kihívást jelenthet a hazai adóhatóságuk – minden félnek érdeke, hogy hazai termelők kijussanak külföldi piacra, ezért ezek a speciális helyzetek még megoldásra várnak.

Ha belépünk egy s’Fachl boltba – erre vezetőnk is figyelmeztetett – készüljünk fel a zsúfoltság érzetére és a vizuális ingerek áradatára. Nagyon sokféle áru található kis helyen, úgyhogy egy ilyen üzleten nem lehet csak úgy átszaladni és gyorsan mindenfélét bedobálni a bevásárlókosárba. A vásárló térben és időben rákényszerül, hogy visszavegye a tempót és összpontosítsa a figyelmét, ezáltal hirtelen tudatosan KELL vásárolnia.

Itt mindenki jól jár:

  • a vevő, mert minden szempontból fenntartható módon minőségi termékekhez jut,
  • a termelő, mert a haszon nála marad, ami többek között segíti, hogy fenntarthatóan üzemeljen, termesszen.
  • az üzlet, mert nyeresége is képződik és szociálisan hasznosan és fenntarthatóan működik.

Nagyon sokat tanultunk és nagyon jól éreztük magunkat. Ezért várjuk szeretettel az érdeklődőket a tavaszi lakossági Puregreen-tanulmányútra Grazba.

A boldog Puregreen-munkacsoport a látottak és hallottak hatása alatt.

 

Tisztazöld üdvözlettel:

Balázs Borbála

 

Kezdőlap - Írottkő Natúrpark, Zero Waste Naturpark

Graz megjavítja és okosan bulizik – egy tanulmányút tapasztalatai Illés Péter tollából, a résztvevők véleményeivel

Az Írottkő Natúrparkért Egyesület a Puregreen (Tisztazöld) projekt keretében november 4-én buszos tanulmányutat szervezett a munkacsoport tagjai (szakemberek, tanárok, diákok) számára.

A tanulmányút programját stájer partnerünk Berthold Schleich (ARGE Mullvermeidung) biztosította.

A látogatás első pontjaként a CARLA/CARITAS működését ismertük meg. A hálózat már évtizedek óta szervezi példásan a felajánlásokból, lomtalanítási akciókból, adományokól érkező, évi 3000 tonna használt bútor, műszaki cikk, ruhanemű, élelmiszer fogadását. Ezek a válogatást követően raktározásra, majd az adományok Caritas boltokba („re use” boltok) és rászorulókhoz kerülnek. A legjobb darabokat a „re use” műhelyekben állandó alkalmazottak és a munkaügyi központból érkező foglalkoztatottak felújítják és értékesítik. A cél a hulladékcsökkentés, jótékonysági segítségnyújtás és a munkaerőpiacra való segítés. A vállalkozás önfenntartó.

Ulrike Kabosh, a Stájer hulladékmegelőzési munkacsoport munkatársa mutatta be a „Graz megjavítja” (Graz repariert) hálózatot. A stájer főváros lakóinak szemlélete példaértékű. Ausztriában az emberek nem szégyellik, hanem büszkék rá, ha valami másodkézből, felújítva, vagy esetleg újragondolva került a tulajdonukba. Ezzel ellensúlyozzák a nagy üzletláncok „ vidd vissza a régit és vegyél egy újat” szlogenjét. Kevesebb hulladék képződik, helyi értéket és munkahelyet is teremt. A programot Graz város finanszírozza.

Dr. Ingrid Winter, Steiermark Tartományi Kormány Hulladék és Erőforrás Ügyosztályának vezetője a tartomány legnagyobb szemétszedési akcióját ismertette meg az érdeklődőkkel, a Stájer tavaszi nagytakarítást (Steirischer Frühjahrsputz). E között és a hazai „Te Szedd!” hulladékgyűjtési akció között több hasonlóságot is találtunk: mindkettő központi szervezésű, online felületen keresztül szerveződik, koordinátorok által. A stájer nagytakarításban résztvevő 55 ezer fő legutóbb 2300 tonna illegálisan lerakott hulladékot gyűjtött össze.

 

Nem szükséges, hogy egy ünnepi rendezvény vagy buli szétszórt szeméthalmokat és hulladékhegyet hagyjon maga után. Erre az „okosrendezvényre” kiváló stájer példa a G’scheit feiern (okosan bulizni). A rendezvényszervezők garantálják, hogy a „buli” minimális hulladékkal fog járni, mégis esztétikus és színvonalas kiszolgálást kap a megrendelő. Egyszer használatos dolgok helyett tartós eszközökkel minimalizálják a keletkező hulladékot. A rendezvény ökológiai lábnyoma így jelentősen lecsökken, a mosogatás, mosás és szállítás jelent csak környezeti terhelést. Ez az Írottkő natúrparkért Egyesület Puregreen (Tisztazöld) projektjének szemléletével és elkezdett gyakorlatával nagyban egybevág.

 

Csak ámultunk Graz csomagolásmentes boltján („Das Dekagramm”), oly esztétikusan, praktikusan berendezett és felépített bolt, széles árupalettával várja azokat a vásárlókat, akik környezettudatosan gondolkodnak, és a vásárlással (csomagolóanyaggal) nem akarnak hulladékot akarnak termelni. Hasonló bolt már Szombathelyen is működik a Király utcában.

A csoport déli étkezését is úgy rendelte meg a natúrpark a projektből, hogy az is jó példával szolgáljon, és a lehető legkevesebb hulladékkal járjon. A szervező eldobható eszközök nélkül szervírozott finom vegetáriánus falatokat. A vegetáriánus étkezés, a kevesebb hús fogyasztása csökkenti az ember ökológiai lábnyomát. Hulladék csak az újrapapír szalvéta és a poharak mosogatásához felhasznált ivóvíz volt.

 

A helyi, és kézműves termékek forgalmazásának leleményes formája a sFachl, ahol a termelőtől a fogyasztóig lerövidült a kereskedelmi lánc (csak a sFachl cég 10%-os díjával és a bérleti díjjal kell számolni). Ha a jogi feltételt meg lehetne találni ahhoz, hogy hazánkban is hasonló szervezeti felépítésű üzlet nyílhatna, akkor a stájer cég már készen áll arra, hogy a programját franchise rendszerben működtethesse.

Nem maradt el a patinás város megtekintése. Az ódon épületek, szűk utcák, villamosok, zöldfelület egy élhető város képét mutatta. A vendéglátó Berthold Schleichnek köszönhetően megcsodálták a városháza reneszánsz épületét, a  Szent-Katalin templomot. A tanulmányút tapasztalatairól olvashatnak a tisztazold.naturpark.hu blogon. Jövőre lakossági tapasztalatcsere programot is szervezünk Grazba, az érdeklődők jelentkezhetnek a tisztazold.naturpark@gmail.com e-mail címen.

Az Írottkő Natúrparkért Egyesület a Puregreen (Tisztazöld) projekt keretében szervezett 2021. november 4-i buszos tanulmányút tapasztalatai a résztvevőktől:

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK…

  • Foglalja össze néhány mondatban, hogy mi volt a legnagyobb, leghasznosabb tanulsága a látottaknak?

 

  • hiteles szemléletformálás
  • Stájerországban már évtizedek óta zajlanak ilyen programok
  • nálunk is működnek hasonló akciók és programok (Charity Shop, Caritas bolt, élelmiszer adomány, Máltai szeretetszolgálat, csomagolásmentes bolt, termelői piacok, szemétgyűjtő akciók stb.)
  • nem szabadna elkényelmesedni, és igenis észre kellene venni a társadalomnak azt, hogy fontos a környezetvédelem
  • a rendezvények hulladékmentesítése
  • a sok kidobott tárgyat újra lehetne hasznosítani, és a megjavíthatót megjavítani
  • az embereknek nem kell szégyelleni, hogy a felújított dolgokat részesítik előnyben az új vásárlása helyett
  • az osztrák (stájer) lakosság egy része belátta, hogy egy elromlott terméket megjavíttatni, nem csak alternatíva, hanem fenntartható döntés
  • az „okosrendezvények” (pl. G’scheit feiern) minimalizálják a keletkező hulladékot (ez az Írottkő natúrparkért Egyesület Puregreen projektjének szemléletével egybevág)
  • Stájerország lakosai közösen mozdulnak meg a környezetük tisztaságáért (Stájer tavaszi nagytakarítás)
  • Stájermarktban sokkal jobb a programok kommunikációja
  • lehet gazdaságilag fenntartható módon is működtetni zöld és szociális célú vállalkozást (Carla hálózat)
  • hangsúlyt fektetnek a csomagolásmentes boltokra
  • a csomagolásmentes bolt árai sajnos magasabbak, logikus lenne, ha olcsóbban adnák ezeket a termékeket,
  • a minőségű helyi, és kézműves termékek forgalmazásának leleményes formája a sFachl, ahol lerövidül a kereskedelmi lánc
  • kisebb léptékben jó lenne bevezetni mindegyik üzletpolitikát
  • fontos elem legyen a cégek vállalati stratégiájában a profit növelése mellett a nehezebb helyzetben lévők segítése is (Ne csak kapjunk, adjunk is!)
  • itthon is ki lehetne alakítani olyan helyi termék boltot ami csak a haszonnal növelné az Írottkő Natúrparkért Egyesület bevételét
  • fontos az intézményekkel a kapcsolattartás
  • a gyerekeken keresztül talán a szülők, nagyszülők is tudnak változtatni
  • a Stájer tavaszi nagytakarítás (Steirischer Frühjahrsputz) és a magyar „Te Szedd!” között több hasonlóságot is találtunk:
    • mindkettő központi szervezésű
    • mindkettő online felületen keresztül szerveződik,
    • koordinátorok által.
    • sok embert szólít meg.
  • az illetékesek felé az ötletek eljuttatása mindenképp csak hasznot hozhat
  • nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az összehangolt tájékoztatásra, marketingre
  • öröm lelkes, tisztazöld munkatársakkal dolgozni
  • az osztrák példák bizonyítják, jó úton jár az INE (tartós eszközök kölcsönzése stb.)
  • időt kell hagyni a részletek mélyebben való megismerésére

 

 

  • Mit lehetne a látottakból környezetünkben (az Írottkő Natúrpark területén) megvalósítani? Milyen anyagi és személyi feltételei lennének ennek?

 

  • a szemléletformálás elkezdését a diákokon keresztül
  • tudatosítani a diákokban, felnőttekben, hogy minden nap óvni kell környezetünket
  • folyamatosan “reklámot” kapjon a hulladékmentesítés
  • a ’Dobd ki a régit, vegyél újat” fogyasztói szlogen helyett a „Vidd vissza a régit és vegyél egy újat” szemlélet népszerűsítése
  • a csomagolásmentes bolt a natúrpark kőszegi- illetve környékbeli termékeivel bevezetésre kerülhetne
  • bolti hálózat működtetése, az Írottkő Naturpark boltjában is lehetne valami hasonló elven működtetni a helyi termelők, kézművesek termékeit értékesítő bolt
  • ki lehetne alakítani egy adományokból feltöltött készletű boltot, ahol az alacsonyabb jövedelműek tudnának vásárolni
  • a megmaradt élelmiszereknek a kihelyezésére is jó lenne találni helyszínt, ehhez meg lehetne nyerni különböző áruházláncok vezetőit is
  • a natúrparki rendezvények lebonyolításához csökkent munkaképességűek, munkanélküliek alkalmazása (kapcsolat a munkanélküli központtal). Lehet, hogy étkezésért, egy kis meleg ruháért cserébe is elvállalnának apróbb feladatokat.
  • A stájer tavaszi nagytakarításba Burgenlandon keresztül az INE is bekapcsolódhatna.
  • a kibővített szemétszedési kampányban a legügyesebb osztályok utazást vagy ingyenes erdei iskolai programot nyerhetnének
  • egy „Kőszeg megjavítja” vagy „Az Írottkő Natúrpark megjavítja” online felületű hálózatot kialakítani egy weboldalon összefogni (szakmai névsorral, ahol össze van szedve a garantált minőségű munkát végző szakemberek neve javítási területenként, a javítás díja, elérhetősége stb.)
  • Példaértékű az osztrák Caritas/Carla hálózat szervezettsége. Kicsiben Kőszeg környékén is lehetne építkezni a már meglévő Caritas elemeket, egy boltot (Volt már Kőszegen a Liszt Ferenc utában, a Brenner háznál. Igényes feltételek között akár önfenntartóvá is lehetne tenni. Caritas-os kapcsolatokat megkeresni!)
  • A sFachl bolthoz hasonló szintén példaértékű lenne (Az INE települések területéről származó helyi és kézműves termékeket forgalmazva).
  • A Puregreen projektben már elkezdett, a Hétforrás pikniken már megvalósult, hulladékmentes rendezvény szervezését népszerűvé tenni és – igény esetén- bővíteni.
  • a Vas megyei rendezvényeken is jó lenne, ha megvalósulhatna a hulladékmentes rendezés
  • a hulladékmentes rendezvényt pl. az Orsolya-nap Civil ízek utcájában elkezdve bevezetni

 

  • Ha van, akkor miben látja a különbséget a hulladékcsökkentéssel, hulladék-megelőzéssel kapcsolatos szemléletmódban?

 

  • az irányelv az jó, nem vagyunk e tekintetben lemaradva az osztrákoktól! A cél elérése érdekében fontos, hogy a területi Önkormányzatok is kivegyék a részüket és a területileg illetékes hulladékgazdálkodási cégek, közszolgáltatási cégek is!
  • a felnőtt emberek nagy részének a gondolkodásmódja környezettudatosabb már, mint nálunk
  • a környezetbarát viselkedés a gyermekeknél már nálunk is fontos szempont, és a gyakorlatban erősen megjelenik (pl. oktatásban, rendezvényeken, ismereteik széles körűek)
  • a háztartási hulladék-megelőzés nálunk még csak anyagi megfontolás, takarékossági okból történik.
  • többletkiadást környezettudatosság miatt, nálunk jóval kevesebben vállalnak még
  • országunkban is egyre több a csomagolásmentes bolt
  • egyre többen gyűjtik szelektíven a hulladékot is
  • a környezet megóvása az közel sem tart ott, mint kint
  • az osztrákok biztosítják azt, hogy minőségi termékeket kínálnak (így érték a régi, tartós eszköz is)
  • a különböző szektorok egymást segítve működnek együtt
  • Ausztriában már sokkal régebb óta gyakorlat a szelektív hulladékgyűjtés, mint nálunk, ezalatt az idő alatt a lakosság és a felnövekvő nemzedék jelentős részébe beépült a hulladékcsökkentés szemlélete
  • a gyűjtés kiépített rendszere is sokkal többrétű, többféle hulladékfajtára bejáratott
  • Magyarországon túl nagy a pazarlás, és a rendszer nem is kényszerít rá, hogy pl. ne használjak annyi műanyagot, csomagoló-anyagot
  • újra be kellene vezetni a betétdíjas, visszaválthatós palackokat
  • túl sok autó van Mo-n, kevesen járnak tömegközlekedéssel, biciklivel
  • a csökkent munkaképességűek elhelyezkedésének nálunk kevés lehetősége van, de a Carla/Caritas hálózatban van erre lehetőség
  • tetszett, hogy ajánlást írnak, miután letelt a szociálisan támogatott munkavállaló számára a 9 hónap, ami nagy segítség visszatalálni a munkaerő piacra

Nagyon tetszett a kirándulás, Graz nagyon élhető és szép város. 🙂

 

Kőszeg, 2021.11.16.

szöveg, összefoglaló és fotók: Illés Péter

 

 

Kezdőlap - Írottkő Natúrpark, Uncategorized, Zero Waste Naturpark

Van olyan tükör is, amiben az látszik, mi hiányzik nagyon 2. rész

A Caritas válogató üzemének és boltjának megtekintése után partnerünk elektromos bicaján elnavigált minket a telephelyére. Itt vártak ránk az érdekes és tanulságos előadások … és a vegetáriánus hideg ebédünk. No, de ne szaladjunk ennyire előre.

Az első előadást partnerünk munkatársa, Ulrike Kabosch tartotta Graz repariert vagyis Graz szerel címmel.

Graz város támogatásával három éve fut ez a projekt, amely egyben része a város hulladékelkerülő és -csökkentő programjának: kiépítik a szerelőműhelyek és Repair-kávézók hálózatát, összekötik a polgárokat és a szolgáltatókat, és minőségellenőrzést is végeznek. A projekt céljai között vannak a komoly anyagmegörző javítások kivitelezése, a termékek tartósságának növelése, a természet és az erőforrások kímélése, munkahelyteremtés és nagyon FONTOS: helyi értékteremtés.

Érdekes adatokat ismerhettünk meg:

  • pillanatnyilag 56 tagja van a hálózatnak
  • a graz-i egyetemen diplomamunkák készülnek a projektről
  • az egyes műhelyek számára komoly bevételi forrást jelentenek a javítások (bicikli: 80%, háztartási gépek 69%)
  • a csatlakozó műhelyek kötelezik magukat a javításra: amíg lehet, javítják és nem adnak el helyette újat
  • 2016 óta a város támogatást ad az elektronikai cikkek javítására: az ár 50%-a maximum 100 Euróig háztartásonként – miért? A szemét nagy részét az elektromos hulladék teszi ki.
  • 2022-től állami támogatás lesz.

Természetesen az élet nem habostorta és akad egy csomó kihívás is:

  • kevés munkaerő, szakember
  • átlagban 11,25 hónapig keresik a műhelyek a megfelelő szakembert

Mindent összevetve fiatal kora ellenére a projekt egyre több eredményt ér el és egyre többen ismerik meg és használják ki a javító szolgáltatásokat Grazban.

Az első előadás után ebédszünet következett. Mint zöldgondolkodású puregreen-esek azt tartjuk, hogy ahol lehet, csökkentsük a hulladékot és az ökológiai lábnyomunkat és támogassuk a helyi embereket. Ezért az hidegtálat egy vegetáriánus catering cégtől rendeltük, amelyet két graz-i nő működtet.

Evés után folytatódott a workshop két szintén igen érdekes előadással, amelyeket Dr. Ingrid Winter tartott.

A Der große steierische Frühjahrsputz  című előadás a stájer tavaszi nagytakarítási akcióról szólt, amit 2008 óta szerveznek Steiermark tartományban. Az akció tartományi szintű, szervezője a stájer tartományi kormány hulladék- és nyersanyaggazdálkodási osztály: biztosítják a pénzügyi kereteket és az eszközöket, megszervezik, összekötik a résztvevőket a megfelelő online felületen. Az akció egyben jótékony verseny is, amelyet egy ORF-es televíziós műsor zár le eredményhirdetéssel és a résztvevők méltatásával.

Az eddig 13-szor megrendezett stájer tavaszi nagytakarítás alkalmával 2,3 millió kiló szemetet szedtek össze. Ki tudja, ez hány tonna? Egyéb adatokat is felmérnek minden akció után, például a hulladékfajták előfordulását vagy hányan vettek részt.

Nagyon fontosak a figyelemfelkeltő kampányok:

Az utóbbi években az akció elhagyta nem csak a tartomány, de az ország határait: már bonylolítottak sikeres akciót az stájer-szlovén határon is.

További információk a stájer tavaszi nagytakarításról itt elérhetőek.

Végül elérkezett az az előadás, amit szerintem titkon mindenki várt: G’scheit feiern vagyis Okosan bulizni/Okosrendezvény – hogyan lehet hulladékmentesíteni egy rendezvényt? A projekt 2001, azaz kétezeregy óta folyik. Immáron húsz éve, amin azt hiszem mindenki meglepődött.

Az okosrendezvény lényege, hogy hulladékmentes legyen, ezért a következő kritériumoknak kell megfelelni: többször használatos edények és evőeszközök használata, regionális alapanyagokból készült élelmiszerek kínálása, ha nem megy a regionális, akkor fair trade kereskedelemből származó alapanyagok, illetve környezetkímélő szállítmányozás. Az a rendezvény, ami teljesíti a feltételeket, használhatja a projekt logóját.

A zöld rendezvényhez bérelhetők különböző eszközök, mint például textil napernyők és terítők, de a legnagyobb kúlság: a mobil mosogatókocsi.

Ennek a projektnek köszönhetően a graz-i rendezvények hulladéktermelését 90 %-kal sikerült csökkenteni. (Az elmúlt húsz év alatt egy Sziget Fesztivál vajon hány tonna szemetet termelhetett?) Covid előtt évi 200 okosrendezvényt tartottak Graz-ban és környékén.

Az előadások után felekerekedtünk, hogy megnézzünk néhány gyakorlati példát. De erről majd a harmadik részben…

Balázs Borbála