Lezajlottak tapasztalatcsere útjaink és elmondhatom, hogy isssszonyúan jók voltak a programok is és a csoportok is!

Hogy miért Graz-ba mentünk? Egyik projektpartnerünk, a Hulladékelkerülés Munkacsoport (ARGE Müllvermeidung) Graz-ban székel. Nem véletlenül: Steiermark tartomány és fővárosa már történelmi távlatokban járnak elöl fenntarthatóságban és a körforgásos gazdaságra való átállásban. Így hát magától értetődő volt, hogy partnerünk kiváló programokat fog szervezni a natúrparki érdeklődők számára. A városon is látszanak a törekvések: ahol csak lehet rovarlegelőket hoztak létre, fás-bokros élőhelyek az erre alkalmas helyeken, jól kiépített bicikliúthálózat és bringatárolók, csikkmentes utcák… Álom a (nem csak zöld) szemléletű emberek számára. 🙂

Programok és helyszínek

1. A “Das Gramm” csomagolásmentes boltban a termékeket saját csomagolásban vásárolhatod. Hogyan? Itt találod a működését. Az élelmiszereken kívül kozmetikai , illetve háztartási szereket és eszközöket is árulnak, mindent, ami a vegyszermentes és fenntartható, illetve zero waste háztartásban szükséges. Rövid bemutatóban megtudhattuk például, hogy a szappan vagy a száraz sampon mennyi vizet, emissziót (káros anyagkibocsátás) takarít meg azzal, hogy szilárd és csomagolásmentes, mivel így gazdaságosabban szállítható. És még a vizet sem szennyezi vegyszerekkel. Vagy: eldobható borotva helyett cserélhető fejű borotvát használjunk. Ha pedig a “hagyományos”, csupaműanyag mosogatószivacs és törlőrongyok helyett luffatököt meg használt textilből készült szivacsot és törlőket használunk, kihagyjuk a vízből és a levegőből a mikroműanyagot. Itthon a natúrparkban is tudsz csomagolásmentesen vásárolni, lásd itt. A titka az egésznek, hogy szakboltban vásárolunk be, és ha lehet, elkerüljük az üzletláncokat.
2. “A Fakk”, eredeti nevé ‘s Fachl egy igen különleges üzlet, ami nagyon jól beleillik a körforgásos gazdaság modelljébe: főleg helyi és regionális termékeket árusítanak, egy, a termelőknek és gyártóknak igencsak előnyös koncepcióban. Hogy hogyan? Ez az üzleti modell kihagyja a láncolatból a forgalmazót, az áru az előállítójától közvetlenül a boltba kerül, ahol értékesítés után az előállító által meghatározott ár 90%-át ő kapja, 10% pedig a bolté. Azért hívják fakknak az ützletet, mert rekeszek működnek polc gyanánt és ezeket a polcokat lehet bérelni, egy termelő/gyártó bérelhet akár több rekeszt is. Minden esetre a Graz-i Fachl szortimentje 7000 áruból áll, ezért mielőtt beléptünk figyelmeztettek is minket, hogy a látvány elsőre sokkoló lehet.
3. Az ARGE Müllvermeidung irodaházában is jártunk, ahol partnerünk munkatársai, Ulrike Kabosch, illetve Berthold Schleich előadásokat tartottak a körforgásos gazdaságról, hogyan működnek Graz-ban a fenntarthatóságot szolgáló hálózatok, illetve milyen steiermark-i kezdeményezések vannak, amelyek a körkörös gazdaságra való átállást segítik.
4. Caritas adományválogatókban és Carla-Shop-ban is jártunk. Az adományválogatókban minden beérkező adományt aprólékosan és rendszerezetten csoportosítanak és a tárgyakat előkészítik további sorsukra: egy részük reuse-shopokba kerül, egy részük rászorulóknak megy többek között Romániába vagy menekülők részére, az a rész pedig, amiből nem sikerül semmit kihozni, hulladékkezelőbe kerül. Steiermarkban 33 Carla-Shop működik, szinte minden városban. A Caritas használt boltjait (azért kicsit több ez, mint használt bolt, nem is így hívjuk, hanem reuse-boltnak, vagyis “újrahasználat”-bolt) minden fogyasztói réteg látogatja. A rászorulók utalványt kapnak, így számukra is elérhető a shopping-élmény: bemehetnek egy ízlésesen berendezett üzletbe, ahol válogathatnak és azt vehetik meg, ami tetszik, majd tudnak fizetni a kiválasztott tárgyért. Nem keletkezik bennük az az érzés, hogy adományként kaptak valamit, amire talán nincs is szükségük vagy nem tetszik. A központi adományválogatóban két műhely is működik, az egyik egy asztalos műhely kézi szerszámokkal, a másik pedig egy villanyszerelő műhely. Az előbbiben régi bútorokat keltenek új életre, ezek egy részét megrendelésre készítik – szolgáltatásként ugyanis irodahelységek berendezésével is foglalkozik a Caritas Graz-i műhelye. Az utóbbiban pedig elektronikai cikkek állapotát ellenőrzik, hogy tovább lehet-e küldeni ezeket üzletbe vagy szemétnek minősülnek. Ugyanitt bicikliket szerelnek vagy raknak össze több régiből egyet.
5. Heidenspass – a “pogány öröm”, ahol az utóbbi két alkalommal az ebédet és a redesign, reuse, re- és upcycling szépségeit élvezhettük. Ez egy kiváló projekt, amely hátrányos helyzetű fiatalok megsegítésére jött létre: hogyan lehet 15 és 25 év közötti nehéz sorsú fiatal embereket integrálni a társadalomba és a munka világába? A projekt három lábon áll: az egyik láb a varroda, ahol olyan érdekes alapanyagokból, mint pl. biciklibelső vagy autóponyva többek között táskákat készítenek. A másik láb az upcycling (vagyis az anyag újrahasznosítása annak értéknövelésével) és recycling (vagyis anyagában újrahasznosítás): régi tárgyakból új tárgyak készülnek, egészen más funkcióval, mint eredetileg. A harmadik láb pedig a konyha és a vendéglátás, ahol heti pár napon vegán napi menüvel várják az éhes vendégeket.  Az itt dolgozó fiatalok nagyon körültekintő gondoskodást élveznek: finom, de határozott módszerekkel tudják őket motiválni arra, hogy itt dolgozzanak, így nyitva számukra utat a munka világába – fizetésüket még aznap, a ledolgozott idő leteltével azonnal a kezükbe kapják; aki havonta egyszer megjelenik, már biztosítva van; semmi nem kötelező, inkább a rendszeresség, a jó hangulat és a mozgástér biztosításával próbálják a fiatalokat megtartani. Nagyobb részben sikeres a mentés. Vezetőnk az egyik üzletvezető volt, aki szabadkai apukája révén beszél magyarul, így magyarul tartotta a projekt bemutatóját. Emellett ő a projekt művészeti vezetője, eredeti szakmája szerint díszlettervező és dizájner.

Köszönjük a résztvevőknek, hogy eljöttek, köszönjük Berthold, Ulrike, John, Marcus, Melinda, Silvia, Jasenko és a többiek, hogy fogadtatok minket!

Balázs Bori