Címke: workshop

Kisléptékű zöld technológiák workshop 2024. szeptember 20. Hartberg

Szeptember 20-án 18 fővel indultunk Hartbergbe, osztrák partnerünk által szervezett kisléptékű zöld technológia workshopra. A buszon képviseltették magukat a Soproni Egyetem diákjai és tanáruk dr. Vityi Andrea, a Kőszegi Evangélikus Középiskola tanárai, valamint szervezetünk, az Írottkő Natúrparkért Egyesület munkatársai és önkéntesei.

Sajnos osztrák részről kevés résztvevő volt jelen, mivel az árvízi védekezéshez mentek segíteni az ország problémás részeibe. Ennek következtében a workshop jelleg is „sérült” egy kicsit, de a programot biztosító előadó Josef Bruchmann igazán mindent megtett a színvonal biztosításáért. Köszöntőt mondott Harald Popofsits és Ebner Marlies.

No és ott volt dr. Mátyás Gyöngyi tolmács, aki lelkesedésével, zöld szemléletével hihetetlen pluszt képes hozzáadni az elvileg száraz tolmácsoláshoz :).  

Megismerkedtünk az „okos üvegházzal” ami figyelemreméltó technológiával működik, valamint alap információkat és érdekes adatokat tudtunk meg a háztartási léptékű napelem, napkollektor, és esővíz hasznosítással kapcsolatban.

Az előadások és az „okos üvegház” bemutatása felvételre került, melyet a projekt blogján és partnerünk  youtube csatornáján hamarosan elérhetővé teszünk.

Kedvcsinálóként érdemes kiemelni néhány mondatot az előadásokból, melyek lényegre törőek és/vagy érdekes adatokat tartalmaznak. A képekkel pedig a hangulatos helyszínt, a hartbergi kastélyt ajánlom figyelmetekbe.

„ Ahol megtermelődik ott használjuk fel. Nincs szállítás, és ez egyfajta függetlenséget ad. A függetlenség fontos tényező!”

„A függetlenség mellett a vészhelyzeti ellátás biztosítása is egy reális célkitűzés sokaknak.”

„ Jó példák indulnak Ausztriában is, ilyenek az energetikai társulások. Ha én megtermelem az energiát, de adott időszakban nem tudom felhasználni, és nem tudom tárolni, miért ne osztanám meg a felesleges energiát a szomszédommal, akinek szüksége van rá?”

„Egy átlagos háztartást tekintve a napelemes rendszer kb. 40%-ban biztosítja a függetlenséget, ha nincsen tároló akkumulátorom. Ha tudom tárolni az energiát akkor ez a függetlenségi arány 80%-os.”

„ Ausztriában, ha valaki napelemet vásárol, annak nem kell megfizetnie a napelem áfáját. Az állam elengedi.”

„Sokan azt hiszik nyáron termel legtöbb energiát a napelem. Ezzel szemben az az igazság, hogy ősszel és tavasszal – amikor sokkal tisztább a levegő – jobb a napelemek hatékonysága.”

A nap második felében – miután elfogyasztottuk a finom szendvicseket – a napkollektorok és a víztakarékosság témáját érintettük. E témakörből néhány kiemelt gondolat:

„Egy négy fős család meleg víz ellátását 8-10 m² napkollektor már biztosítja.”

„A vízpazarlás nagyon fontos probléma. Egy ember évente átlagosan 50 m³ vizet használ. Ennek a mennyiségnek csak 5%-a ami valóban ivóvíz minőség kell, hogy legyen (ivóvíz+ étkezés). 39%-ot azonnal lehetne esővízzel helyettesíteni.”

„Sok olyan ország van, ahol csak 5 m³ víz jut egy embernek évente!”

„Takarékoskodás helyett észszerű felhasználás. Csak akkor használjam, ha tényleg szükségem van rá! Az nem tudatosság, hogy égetem a villanyt, ha kell, ha nem, csak éppen led égőt használok…”.

AZ IGAZI TUDATOSSÁG: MIRE VAN TÉNYLEG SZÜKSÉGEM?

Az előadások után megismerkedtünk Josef Bruchmann igazi szívügyével az „okos üvegházzal”.

https://www.steirergarten.com

Vidéki emberként szeretek kertészkedni, kikapcsol, örömet okoz. Mert megtehetem. Ha valaki nagyvárosban él, és nincs lehetősége, hogy legyen egy kis kertje, bizonyára nagyon örülne egy ilyen „okos üvegháznak”, amit nyugodtan magára hagyhat, kiszolgálja magát. Minden automatizált és (szinte) minden megújuló energetikát használ. Egyedül a nagy téli hidegekben lehet szükséges kiegészítő energiaellátás.

Sajnos a magyarországi jövedelmek kevés embernek teszik lehetővé, hogy meg tudjon vásárolni egy ilyen terméket. De ha valaki megteheti, biztos pozitív tapasztalatokat szerez, amire legfőbb garancia Josef lelkesedése és hozzáértése.

Köszönjük a szervezők munkáját és az érdeklődőknek az aktív részvételt, valamint az árvízhelyzet miatt kialakult “hiányosságok” türelmes elviselését.

Az előadásokról és az okos üvegházról szóló videófelvételt itt nézhetitek meg német és magyar nyelven.

HKZ.

Workshop 2 – Natúrparki Ökokatalógus

Hogy mi az a Natúrparki Ökokatalógus? Partnerünk, az ARGE Müllvermeidung javaslatára kapta ezt a nevet workshop-sorozatunk második része. Mi, a PUREGREEN csapata úgy értelmeztük az elnevezést, hogy összegyűjtjük azokat a natúrpark területén működő kisvállakozásokat, amelyek beillenek a körforgásos gazdaság modelljébe: javítanak vagy a tevékenységükkel az anyagokat a körforgásban tartják.

Így hát felkerekedtünk és megkerestünk több kisvállakozót, akiket mi is ismerünk: boltok, ahol saját csomagolásban vásárolhatunk, méhész, javító műhelyek, szabó, cipész, szódás, Caritas, kistermelő, és meghívtuk őket az eseményre. Aki nem tudott eljönni, azzal rövid interjút készítettünk.

Partnerünk az ARGE-tól, Berthold Schleich tartotta ezúttal az előadást és a foglalkozást. Előadásának anyaga elérhető német nyelven itt: Workshop_Oekokatalog.

Itt a cikkben az előadás azon részeiből szeretnék szemezgetni, amelyek elhangzottak, de a vetítés nem tartalmazza.

Tudtad, hogy a Európai Unió “hulladékhierarchia” néven már 2008-ban előrirányozta a körforgásos gazdaságra való átállást? A fordított piramis legtetején a megelőzés azt jelenti, hogy új vásárlási, étkezési, fogyasztói szokások kialakításával elkerüljük a mindennapokban a hulladék termelődését. A piramis második szintje, az újrahasználat, “reuse” pedig hozzájárul ahhoz, hogy a nyersanyagokat és az intelligenciát, tudást, ami a tárgyainkban rejlik, benntartsa a körforgásban. A reuse azt jelenti, hogy a tárgyaimat addig használom, javíttatással, tisztítással, amíg csak lehet. Így 10szeresen értéket teremtek és őrzök, mint például a recyclinggal vagyis újrahasznosítással. Berthold egy nagyon egyszerű és szemléletes példát hozott a reuse-ra: melyik intelligensebb: a műanyagpohár vagy az üvegpohár? Igen, az üvegpohár! Miért? Mert intelligencia van benne: az a tudás, ami létrehozta az üveget és abból a poharat, több évezredes. Ha ezt ki dobnánk, menne vele együtt ez a hatalmas tudás is a kukába. Ezzel szemben a műanyag, egyszer használatos pohár mindig a természetben landol, így nem túl intelligens.

A recyclinggal nem csak az a probléma, hogy unintelligens tárgyak újra és újra procedúrákon mennek keresztül, ami csak növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét a levegőben (ezáltal turbózva a felmelegedést), hanem a szemétlerakóval együtt profitot termel, ami szintén a kibocsátást növeli. Itt szeretném megjegyezni, hogy kialakulóban van az a trend, amely nem a tárgyi termékek előállítását és forgalmazását forszírozza, hanem a szociális, szellemi és kulturális szolgáltatásokét. (Maja Göpel: Unsere Welt neu denken)

Megsokszorozódott a birtokolt tárgyaink száma az elmúlt 100 évhez képest is és kialakult egy olyan reklám- és marketingkultúra, ami teljesen a fogyasztók átverésére szakosodott: ma már a világ nagy részén élő háziasszonyok (és háziférfiak) szentül hiszik, hogy halálos kórokozók bújnak meg a wc deszka alatt, vagy hogy öblítő nélkül nem lehet mosni, mert azzal rosszat teszel a ruháidnak és röveidebb életűek lesznek. (Hogy az öblítők, bármilyen stempli is van rajtuk, veszélyeztetik a talaj- és vizi életet, illetve súlyos allergiát okoznak nagyon sokaknál, többek között gyerekeknél, arról nem szól a reklám). De ott van a fogkrém, vagy a hajsampon: elhisszük, hogy fogaink állapotát javítják a fogkrémek (a csontba kívülről nem hatol be semmi, a fogazat állapotára a genetika és a gyermekkori táplálkozás van hatással) vagy hogy a hajunk erősebb lesz, ha bizonyos samponmárkát használunk (a haj elhalt szaru, ahogy ezt bioszórán is tanultuk és abba sem hatol be kívülről semmi, hogy belülről erősítse). Partnerünk a reklámok hazugságára a mosógépes példával világított rá: a mai mosógépeket úgy reklámozzák, hogy mennyire energiatakarékosak, sőt, mennyire környezetbarátok: a mi gépünkön a műanyag sportruházatra is van program, de ne legyenek illúzióink, egy normál mosásnál is 700.000 műanyag mikroszál kerül a vízbe, tehát a sportruházat esetében még több, akkor is, ha 30 fokos és rövid a program. De mit is jelent ez az energiatakaréskosság? A workshop-on tudtuk meg, hogy valójában a 60 fok az 30 fok, de a három órás eco program, mivel ilyen sokáig tart, 30 fokon is kimossa a szennyezett ruhát. Na de az három órán át tart… Ha pedig a rövidebb program alatt mosószeres maradt a ruha, akkor nyomhatunk egy víz+ gombot. És megint ott vagyunk, ahonnan elindultunk.

Nagyon tetszett még a következő problémfelvetés is: Miért igyunk kólát, ha van regionális alma, amit palackozhatunk és fogyaszthatunk? (A Coca-Cola az egyik legszennyezőbb cég, ami a természetbe került és kerülő műanyagot illeti. De az emberi egészséget is károsítja termékeivel.) Miért nem őrizzük a tudást és a vetőmagot, mikor mindkettő identitásképző és ellenállóvá teszi a közösségeket és a régiókat?

A 12 megatrend (fent a prezentációban) ma már globálisan hat az egész emberiségre és itt vannak körülöttünk, egyre többen gyakorolják. Egy példa, hogy Bécsben egyre több fiatal nem is szerez jogosítványt, hanem klímavédelmi és lelkiismereti okokból biciklizik, gyalogol és közösségi közlekedik. Dél-burgenlandiak úgy utaznak Bécsbe, hogy Bécsújhelyig kocsival, ott pedig vonatra szállnak.

Workshopunk végén jött a csavar: partnerünk valójában Natúrparki Ökokatalógus alatt egy cselekvési regisztert értett, vagyis olyan példáknak és gyakorlatoknak a gyűjteményét, amelyekkel elérhető a mindennapi kibocsátásunk csökkentése.  Így ezeket fogjuk összegyűjteni, kombinálva a mi értelmezésünkkel: nem csak gyakorlati tippeket adunk, hanem hozzárendeljük azokat az üzleteket, kisvállakozásokat, ahol megvalósíthatjuk a jó gyakorlatot. Ebből a gyűjteményből áll össze a Natúrparki Ökokatalógus, amit itt is közre fogunk adni.

Aki pedig igényli a személyes segítséget a tudatosságra való átállásban, írjon nekünk és mi SEGÍTÜNK! tisztazold.naturpark@gmail.com

Balázs Bori

Reuse, repair, recycle – első PUREGREEN workshop

Mit rejt a fejre állított piramis? A válasz a pdf-ben rejlik.

A képre kattintva kinagyíthatod!

Március 30-án nagy napja volt a PUREGREEN projektnek: partnerünkkel, a graz-i ARGE Müllevermeidung (“Hulladékelkerülés Munkaközösség”) nonprofit társasággal közösen megtartottuk első workshop-unkat. Témája az újrahasználat és a javítás fontossága a körforgásos gazdaságra való áttérésben.

Mag. Ulrike Kabosch

Már az elején szeretném a számomra legfontosabb gondolatot idézni Ulrike Kabosch hulladékgazdálkodás menedzser szájából és egyúttal lelőni a poént: a generációkat újra és újra tanítani és felvilágosítani kell, különben feledésbe merül a környezetvédelem, a természetvédelem, a tudatosság. Ez a gondolat még előfordul majd a cikkben.

Hallgatjuk az előadást.

Partnerszervezetünk hosszú múltra tekint vissza: alapítója részt vett a Zwentendorf-i atomerőmű elleni tiltakozásban, illetve ő készítette az egyik háttértanulmányt, amiben az építkezés ellen érvelt. (Akit érdekel Ausztria 20. századi története, számos olyan tiltakozást és eseményt találhat, amelyben összekapcsolódik a demokratizálódás folyamata a természet- és környezetvédelemmel. Például: atommentesség  / angolul / magyarul vagy az első hatásos polgári engedetlenség / angolul )

A rendezvény első részében előadást hallgathattunk arról, mit jelent a körforgásos gazdaság, illetve hogyan működik Ausztriában az újrahasználat és a javítás, ennek milyen hagyománya és hálózata van. Az előadó tisztázta a fogalmak jelentését és a különbségeket: mi a “reuse” (tudod: “rijúz“) újrahasználat és a “recycle” (“riszájkl”) újrahasznosítás közötti különbség – előbbi esetében régi tárgyainkat használjuk, szükség esetén javíttatjuk vagy tisztíttatjuk, utóbbi esetében pedig egy tárgyból, anyagában való átalakítás után egy új tárgy válik.

Itt fontos megjegyezni: A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG egyenlő a KLÍMAVÉDELEMmel, hiszen a globális kibocsátás 50%-át a nyersanyagok kitermelése okozza! Az újrahasznosítás vagy recycling (pl. PET-palackból bedarálás után újabb PET-palack vagy futócipő készül), nem csökkenti hatékonyan az emissziót és a hulladék mennyiségét (károsanyag-kibocsátás).

Miért jó az újrahasználat (reuse)? Erre a kérdésre is választ kaptunk:

  • védjük vele az erőforrásokat és megelőzzük, hogy hulladék keletkezzen
  • elősegítjük, hogy regionális gazdasági körforgások jöjjenek létre
  • támogatjuk a helyi értékteremtést
  • munkahelyeket teremtünk általa, hiszen az újrahasználat nagyon munkaigényes
  • fontos a klíma- és környezetvédelem szempontjából

Megismerhettünk ötleteket és kezdeményezéseket, amelyek az újrahasználatot és a javíttatást támogatják a tárgyak felhalmozása ellenében: ajándékozás, sőt olyan üzletek, amelyekből ingyen elvihetők dolgok. Nálunk példa erre az “Ingyen elvihető” FB-csoportok, illetve mindkét országban ismeretes garázsvásár. Kölcsönzés birtoklás helyett – ez nem szorul magyarázatra. Javíttatás kidobás helyett – Ausztriában egyre szaporodnak a Repair-Café-k, vagyis javítóműhely kávézóval. (repair: “riper”, javítani, javítás angolul)

Graz város javítási hálózatáról még novemberen hallhattunk első tanulmányutunkon.

Tipp: Nem messze a natúrparktól, Oberwart-ban és Großpetersdorf-ban már vannak Re-Use-Shop-ok, ahol olcsón, jó áron lehet kapni jó minőségű használt árukat. Ilyen reuse-boltról szintén beszámoltunk korábban.

Nekiugrunk a csoportmunkának.

Az előadás után csoportmunkába fogtunk. Három kérdést kellett a két csoportnak megválaszolnia:

  1. Milyen meglévő kezdeményezéseket ismerünk lakóhelyünkön?
  2. Mi szeretnénk? Kívánságlista.
  3. Melyik kívánságok, ötletek megvalósíthatók könnyen és rövid távon?

    egyik csoport

másik csoport

Na itt nem volt megállás: két év járvány után mindenki belevetette magát a szocializációba és egyszerre magyarázott, egymás szavába vágva. (Nem is sikerült tartani az időket. 🙂 ) Az eredmény pedig ez (összevonva a két csoport ötleteit):

  1. Kőszegen a Főnix; Szombathelyen: adománybolt a 11-es Huszár úton; TEKI tankertje: használt tejfölös dobozok palántázásra; az Írottkő Natúrpark rendezvényekre kölcsönözhető edénykészlete; zöld hulladék lerakó; másnapos pékáru féláron a kőszegi Zalaco-ban, Rechnitz-ben a pék heti kétszer 2-5 kosár közötti pékárut ingyen ad (ennek nagy része a kőszegi rászorulókhoz kerül); javítóműhelyek (szabó bicikli, elektromos); becsületkassza; mobiltelefon gyűjtési akciók (Benedict hotel); használt szemüveg leadása az optikusnál; boros üveg dugó gyűjtés Ausztriában; Ingyen elvihető FB-csoportok, willhaben.at, jofogas.hu; Oberwart, Großpetersdorf: ReUse-Shop; gépkölcsönzés
  2. Reuse-boltok a natúrparkban is, ízléses körülmények között (mint

    prezentálunk

    a Carla-Shop-ok Graz-ban); eszközkölcsönző (az ágaprító beszerzése állandó stressz számomra is); ha a zöldhulladékot leadjuk, akkor legyen cserébe humusz a városi komposztálóról – szakszerű községi komposztálók a natúrparkban; nagymérvű kampányolás és felvilágosítás (ugye, a generációs feledékenység kiküszöbölése milyen fontos lenne?); üveges tej; honlap a kölcsönözhető tárgyakkal; a temetők hulladékkezelésének megoldása; az üzletek érdekeltté tétele, sőt, ahogyan Svédországban: a cégek maguk gondoskodjanak a csomagolóanyagukról;  csikkfeldolgozó üzem: a csikk papírból készüljön merített papír; sok-sok önkéntest kívánunk és nagyobb közösségi támogatást; legyen több kompetens személy, akihez lehet fordulni a kérdésekkel; legyen tanácsadás; natúrparki iskolák létrehozása háttérintézmény-rendszerrel együtt

  3. közösségi marketing feljavítása; a meglévő kezdeményezéseket

    prezentálunk

    már most reklámozni; a Főnix láthatóvá tétele és folyamatos javítása; rendezvényszervíz-kölcsönzés; gyerekek számára barkácsszakkör, ahol mondjuk megjavítják a játékaikat; közösségi kertek a lakótelepek között (Bécsben nagyon megy), ehhez önkormányzati segítség: terület, eszközök, magas ágyások, víz biztosítása; a bolhapiacok és garázsvásárok felhozatala látványos szintre; carsharing, vagyis autó-megosztás; matricák a postaládára: “szívesen kölcsön adom:…”; a zöldhulladék értelmes kezelése (A fenti ötleteket megformázva is közölni fogjuk.)

Végül szeretném közzé tenni egyik résztvevőnk visszajelzését (levélrészlet):

“Még egyszer köszönöm a tegnapi előadást és ötletbörzét, és a mai telefonos beszélgetést is!

Akkor ha meglesz a digitális anyag a tegnapról, köszönöm szépen ha el tudjátok  majd küldeni! (Ismerőseimnek is majd továbbküldöm)
Illetve kérlek szóljatok, ha lesz még ötletelés a további lépésekről, szívesen csatlakozom mint zöld-önkéntes.
Megnéztem és nagyon tetszik a tisztazöld naturparkos weboldal is, sok jó ötletet, hasznos információt tartalmaz!”

Itt pedig a teljes előadás anyaga elérhető:

Ljubica

Workshop_ReUse30032022_ARGE

Szeretném felhívni a figyelmet a 7-12. diára a különböző korok nyersanyagfelhasználásáról. A képanyag magyarul elérhető a cikk alatt.

Nagyon, nagyon lelkesítő volt ez az esemény mindannyiunk számára!

Folytatása következik workshop-sorozatunknak!
És ne felejtsétek: újra és újra el kell mondani a helyzet súlyosságát, a változtatások fontosságát és persze a MEGOLDÁSOKat azért, hogy a generációs feledékenységen felülkerekedjünk.
Tisztazöld üdvözlettel:
Balázs Borbála

Kattints rá és nagyítsd fel!