A globális gazdasági modell működésének három szereplője van: a fogyasztók, a cégek és a politikusok. Eddig minden felelősség a fogyasztókon volt, sok országban még mindig ez a helyzet, többek között Magyarországon is.
Igen, sok felelősség van rajtunk fogyasztókon, de a fenti leosztás mélységesen igazságtalan, többek között azért is, mert a fogyasztók felvilágosítása és a cégek megrendszabályozása a harmadik aktőr feladata lenne, amit nem végez el vagy csak látszólagosan, ímmel-ámmal.
Mi fogyasztók a következőket tudjuk tenni: megváltoztatjuk vásárlási, utazási és energiafelhasználási szokásainkat. Minél több terméket vásároljunk csomagolásmentesen (a textilzsák lehetőleg újrahasznosított anyagból legyen, mert az újonnan készült ökolábnyoma szinte soha nem hozható be…) , használjuk a cuccainkat, amíg lehet, javíttassuk meg az elromlott eszközöket, ne vegyünk felesleges tárgyakat, alaposan tervezzük meg a hétköznapi útjainkat is (ha megoldható, tömegközlekedjünk, rövid távokat gyalog vagy biciklivel tegyük meg, országon belül nyaraljunk stb.), oltsuk le magunk után a lámpát, próbáld ki a komposzt wc -t…
Ha úgy érzed, ez túl nagy kihívás, motivációként olvasd el a következő párbeszédet a Star Wars 4. részéből:
De honnan fogom tudni, hogy melyik a jó erő?
Tudni fogod. Csak légy nyugodt. Békés. Szemlélődj. A jedi védekezésre, megismerésre, sosem támadásra használja az erőt.
Mondd meg miért!
Nincs itt semmiféle miért. Ma már nem tanítalak többre. Oszlasd el a kételyeidet.
(következő jelenet)
El kell felejtened, amit eddig hittél.
Jó, megpróbálhatom.
Nem, ne próbáld! Tedd! Vagy ne tedd! De ne próbáld.
(Luke megpróbálja jedi-erővel felemelni az űrhajót.)
Nem megy. Túl nagy.
A nagyság nem számít. Nézz rám. Engem kicsinek látsz, nem igaz? Hm?
Hrrr.
Hát tudd meg a látszat csal. Mert velem van az erő. És az erő hatalmas. Az életből árad. Ezért nagy. Körülvesz valamennyiünket. Összeköt és megvilágosít minket. Nem az izmaidban, magadban, magad körül kell érezni az erőt. Mindenütt, közted és köztem. A fákban, kőben. Mindenütt, igen. Az erő ott van a föld és a hajód közt is.
Lehetetlent kívánsz.
(Yoda felemeli jedi-erővel az űrhajót, mire Luke:)
Március 30-án nagy napja volt a PUREGREEN projektnek: partnerünkkel, a graz-i ARGE Müllevermeidung (“Hulladékelkerülés Munkaközösség”) nonprofit társasággal közösen megtartottuk első workshop-unkat. Témája az újrahasználat és a javítás fontossága a körforgásos gazdaságra való áttérésben.
Már az elején szeretném a számomra legfontosabb gondolatot idézni Ulrike Kabosch hulladékgazdálkodás menedzser szájából és egyúttal lelőni a poént: a generációkat újra és újra tanítani és felvilágosítani kell, különben feledésbe merül a környezetvédelem, a természetvédelem, a tudatosság. Ez a gondolat még előfordul majd a cikkben.
Partnerszervezetünk hosszú múltra tekint vissza: alapítója részt vett a Zwentendorf-i atomerőmű elleni tiltakozásban, illetve ő készítette az egyik háttértanulmányt, amiben az építkezés ellen érvelt. (Akit érdekel Ausztria 20. századi története, számos olyan tiltakozást és eseményt találhat, amelyben összekapcsolódik a demokratizálódás folyamata a természet- és környezetvédelemmel. Például: atommentesség / angolul / magyarul vagy az első hatásos polgári engedetlenség / angolul )
A rendezvény első részében előadást hallgathattunk arról, mit jelent a körforgásos gazdaság, illetve hogyan működik Ausztriában az újrahasználat és a javítás, ennek milyen hagyománya és hálózata van. Az előadó tisztázta a fogalmak jelentését és a különbségeket: mi a “reuse” (tudod: “rijúz“) újrahasználat és a “recycle” (“riszájkl”) újrahasznosítás közötti különbség – előbbi esetében régi tárgyainkat használjuk, szükség esetén javíttatjuk vagy tisztíttatjuk, utóbbi esetében pedig egy tárgyból, anyagában való átalakítás után egy új tárgy válik.
Itt fontos megjegyezni: A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG egyenlő a KLÍMAVÉDELEMmel, hiszen a globális kibocsátás 50%-át a nyersanyagok kitermelése okozza! Az újrahasznosítás vagy recycling (pl. PET-palackból bedarálás után újabb PET-palack vagy futócipő készül), nem csökkenti hatékonyan az emissziót és a hulladék mennyiségét (károsanyag-kibocsátás).
Miért jó az újrahasználat (reuse)? Erre a kérdésre is választ kaptunk:
védjük vele az erőforrásokat és megelőzzük, hogy hulladék keletkezzen
elősegítjük, hogy regionális gazdasági körforgások jöjjenek létre
támogatjuk a helyi értékteremtést
munkahelyeket teremtünk általa, hiszen az újrahasználat nagyon munkaigényes
fontos a klíma- és környezetvédelem szempontjából
Megismerhettünk ötleteket és kezdeményezéseket, amelyek az újrahasználatot és a javíttatást támogatják a tárgyak felhalmozása ellenében: ajándékozás, sőt olyan üzletek, amelyekből ingyen elvihetők dolgok. Nálunk példa erre az “Ingyen elvihető” FB-csoportok, illetve mindkét országban ismeretes garázsvásár. Kölcsönzés birtoklás helyett – ez nem szorul magyarázatra. Javíttatás kidobás helyett – Ausztriában egyre szaporodnak a Repair-Café-k, vagyis javítóműhely kávézóval. (repair: “riper”, javítani, javítás angolul)
Graz város javítási hálózatáról még novemberen hallhattunk első tanulmányutunkon.
Tipp: Nem messze a natúrparktól, Oberwart-ban és Großpetersdorf-ban már vannak Re-Use-Shop-ok, ahol olcsón, jó áron lehet kapni jó minőségű használt árukat. Ilyen reuse-boltról szintén beszámoltunk korábban.
Az előadás után csoportmunkába fogtunk. Három kérdést kellett a két csoportnak megválaszolnia:
Milyen meglévő kezdeményezéseket ismerünk lakóhelyünkön?
Mi szeretnénk? Kívánságlista.
Melyik kívánságok, ötletek megvalósíthatók könnyen és rövid távon?
Na itt nem volt megállás: két év járvány után mindenki belevetette magát a szocializációba és egyszerre magyarázott, egymás szavába vágva. (Nem is sikerült tartani az időket. 🙂 ) Az eredmény pedig ez (összevonva a két csoport ötleteit):
Kőszegen a Főnix; Szombathelyen: adománybolt a 11-es Huszár úton; TEKI tankertje: használt tejfölös dobozok palántázásra; az Írottkő Natúrpark rendezvényekre kölcsönözhető edénykészlete; zöld hulladék lerakó; másnapos pékáru féláron a kőszegi Zalaco-ban, Rechnitz-ben a pék heti kétszer 2-5 kosár közötti pékárut ingyen ad (ennek nagy része a kőszegi rászorulókhoz kerül); javítóműhelyek (szabó bicikli, elektromos); becsületkassza; mobiltelefon gyűjtési akciók (Benedict hotel); használt szemüveg leadása az optikusnál; boros üveg dugó gyűjtés Ausztriában; Ingyen elvihető FB-csoportok, willhaben.at, jofogas.hu; Oberwart, Großpetersdorf: ReUse-Shop; gépkölcsönzés
Reuse-boltok a natúrparkban is, ízléses körülmények között (mint
a Carla-Shop-ok Graz-ban); eszközkölcsönző (az ágaprító beszerzése állandó stressz számomra is); ha a zöldhulladékot leadjuk, akkor legyen cserébe humusz a városi komposztálóról – szakszerű községi komposztálók a natúrparkban; nagymérvű kampányolás és felvilágosítás (ugye, a generációs feledékenység kiküszöbölése milyen fontos lenne?); üveges tej; honlap a kölcsönözhető tárgyakkal; a temetők hulladékkezelésének megoldása; az üzletek érdekeltté tétele, sőt, ahogyan Svédországban: a cégek maguk gondoskodjanak a csomagolóanyagukról; csikkfeldolgozó üzem: a csikk papírból készüljön merített papír; sok-sok önkéntest kívánunk és nagyobb közösségi támogatást; legyen több kompetens személy, akihez lehet fordulni a kérdésekkel; legyen tanácsadás; natúrparki iskolák létrehozása háttérintézmény-rendszerrel együtt
közösségi marketing feljavítása; a meglévő kezdeményezéseket
már most reklámozni; a Főnix láthatóvá tétele és folyamatos javítása; rendezvényszervíz-kölcsönzés; gyerekek számára barkácsszakkör, ahol mondjuk megjavítják a játékaikat; közösségi kertek a lakótelepek között (Bécsben nagyon megy), ehhez önkormányzati segítség: terület, eszközök, magas ágyások, víz biztosítása; a bolhapiacok és garázsvásárok felhozatala látványos szintre; carsharing, vagyis autó-megosztás; matricák a postaládára: “szívesen kölcsön adom:…”; a zöldhulladék értelmes kezelése (A fenti ötleteket megformázva is közölni fogjuk.)
Végül szeretném közzé tenni egyik résztvevőnk visszajelzését (levélrészlet):
“Még egyszer köszönöm a tegnapi előadást és ötletbörzét, és a mai telefonos beszélgetést is!
Akkor ha meglesz a digitális anyag a tegnapról, köszönöm szépen ha el tudjátok majd küldeni! (Ismerőseimnek is majd továbbküldöm)
Illetve kérlek szóljatok, ha lesz még ötletelés a további lépésekről, szívesen csatlakozom mint zöld-önkéntes.
Megnéztem és nagyon tetszik a tisztazöld naturparkos weboldal is, sok jó ötletet, hasznos információt tartalmaz!”
Szeretném felhívni a figyelmet a 7-12. diára a különböző korok nyersanyagfelhasználásáról. A képanyag magyarul elérhető a cikk alatt.
Nagyon, nagyon lelkesítő volt ez az esemény mindannyiunk számára!
Folytatása következik workshop-sorozatunknak!
És ne felejtsétek: újra és újra el kell mondani a helyzet súlyosságát, a változtatások fontosságát és persze a MEGOLDÁSOKat azért, hogy a generációs feledékenységen felülkerekedjünk.