Olvasásra ajánlom a HVG cikkét, bár van olyan részlet, amire érdemes lett volna kitérni: az egyszer használatos eszközök alapanyagigénye, a gyártásra fordított energia, a szállítás …. hiába komposztálható, ha csak egyszer használjuk. El kellene felejtenünk az egyszer használatos dolgokat. Egy étteremben könnyen el lehet mosogatni a tartós eszközöket…
Tudom tudom, a résztvevő cég forgalmazza a komposztálható edényeket… És azt is tudom, hogy jobb megoldás, mint ami most van. Minden javítási szándék jó, lépésről lépésre el tudunk jutni az igazi tudatos megoldásokig!
No, a téma fontos, a probléma nagy, álljon itt egy két érdekesebb részlet a cikkből:
“Ma már sok olyan étterem üzemel a világon, amely akár napi 2-300 vendég után is nulla kilogramm hulladékot termel, de az átlagos számok, pláne Magyarországon, még brutálisak. A Z generáció tagjai viszont szokatlan igényeikkel elérhetik, hogy változás történjen.”
” Márpedig ez a szakma nagyon mélyről indul, ami a fenntarthatóságot illeti – derült ki a konferencián, amit a Dining Guide saját, Az Év Étterme díjának huszadik „születésnapja” alkalmából szerveztek a Costes Downtown étterembe, Mautner Zsófi vezetésével. Erről a konferencián a fenntartható termékeket forgalmazó Bibo nevű magyar cég szakmai igazgatója, Juhász András mondott el horror sztorikat: például, hogy egy általa felügyelt, egyetlen napos gasztronómiai rendezvény 100 köbméter hulladékot termelt, de egy étterem egy hónap alatt átlagosan 20 köbméter nem veszélyes hulladékot bocsát ki, ez egy szálloda esetében már 200 köbméter, aminek több mint felét pusztán a göngyöleg – kartondobozok, ládák, zacskók – teszi ki, azaz csupa olyasmi, amit a vendéglátós azonnal a kukába dob, amint megkapja, majd mellesleg még fizetnie is kell azért, hogy elszállítsák. A magyar vendéglátás – nagyjából 50 ezer vendéglátóipari egység – összességében 49 millió liter szintetikus tisztítószert használ el egy évben, amelyet – Juhász szerint – a szennyvíztisztító telepek nem is tudnak kiszűrni a vízből, mielőtt az az élővizekben landol.”
Hogy mi az a Natúrparki ökokatalógus? Egy olyan cselekvési és adatgyűjtemény, amely segítségével megvalósíthatod a hulladékmentes bevásárlást és bekapcsolódhatsz a körforgásos gazdaságba itt, az Írottkő Natúrparkban.
Hogy miért ez a nyakatekert cím? Szeretném elkerülni, hogy a generációs feledékenység homálya boruljon az elmúlt év eseményeire, amelyek az emberi tevékenységből eredő klímaváltozás következményei. Még az is, aki szerint nincs klímaváltozás, tavaly a saját bőrén tapasztalhatta, hogy tévedett: a tavaly előtt decemberben kezdődött csapadékhiány, ami eltartott tavaly április-májusig (az ország keleti részeiben tovább is), majd a szárazságra következő hőség nyilvánvalóvá tette most már az egész világ számára, hogy elég nagy a baj. (Ha esetleg a pandémia és a világ különböző területein nyersanyagokért, vízért és termőterületekért folytatott háborúk nem tették volna eléggé nyilvánvalóvá a helyzet komolyságát…) A natúrpark területét is megviselte az extrém időjárás, mind a természeti területek, mind a termőterületek élővilágát, és persze a lakott területeken élőket.
A szárazság és a hőség életünk két alapelemét sodorta veszélybe: a vizet és a talajt. Az előbbi minden élet alapeleme, az utóbbi többek között az emberi táplálék legfőbb forrása. Ennek a cikknek most ez a két “elem” lesz a témája (meg rejtetten az ötödik elem is, mert anélkül nem lehet megőrizni egyiket sem. Tudod melyik az? Nézd meg az Ötödik elem című filmet Bruce Willis-szel és megtudod! 😉 )
Víz nélkül nincs élet, ezt mindenki tudja, ezen nincs mit bővebben kifejteni. Sajnos hiába tudjuk ezt, egyre kevesebb a vizes élőhely, mert mindent beépítünk – arról, hogy ennek milyen súlyos következményei vannak, ebben a filmben megnézheted. A talajvíz visszahúzódóban van, mert az áradásszerű extrém esőzések nem tudnak beszivárogni a talajba, hanem szó szerint átfolynak a felszínen. A vizekszabályozása miatt eltűntek az ökológiailag fontos árterületek és eltűnt a belvíz a termőtalajokról is. Háztartásainkban és életvitelünkben minden úgy működik, hogy indoktalanul rengeteg vizet használunk – az úgy nevezett szürkevíz minden termék előállításakor kárba vész, a WC öblítéséhez ivóvizet használunk…
Igyál csapvizet! A palackozott víz csomagolásának előállításához, palackozásához kőolaj, víz, gyár szükséges és soha nem lebomló hulladék termelődik, valamint mikroműanyagot juttat a szervezetbe, ami biztos, hogy nincs rá jótékony hatással. A csapvíz Magyarországon biztonságos és egészséges.
Fürdés helyett zuhanyozz és azt is takarékosan.
Gyűjtsd a fürdővizet, kézmosóvizet és használd azt a WC öblítésére, illetve felmosáshoz, takarításhoz. Enyhén szappanos vízzel a szobanövényeket is meglocsolhatod, ha van kerted, a fákat, bokrokat is locsolhatod ezzel a szürkevízzel. A konyhában zöldség-gyümölcs mosásból keletkező vizet szintén használd locsolásra.
Kíméld a vizet a vegyszerektől: mosáshoz, mosogatáshoz, takarításhoz használj környezetbarát, vegyszermentes szereket (mosódió, mosószóda, szódabikarbóna, citromsav stb.)
Ha van kerted, gyűjtsd az esővizet. Ha nincs kerted, fogadj örökbe egy (vagy két) fát az utcában és néha locsold meg.
Egyél minél több feldolgozatlan és csomagolatlan ételt! Minden ipari, feldolgozott élelmiszer előállítása a csomagolásával együtt rengeteg nyersanyagba, vízbe és kőolajba kerül. Főzz magadnak, fogyassz nyers zöldségeket, gyümölcsöket és táplálkozz szezonálisan, illetve lokálisan. Vásárolj csomagolásmentesen!
Érdeklődj a kopmoszt WC-ről, hátha tudnád alkalmazni otthon! (nálunk lehet: Írottkő Natúrparkért Egyesület, Zöld Csoport, Kőszeg, Kelcz-Adelffy u. 5.)
A termőtalaj az intenzív mezőgazdaság következtében világszerte kimerülőben van. Ha még szárazság is sújtja a talajokat, akkor keletkezik egy óriási problémahalmaz (éhínség azonban itt Európában nem fenyeget, ettől nem kell tartani – még egyelőre csak a mezőgazdaságból származó profit került veszélybe). Hogy milyen veszélyben van táplálékunk forrása, arról itt olvashatsz.
De hogyan segíthetsz megőrizni a talajt?
Itt is érvényes, hogy étkezz szezonálisan és lokálisan. Ez azt jelenti, hogy olyan növényeket fogyassz, amelyek az adott időszakban teremnek és lehetőleg helyben vagy regionálisan vagy az országban. Tengerentúlról származó élelmiszereket kerüld – azért is, mert azok az ott élők számára alapélemiszerek.
Ennél sokkal egyszerűbben kivitelezhető a következő tanács: ne szemetelj! Ha nem szemetelsz és nem szennyezel, a talajba is kevesebb méreg- és terméktelenné tevő anyag kerül.
Próbálj meg ökológiai, talajjavító gazdaságból származó növényeket fogyasztani.
Ha van kerted, szokj le a fűnyírásról és csinálj rovarlegelőt. Ezzel több legyet ütsz egy csapásra: nem csak a talajt és a talajéletet támogatod vele, hanem vízmegtartó eljárás is, illetve odavonzza a kertedbe a beporzó és egyéb hasznos rovarokat.
Ha zöldségeskerted is van, állj át a permakultúrára.
Ha pedig földművelőként termelsz, vágj bele a zöldmulcsos-mulcsos gazdálkodásba, keress természetes és növényi alapú talajjavító módszereket.
Komposztálj, akkor is, ha nincs kerted – tutira találsz a környéken egy komposzttestvért…
2022. december 7-én került sor a PUREGREEN projekt keretében egy magyarországi osztálykirándulásra. Az NMS Rechnitz natúrpark iskola diákjai busszal érkeztek a 20 percre lévő öko Bersek József Általános Iskolába, hogy részt vegyenek a Natúrparki Élményjátékok című rendezvényen.
A programot Balázs Bori és Illés Péter magyar kollégák tervezték, az osztrák és a magyarországi gyerekek erdei ismeretterjesztő játékokon keresztül találkoztak és ismerkedtek egymással. A rendezvény két nyelven zajlott, és egy rövid köszöntő után indult is a játék – az iskola udvarán „erdei hálózatot” szőttek, az erdő ökológiai kapcsolatait a játékosok által feszített zsinór képviselte. Ezt követte egy szünet uzsonnával – természetesen teljesen a “zero waste” jegyében – eldobható edények és csomagolóanyagok nélkül. Az ellátáshoz szükséges ital adagolót, poharakat és tányérokat is elektromos teherbiciklivel szállították. Miután jóllaktak és felmelegedtek, a gyerekek, a tanárok és a natúrpark dolgozói kapták is a következő feladatot: mindenki kézhez kapott egy-egy puzzle darabot, és el kellett jutnia a csoportjához – így alakultak csoportok a további feladat-állomásokra: állat- és madárhangfelismerés, natúrpark-kvíz, vagy zsákbamacska, amiben az erdőből származó tárgyakat tapinthatták és találhatták ki a gyerekek.
Megoldások megbeszélése után ismét kimentünk a szabadba és egy csoportdinamikus játékot próbáltunk ki, illetve természetes anyagokból készült mandalákat készítettünk. A két magyarországi és osztrák osztály végül elismerő oklevelet kapott, mint lelkes természetbarátok.
Veronika Schacht
Biodiverzitás-szakértő a Naturpark Geschriebenstein-Irottkö-nél
Az Öreg sajnos nem ért rá, ezerrel dübörög a karácsonyi készülődés, de minket azért elküldött a gyerekekhez egy elő-mikulásra. Így hát mi, Sáfrány és Krampuszka felpattantunk a PUREGREEN vadiúj járgányára, Tringára és december másodikán eldübörögtünk egy kis mogyoró és egyebek osztogatására a Bersek József Általános Iskola udvarára. Hát mit ne mondjak, óriási sikerünk volt. Vagyis inkább Tringának. Azért a mogyorónak is örültek, legalább is azt mondták…
https://www.facebook.com/naturpark.irottko
Natúrparki Élményjátékok
Mikulás-buli után, december hetedikén jöttek az NMS Rechnitz tanulói és a Bersek József Általános Iskola tanulóival közösen egy játékos délelőtt keretében ismerkedtek a gyerekek az Írottkő Natúrpark természeti környezetével, állatokkal, növényekkel és ezek kapcsolatával. Kooperatív játékokkal és kvízekkel készültünk a gyerekeknek, kint is voltunk és bent is voltunk.
Rohonci kolléganőnk beszámolóját itt olvashatjátok.
Natúrparki Advent
A 2022-es natúrparki advent három szolgáltatója vállalta, hogy a natúrparki edényekkel, edényekből kínálja a kóstolóját és a portékáját. Láng József borásznál a vendégek natúrparki üvegpoharakból itták a forralt bort, Bönditzné Siwiec Magdolnánál a Boltoda és Magműhelyben tartott a sütemény- és leveskóstoló folyt hulladékmentesen az edényeinkből, illetve a Schrott Méhészet mézkostolója is fém kiskanalakkal történt. Ezeken a helyeken a vendégek sorsjegyet kaptak, amit a nyereményjátékunkon két időpontban sorsoltunk ki. AZ ajándékok mind a tudatosítást és a hulladékmentes, fenntartható életmódot szolgálják. A gyerekek pedig, akik a Magműhelyben jártak, kipróbálhatták Sáfrány manóval a Tringát.
2022. október 29-től november 27-ig natúrparki hulladékmentesítő heteket rendezünk!
Ennek keretében az Írottkő Natúrparkban futókat és túrázókat is egészséges és hasznos ploggingolásra invitáljuk!
De mi is az a plogging? Ploggingolás? Ploggingolni? A legenda szerint egy svéd futó nevezte el így azt a tevékenységet, amelyet ő is csinált: futás közben szedte a szemetet, így megtisztította kedvenc futóútjait.
A dolog menete a következő: mikor elmész futni vagy kirándulni a natúrpark természeti területein, túraútvonalain, útközben felkapkodod a szemetet (nyújtómozdulattal! vigyázz a derekadra, lábadra) és eljuttatod az útvonaladon található legközelebbi kukába.
Az Írottkő Natúrpark legismertebb kukái, a molok tartályok, az Okmányos parkolóban találhatók:
Próbáld meg szelektálni és úgy elhelyezni a tartályokban az összegyűjtött hulladékot. (Ez nem mindig egyszerű feladat a hulladék szennyezettsége miatt.) Persze bármilyen útba eső kuka szívesen látja a ploggingolt szemetet!
Nagyon fontos, hogy MIELŐTT KIDOBOD az összegyűjtött anyagot, készíts róla/vele egy SELFIE-t! (Péter kéri, hogy ha lehet, vicces selfie legyen.) Mikor hazaértél és van egy nyugodt pillanatod, töltsd föl ide a képedet: https://www.wasteprevention.eu/ !
Ha pedig szeretnél inkább közösségi szemétgyűjtésben részt venni a magányos dohogás (Tejóég mi van itt! Hát hogy lehet így eldobálni! Őrület! stb.) helyett, akkor gyere 2022. november 5-én 9 órakor a cáki játszótérre és megtisztítjuk együtt a kőfejtőt és környékét!
Az akcióban résztvevők élmény-ajándékban részesülnek, selfie ellenében.
Hogy mire? Az INFORM EU Regional portugáliai konferenciájára (ide), mint példaértékű kommunikációval rendelkező projektet! (“Bring your beneficiary – Best project communication”)
Nagy büszkeségünkre (Zitáéra, Péterére és Boriéra, akik a Team-et alkotják) sikerült annyi embert elérnünk, sőt bevonnunk a projekt tevékenységébe, ami nem csak virálissá tette a hulladékproblémát, de kisebb-nagyobb változtatásokat is sikerült elérni a natúrparki gyakorlatban.
A konferenciára a következő anyagot állítottuk össze:
Projektünk dala angol nyelven is elérhető. A dal a Zöldművészet-Zöldhumor pályázatunkra érkezett. A videót projektünk munkatársai készítették: https://www.youtube.com/watch?v=uP2gDwdqR_s
Az Írottkő Natúrparkért Egyesület szeptember 24-én mutatta be a nagyközönségnek a PUREGREEN (Tisztazöld) projekt eddigi eredményeit. A rendezvény helyszíne a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont volt. Schrott Tamás, az egyesület elnöke köszöntőjében méltatta a munkaszervezet zöld csoportjának (Horváthné Korom Zita, Balázs Borbála, Illés Péter) eddigi munkáját, s támogatását fejezte ki. Elismeréssel szólt arról, hogy az osztrák-magyar Interreg közreműködő szervezet a projektet javasolta az INFORM EU novemberi plenáris ülésére Portugáliába a kiváló kommunikációs gyakorlatáért.
Schrott Tamás elnök
Illés Péter alelnök, a projekt munkatársa prezentációjában összefoglalta a közel két éves munka eredményét. A projekt fő céljainak megfelelően kiemelte a környezettudatos szemléletformálás gyakorlati elemeit (szakmai és lakossági tanulmányutak, workshopok), a védett (NATURA 2000-es) területek hulladékmentesítését, a hulladékmentes életmód gyakorlatának jó példáit a zero waste rendezvények (Hétforrás piknik, Miénk itt a rét, Írottkő vándorlás) formájában. Méltatta a stájer tapasztalatok jó példáit (élhető város, reuse-műhelyek, reuse-shop, okosrendezvények). Kitért a projekt fenntartásának elemeire: túraútvonalak örökbefogadása, plogging, zero waste kézikönyv. Az alelnök kiemelte a munkacsoportok sokszínűségét, különösen a Z-generáció jelenlétét a programokon.
Illés Péter alelnök, projektmunkatárs előadása
A jelenlegi rendezvény is teljesen zero waste (hulladékmentes) volt: nem volt műanyagpohár, műanyag tányér. Mindezt a projekt keretében vásárolt hőálló üvegedények, poharak, fém evőeszközök, vászonszalvéta szolgálta. Az eszközök kaució fejben kölcsönözhetők az Írottkő Natúrpark települései által, amennyiben hulladékmentesen szeretnék rendezvényeiket megtartani (reméljük, a példa ragadós lesz!). A natúrpark települései is bemutatkoztak „zöld” elemekkel, elsősorban helyi termékek formájában, így a velemi gesztenyés kifli (Ternyák Ágnes), a lukácsházi szörp és lekvár (Pálinkás Mónika), a gencsapáti ballonos szódavíz (Vasi Xoda Drink Kft.), és a kiszsidányi forrásvíz (Bánó Zoltán).
Lukácsházi lekvárok, szörpökVisszaváltható palackú szódavíz Gencsapátiból: a XodaGesztenyés bukta VelembőlLúgosító forrásvíz Kiszsidányból – a falu forrásvizéhez ingyenes hozzáférést kap bárki arra járó
Ezt követően Balázs Borbála ismertette a „Zöld művészet, zöld humor” művészeti pályázatot és eredményét. Az alkotói szabadság a flow élményével ajándékozza meg az embert, a humor segít a nehéz helyzetek feldolgozásában. A zöld szemlélet pedig a mai világban alapérték. Az Írottkő Natúrparkért Egyesület osztrák-magyar határon átnyúló PUREGREEN (Tisztazöld) projektje keretében szabad alkotói pályázatot hirdetett 2022 tavaszán. Az alkotói pályázat zöldművészet-zöldhumor témakörben tág teret adott az érdeklődőknek. A kérdésfeltevéses felhívásban a hulladék problémára kértünk művészi/ humoros alkotásokat. Közel 70 pályázat érkezett az ország különböző részeiből, városokból, falvakból, határon innen és határon túl. Külön öröm, hogy a Z-generáció 15 pályázattal képviseltette magát. Sokszínű, műfajokban gazdag, alkotói szemléletmódban különleges pályaművek alkotják a repertoárt. A túlfogyasztást, hulladékproblémát és a megváltozott földi klímát kiváltó versengés helyett az együttműködésre és a szolidaritásra helyeztük a hangsúlyt! Minden alkotást befogadtunk, nem zsűriztünk, a rendezvényen minden pályamű bemutatásra került.
Balázs Bori ismertetőjeHné Korom Zita a filmes és zenés pályaművek bemutató filmjét ismerteti.
A filmes és zenei alkotásokat vetítve, az irodalmi alkotásokat színművészi előadás formájában mutatták be. Ez utóbbihoz neves művészeket kértünk fel. Madarász Éva színésznő (aki a várszínházból is ismerős a kőszegi közönségnek) és Jánosi Ferenc színművész (a Déryné program idei drámaösztöndíjasa) előadásában hallhatta-láthatta a közönség a 32 irodalmi alkotást. Nagyszerű élmény volt! (Az előadás felvételre került, hamarosan közzétesszük az Írottkő Natúrpark youtube csatornáján.)
Jánosi Ferenc és Madarász Éva színművészek az irodalmi alkotásokat olvasták fel.
dr. Lelkes Orsolya „A fenntartható hedonizmus” című könyvét mutatta be, beszélgetéssel egybekötve. Dr. Lelkes Orsolya Ausztriában élő társadalomkutató közgazdász, coach és pszichológiai tanácsadó. Közgazdász diplomáját a londoni School of Economicson védte meg. Lelkesen törekszik a közjó és az örömteli egyéni élet világának egyesítésére.
dr Lelkes Orsolya könyvbemutatója – igazán lelkesítő előadás volt :)!
Az írónő körbejárta, hogy milyen lehet az a „virágzó élet”, ami nem (méreg)drága a Földnek, a „végtelen növekedés” helyett hogyan teremthetünk lehetőségeket és utakat magunknak, ami tényleg a boldogabb lét és jövő felé vezet, egyben a természetet is megőrzi. Az alkotók dr. Lelkes Orsolya Fenntartható hedonizmus című nagyszerű könyvét kapták ajándékba, melyet a rendezvényen az írónő dedikált is.
és a hálás közönség…
A rendezvény másik helyszíne Lockenhaus (Léka) Rathaus (Városháza) volt. A helyszínt a vendégek – fenntartható módon – busszal és kerékpárral tudták megközelíteni. A pályázatra beérkezett tárgyi alkotások kiállítását Michael Kefeder polgármester és Engelbert Kenyeri, a Geschriebenstein Naturpark elnöke nyitotta meg.
Engelbert Kenyeri, a Geschriebenstein Naturpark elnöke, dr Mátyás Gyöngyi tolmács és Michael Kefeder Lockenhaus polgármestereHollósvölgyi-Szkibák Enkő a háttérben a Lassan megfojt, de még nem késő című festményével, melyre a helyszínen vételi ajánlatot is kapott Lockenhaus korábbi polgármesterétől.
Az alkotók is kaptak lehetőséget a bemutatkozásra, ill. műveik bemutatására. Külön színfolt volt Gerta Fahrngruber és művésztársa által előadott zenés megnyitó („Ich hab’ alles, was ich brauch”/”Nekem megvan mindenem”).
Gerta Fahrngruber egyik pályaművének bemutatása az alkotó és művésztársa által előadott zenés megnyitó („Ich hab’ alles, was ich brauch”/”Nekem megvan mindenem”)
Tartalmas és színvonalas nap volt! – így kommentálták a résztvevők a rendezvényt.
Álljon itt a résztvevők által küldött két e-mailből való idézet:
„… egy békésen átaludt éjszaka után jó érzéssel gondolok a tegnapi eseményre, amelyet példásan szerveztek meg. Megható a lelkesedésük, az együttműködési készségük. A lékai polgármester megmutatta az egymást maró “nagypolitikusoknak”, hogy így kell egymást segíteni, komolyan venni, tisztelni. Köszönöm az élményt, a megtisztelő fogadtatást, amibe még finom falatok is belefértek.
Szeretettel üdvözlöm munkatársaival együtt: Horváth Ildikó”
dr. Almási Balázs tájépítész bemutatkozása
„…Köszönöm a szombati rendezvényt, amin volt szerencsém ott lenni kísérőként.
Nagyon tetszett az elhivatottság, a lelkesedés az energia, ami az egészet kísérte. (Újabb lökést adott pl. A két éve gondolatként felmerült alomszék megvalósítása felé. )
Ahogy Major Tamás mondta a Ki mit tud zsűri elnökeként: NE HAGYJÁK ABBA!
Köszönetképpen egy Mészöly Dezső verset küldenék, amit egy kicsit a pályázathoz illőnek gondolnék.
Ősz a strandon
A pőre fák alatt az elhagyott
nagy pingpongasztal nedvesen ragyog.
Az elhajított naptejes doboz
fehérén barna hangyaraj toroz.
Üres büfén leszaggatott plakát.
A szürke vízen borzadás fut át.
Széljárta part homokja elfelejti
a domború leánytestek nyomát,
s a jéghideg kabin rozsdás szegén
egy életunt kis trikó lóg, szegény.
Üdvözlöm Önt és Munkatársait! Zámbó Miklós”
Köszönjük a részvételt, a lelkesítő szavakat, és ígérjük: Nem hagyjuk abba!
Varga Eszter verse a központozási jelek hiánya miatt kialakult lendületes és egyben sokkoló képekben mutatja be a hulladék-áradatot, amellyel körbevesszük magunkat is és a természetet sem kíméljük meg tőle. Rávilágít arra, ami a szemetelés és pusztítás legfőbb okozója, valami, ami hiányzik és ami egyben a legkézenfekvőbb megoldás is: szeretet.
Molnár Cecília (13 éves, Zenta, Vajdaság) szintén bemutatja a rossz gyakorlatot, de egyúttal megoldást is kínál a hulladékproblémára: körforgásos gazdaság, újrahasználat (reuse), újrahasznosítás, faültetés és szemétszedés – és persze mindezt szeretettel.
Köszönjük az alkotásokat és szívből gratulálunk Cecíliának és Eszternek!
Szívből gratulálunk Nikolettnek és Zsigának és hálásak vagyunk, hogy megosztották velünk alkotásaikat!
Szabó-Strasszer Nikolett
“Sziasztok!
Szabó-Strasser Nikolett-nek hívnak, 22 éves vagyok. Két gyermekes anyuka és feleség .
Szeretek írni, imádom ezt a témát. Nagyon aktuális időszak ez most, nagyon fontosnak tartom a környezet védelmét. Mi magunk is próbálunk szelektíven gyűjteni és minél kevesebb szemetet gyártani. A gyerekeimnek is ezt akarom tanítani, ők motiválnak. Fontos lenne tudni mindenkinek, hogy sajnos a mai világban ez elengedhetetlen mivel lassan de biztosan, ez fogja okozni a vesztünket. Hiszem azt ha ez a vers el jut majd 1-2 emberhez, kicsit legalább elgondolkodnak rajta. Köszönöm a lehetőséget. ”
Szabó-Strasser Nikolett
Öko az új peace
Na mi van itt, nézz szét.
Aki valóban néz, azt mondja tré.
Vannak itt sokszínű, szép vidékek,
Bár erre a sok arc mind fityiszt intenek.
Vacak így itt élni,
Hisz tömérdek a szmötyi.
Piszok, pocsékolás, por, erózió,
Azt kell nézni mi a csúcs, nem azt mely környezetnek nem való.
Abszolút elvárom, most ne picsogjon senki se,
Az ÖKO-hoz ennél több se kell ide;
Mint a jó levegő, tiszta víz,
Mikor ezt érzem, beintem, peace.
A Földnek kell az oltalom, plusz szelektíven filózni, na ez már döfi.
Ipari mennyiségű fát plántálni , plusz mi több, az innováció is trendi. Akinek ez nem fekszik, igazán, menjen innen, na de cimbora, nyugodtan, komolyan.
Elmész, rájössz, visszajössz úgy is, szebb a zöld itt.
Itt semmiből nem gyártunk mi szemetet.
Úgy komáljuk mi egymást, mint a szép, tiszta, környezetet.
Szabó Zsigmond
“Szabó Zsigmond vagyok, 10 éves. Egy nyári napon nagyon unatkoztam. Anyukám azt mondta, hogy vegyem elő a fényképezőgépet és csináljak fényképeket a kertről. Nagyon szeretem a természetet, így születtek ezek a képek.”
