Lapozz bele “A kevesebb zöldebb” című alkotói pályázatunkra beérkezett irodalmi művekbe (a négy nyilacskás ikonnal tudod teljes képernyőre tenni):
A dokumentum az Írottkő Natúrparkért Egyesület (TinyGreen projekt) által meghirdetett A KEVESEBB ZÖLDEBB! című pályázatra beérkezett irodalmi műveket tartalmazza.
KÖSZÖNJÜK A BEKÜLDÖTT ALKOTÁSOKAT!
Az Írottkő Natúrparkért Egyesület szeptember 24-én mutatta be a nagyközönségnek a PUREGREEN (Tisztazöld) projekt eddigi eredményeit. A rendezvény helyszíne a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont volt. Schrott Tamás, az egyesület elnöke köszöntőjében méltatta a munkaszervezet zöld csoportjának (Horváthné Korom Zita, Balázs Borbála, Illés Péter) eddigi munkáját, s támogatását fejezte ki. Elismeréssel szólt arról, hogy az osztrák-magyar Interreg közreműködő szervezet a projektet javasolta az INFORM EU novemberi plenáris ülésére Portugáliába a kiváló kommunikációs gyakorlatáért.
Illés Péter alelnök, a projekt munkatársa prezentációjában összefoglalta a közel két éves munka eredményét. A projekt fő céljainak megfelelően kiemelte a környezettudatos szemléletformálás gyakorlati elemeit (szakmai és lakossági tanulmányutak, workshopok), a védett (NATURA 2000-es) területek hulladékmentesítését, a hulladékmentes életmód gyakorlatának jó példáit a zero waste rendezvények (Hétforrás piknik, Miénk itt a rét, Írottkő vándorlás) formájában. Méltatta a stájer tapasztalatok jó példáit (élhető város, reuse-műhelyek, reuse-shop, okosrendezvények). Kitért a projekt fenntartásának elemeire: túraútvonalak örökbefogadása, plogging, zero waste kézikönyv. Az alelnök kiemelte a munkacsoportok sokszínűségét, különösen a Z-generáció jelenlétét a programokon.
A jelenlegi rendezvény is teljesen zero waste (hulladékmentes) volt: nem volt műanyagpohár, műanyag tányér. Mindezt a projekt keretében vásárolt hőálló üvegedények, poharak, fém evőeszközök, vászonszalvéta szolgálta. Az eszközök kaució fejben kölcsönözhetők az Írottkő Natúrpark települései által, amennyiben hulladékmentesen szeretnék rendezvényeiket megtartani (reméljük, a példa ragadós lesz!). A natúrpark települései is bemutatkoztak „zöld” elemekkel, elsősorban helyi termékek formájában, így a velemi gesztenyés kifli (Ternyák Ágnes), a lukácsházi szörp és lekvár (Pálinkás Mónika), a gencsapáti ballonos szódavíz (Vasi Xoda Drink Kft.), és a kiszsidányi forrásvíz (Bánó Zoltán).
Ezt követően Balázs Borbála ismertette a „Zöld művészet, zöld humor” művészeti pályázatot és eredményét. Az alkotói szabadság a flow élményével ajándékozza meg az embert, a humor segít a nehéz helyzetek feldolgozásában. A zöld szemlélet pedig a mai világban alapérték. Az Írottkő Natúrparkért Egyesület osztrák-magyar határon átnyúló PUREGREEN (Tisztazöld) projektje keretében szabad alkotói pályázatot hirdetett 2022 tavaszán. Az alkotói pályázat zöldművészet-zöldhumor témakörben tág teret adott az érdeklődőknek. A kérdésfeltevéses felhívásban a hulladék problémára kértünk művészi/ humoros alkotásokat. Közel 70 pályázat érkezett az ország különböző részeiből, városokból, falvakból, határon innen és határon túl. Külön öröm, hogy a Z-generáció 15 pályázattal képviseltette magát. Sokszínű, műfajokban gazdag, alkotói szemléletmódban különleges pályaművek alkotják a repertoárt. A túlfogyasztást, hulladékproblémát és a megváltozott földi klímát kiváltó versengés helyett az együttműködésre és a szolidaritásra helyeztük a hangsúlyt! Minden alkotást befogadtunk, nem zsűriztünk, a rendezvényen minden pályamű bemutatásra került.
A filmes és zenei alkotásokat vetítve, az irodalmi alkotásokat színművészi előadás formájában mutatták be. Ez utóbbihoz neves művészeket kértünk fel. Madarász Éva színésznő (aki a várszínházból is ismerős a kőszegi közönségnek) és Jánosi Ferenc színművész (a Déryné program idei drámaösztöndíjasa) előadásában hallhatta-láthatta a közönség a 32 irodalmi alkotást. Nagyszerű élmény volt! (Az előadás felvételre került, hamarosan közzétesszük az Írottkő Natúrpark youtube csatornáján.)
dr. Lelkes Orsolya „A fenntartható hedonizmus” című könyvét mutatta be, beszélgetéssel egybekötve. Dr. Lelkes Orsolya Ausztriában élő társadalomkutató közgazdász, coach és pszichológiai tanácsadó. Közgazdász diplomáját a londoni School of Economicson védte meg. Lelkesen törekszik a közjó és az örömteli egyéni élet világának egyesítésére.
Az írónő körbejárta, hogy milyen lehet az a „virágzó élet”, ami nem (méreg)drága a Földnek, a „végtelen növekedés” helyett hogyan teremthetünk lehetőségeket és utakat magunknak, ami tényleg a boldogabb lét és jövő felé vezet, egyben a természetet is megőrzi. Az alkotók dr. Lelkes Orsolya Fenntartható hedonizmus című nagyszerű könyvét kapták ajándékba, melyet a rendezvényen az írónő dedikált is.
A rendezvény másik helyszíne Lockenhaus (Léka) Rathaus (Városháza) volt. A helyszínt a vendégek – fenntartható módon – busszal és kerékpárral tudták megközelíteni. A pályázatra beérkezett tárgyi alkotások kiállítását Michael Kefeder polgármester és Engelbert Kenyeri, a Geschriebenstein Naturpark elnöke nyitotta meg.
Az alkotók is kaptak lehetőséget a bemutatkozásra, ill. műveik bemutatására. Külön színfolt volt Gerta Fahrngruber és művésztársa által előadott zenés megnyitó („Ich hab’ alles, was ich brauch”/”Nekem megvan mindenem”).
Tartalmas és színvonalas nap volt! – így kommentálták a résztvevők a rendezvényt.
Álljon itt a résztvevők által küldött két e-mailből való idézet:
„… egy békésen átaludt éjszaka után jó érzéssel gondolok a tegnapi eseményre, amelyet példásan szerveztek meg. Megható a lelkesedésük, az együttműködési készségük. A lékai polgármester megmutatta az egymást maró “nagypolitikusoknak”, hogy így kell egymást segíteni, komolyan venni, tisztelni. Köszönöm az élményt, a megtisztelő fogadtatást, amibe még finom falatok is belefértek.
Szeretettel üdvözlöm munkatársaival együtt: Horváth Ildikó”
„…Köszönöm a szombati rendezvényt, amin volt szerencsém ott lenni kísérőként.
Nagyon tetszett az elhivatottság, a lelkesedés az energia, ami az egészet kísérte. (Újabb lökést adott pl. A két éve gondolatként felmerült alomszék megvalósítása felé. )
Ahogy Major Tamás mondta a Ki mit tud zsűri elnökeként: NE HAGYJÁK ABBA!
Köszönetképpen egy Mészöly Dezső verset küldenék, amit egy kicsit a pályázathoz illőnek gondolnék.
Ősz a strandon
A pőre fák alatt az elhagyott
nagy pingpongasztal nedvesen ragyog.
Az elhajított naptejes doboz
fehérén barna hangyaraj toroz.
Üres büfén leszaggatott plakát.
A szürke vízen borzadás fut át.
Széljárta part homokja elfelejti
a domború leánytestek nyomát,
s a jéghideg kabin rozsdás szegén
egy életunt kis trikó lóg, szegény.
Üdvözlöm Önt és Munkatársait! Zámbó Miklós”
Köszönjük a részvételt, a lelkesítő szavakat, és ígérjük: Nem hagyjuk abba!
Illés Péter, Hné Korom Zita, Balázs Borbála
A Z generációs pályázóknak különösen örültünk! Lukácsy Bálint filmje kiváló alkotás! Beálltunk a rajongók táborába :)!
Itt tudod megnézni, címe: Te is lehetsz a változás!
Bálint az alábbiakat írta magáról:
A győri Révai Miklós Gimnázium tanulója vagyok. Bár a Budapesti Műszaki Egyetem mechatronika szakára készülök, szabadidőmben már évek óta filmkészítéssel foglalkozom. Díjnyertes rövidfilmek mellett mások számára is készítek videós anyagokat.
Általában egy-egy rövidfilm elkészítése során egymagam veszem fel a forgatókönyvíró, a rendező, az operatőr, a vágó és a hangmérnök szerepét is. Azonban jó pár alkalommal segítségemre vannak hasonló érdeklődésű barátaim, ismerőseim, akikkel egy-egy kisfilm erejéig közösen tudunk dolgozni. Tapasztalatom szerint ezek a filmjeink sikerülnek a legjobban. A forgatási napokon uralkodó jó hangulat mellett új nézőpontokkal és nem utolsó sorban szakmai segítséggel, ötletekkel járulnak hozzá a kisfilmekhez, amelyek ezáltal színvonalasabbak, nagyobb volumenűek lehetnek.
A családom is maximálisan támogatja ezt a hobbimat. Ők a
legnagyobb rajongóim.
Elérhetőségeim:
Email: lukacsybalint@gmail.com
Tel.: +36308989820
Kisfilmjeim az alábbi felületeken tekinthetők meg:
Youtube csatorna: NEXTDOORFILM – YouTube
Weboldal: www.lukacsybalint.hu/nextdoorfilm
Januárban hirdettük meg, július végén volt a zárása és a csuda gondolta volna, hogy ennyi alkotás érkezik – ez a Zöldművészet-Zöldhumor pályázatunk!
A következő kérdésekkel fordultunk az alkotók, alkotni vágyók és kreatívok felé:
Pályázatunkban azokat az alkotókat és műveiket keressük, akik már elkezdték megválaszolni a fenti kérdéseket. Vagy tesznek fel újabbakat…”
Pályázatnak neveztük el, de nem versenyeztettük az alkotókat és az alkotásokat és nem zsűrizünk. Hogy miért? Mert azt gondoljuk, hogy a hulladékprobléma, a túlfogyasztás és a megváltozott földi klíma egyik kiváltó oka éppen a verseny, a versengés. Így minden alkotást befogadtunk és minden alkotás meg is válaszolta a fenti kérdéseket. Célunk a “zöld” gondolkodás tudatosítása is, ami az alkotás öröme és flow-ja által jön létre, mintegy a gondolkodásmentes fogyasztás és versengés ellentéteként – a klímakatasztrófa elkerülése csak együttműködéssel és kooperatív módszerekkel lehetséges.
Több, mint 70 pályázat érkezett, több alkotó indult két kategóriában is, illetve intézményként is indultak több alkotóval.
TÁRGYALKOTÓ MŰVÉSZET kategóriában 32 alkotó küldött be műveket, alkotónként volt, aki többet is:
Illésné Pávolics Tünde és Illés Péter
Kőszegi Evangélikus Középiskola (KEGISZ)
TRIOLA Alapfokú Művészeti Iskola
IRODALOM kategóriában 32 kreatív jelentkezett verssel vagy novellával:
ZENE kategóriában négyen küldtek dalokat, dalszövegeket:
In2ity – Horváth Genovéva és Szalai Bence
FILM kategóriában két fiatal küldte be az anyagát:
Lukácsy Bálint (rövid film) Z-generáció
Mága Mátyás (videóklipp rap) Z-generáció
MINDEN ALKOTÓNAK, KREATÍVNAK KÖSZÖNJÜK A RÉSZVÉTELT ÉS GRATULÁLUNK!
A Puregreen projekt csapata:
Korom Zita, Balázs Borbála, Illés Péter
JUTOCSA, A SZEMÉTKIRÁLY
– Szabad egy whiskyt, őrmester úr? – kérdi Jutocsa, a szemétkirály, amikor kiszállunk a vajszínű Mercedesből.
– Nem lehet, hisz’ tudja, hogy szolgálatban…
A bőrlebernyeges, loboncos, ősz hajú Jutocsa úgy fest, mint Vadölő a May Károly-regényben. Rám hunyorít résnyi, ravaszdi szemével:
– Tudom én, mit gondol: hogy fekete vagyok a bőröm alatt, azért utasít el.
– Dehogyis – cáfolom élénken, mert kellemetlen közlendőm a torkomat szorítja. – Csak nem vagyok olyan szabad ember, mint maga, ezt ne felejtse el.
Mert a sötétbarna bőrű Jutocsa – ahogy magáról állítja: „egy tűzisten unokája” – fontos ember ezen a pokolbéli tájon. Afféle közvetítő a város és a Bozótos, a legális és illegális létezés között.
Vigyáz a város hulladékaira és a hulladékká vált emberekre. Valóságos királya ő a gyomorforgató párákban úszó Bozótos népének. A rendőrségtől kapott engedély alapján ő dönti el, hogy a kukák kincseiből mi kerülhet a bozótban lakókhoz, s mi a szemétégető füstjébe. Úgy hírlik, bikacsökkel tart rendet a magukról olykor megfeledkezettek között. Királyságát fémjelzi a Mercedes. Oly bizarrnak tűnik itt, a papírviskók között, akár sivatagban egy díszhintó. Tudjuk, hogy lopott jószág és Jutocsa görbe úton jutott hozzá, de szemet hunytunk felette. Mert a szemét királya teljesíti legfőbb feladatát: mindig jelenti nekem, ha gyanús idegen telepszik a tűzhöz.
Amelyet most – egy ősöreg olajkályha révén – egész udvartartása körbevesz. Két felesége: Zsuzsi és Bözsi (egyiküket olykor lányaként mutatja be), no meg öt mókás korcs kutyája, Dömpi, Buci, Morgó, Bukfenc meg Szüzi, a törpe uszkár. Barátjának tart mindegyik: Szüzi, ha meglát, a hátára fekszik. „Mekkora kurva lesz ez, ha legközelebb embernek születik” – kacsint rám Jutocsa, és felajánlja, fogadjam el ajándékul az ebet. Hörpölöm a ki tudja, honnan zsákmányolt drága szeszt, fülemet csiklandozza Jutocsa hízelgése:
– Virág úr a legrendesebb rendőr a világon!
Nincs időm elhárítani az olcsó szolgálati bókot, mert a szemétkirály újabb italt tölt, „medveüstöst”, ahogy mondja. Halvány aggódással hajtom fel ezt is. A torkomhoz kapok: mintha ezer óriáshangya szaladna bennem lefelé.
A harmadik kupica után, mintha emelkednék, miközben Szüzi kutya farkcsóválva a tenyeremet nyalja. Meleg nyelve oly jólesik a bőrömnek, akár egy régi szerető simogatása.
A negyedik kupicát Jutocsa – mint mondja: ősének – a tűznek ajánlja. A pohárral a kezében körbetáncolja a kályhát és kűlönös mély hangon énekli: — Gibil, tűz szelleme, emlékezz, emlékezz! Girra, lángok nagyapja, jöjj elő, jöjj elő!
A helyzet különössége kijózanít. El is szégyellem magam, hogy szolgálat közben csaknem lerészegedtem itt a Bozótosban…Eszembe jut a feladat, amiről csaknem elfeledkeztem ! Pedig itt lapul a zsebemben.
Előveszem hát zubbonyomból a rendőrkapitány határozatát. Hogy holnaputántól az összes papírmasé viskót el kell bontani, s a Bozótos, „az egészségügyi előírások szerint felperzselendő.”
Sóhajtva felállok, a hivatalos iratot az asztalra dobom:
– Ezt a levélkét olvassa el majd, kedves Jutocsa.
– Valami számlaféle?
– Olyasmi – hagyom rá, és ő a hatüléses Mercedessel és a négy kupica medveüstössel a gyomrunkban egész a kapitányságig elfuvaroz. Búcsúzóul szorongatja a kezem: –Virág úr itt az egyetlen fakabát, akinek van hajlandósága a magunkfajta kisördögök iránt… Mikor lesz szerencsém legközelebb?
Nincs erőm szemébe mondani, hogy „soha”. Hallgatok a Város határozatáról, miszerint a Bozótos helyén pár nap múlva megjelennek a falánk dömperek, hogy a földből kinövő betonóriás – a hulladékhasznosító konszern toronyháza — számára életteret teremtsenek. Hogy magyaráznám meg neki: minden megváltozik itt, csak hogy az egész ugyanaz maradhasson?
Aztán éjjel a tűzoltó autó vijjogására riadok. Mire a Bozótoshoz érek, egytől-egyig lángolnak a nyomorult viskók, a száraz gazzal együtt. Riadt embergyűrű veszi körül a szemétkirály tűzben izzó Mercedesét.
– Azt mondják, maga volt az ördög… Benzinnel öntötte körbe a Bozótost, úgy gyújtotta fel…Aztán beszállt a Mercedesébe s a tűzbe hajtott…Állítólag még a kocsi ajtaját is bezárta belülről, nehogy véletlenül kimentsék! – suttogja valaki kéjes borzongással a fülembe, amikor a tűzoltók felnyitják az összegörbedt vashullát, s a fehér oltóhab alól előkaparják Jutocsa szénfekete koponyáját.
Pruzsinszky Sándor
“Magamról annyit, hogy eddigi írásaimban a világ abszurditása foglalkoztat, az az ellentmondás például, hogy az emberek többsége ma már tudja, hogy a klímaváltozás s a természet rombolása kataklizmához, a civilizáció pusztulásához vezethet, mégse cselekszik hathatósan.”
A saját dalokat és feldolgozásokat játszó akusztikus soul-funk-pop-jazzy duót, az in2ity-t (ejtsd: intúiti) 2017-ben alakította Horváth Genovéva (ének) és Szalai Bence (zongora, ének).
“Saját dalos repertoárunk mellett népszerű pop-rock-funky-soul és jazz számokat ültetünk át akusztikus formába. Zenénk fókuszában pedig egyre nagyobb teret nyer a tudatos gondolkodás és az ökotudatos látásmód népszerűsítése. Küldetésünknek tartjuk azt, hogy művészetünkön keresztül felnyissuk a szemeket (füleket) és felhívjuk a figyelmet a fenntartható életmód elkerülhetetlen szükségességére.”
Horváth Genovéva és Szalai Bence In2ity
A pályázatra beérkezett dalok:
(utóbbinál egy apró megjegyzés: a fa is megújuló energiaforrás, sőt az az igazán megújuló -erről Gelencsér Andrást érdemes meghallgatni – persze ésszel használva, takarékos, kis tereket érdemes vele fűteni és figyelve az utánpótlásra…)
A formációt az alábbi elérhetőségeken még jobban megismerheted:
www.facebook.com/In2ity
https://instagram.com/in2ity
https://soundcloud.com/in2ity
https://in2ityduo.wixsite.com/in2ity
https://www.youtube.com/channel/UCKKEXiZ26cIidRCKaKyUkgg
Pálvölgyi Zoltán: Helyes evőeszközhasználat és
Kiss-Kecskés Gyöngyi: KÁN-TÁ-LOM
Járdán pocsolyába néztem
úszni kezdett fürkész énem.
Csikk csikk után füstös álmom
tovaszállt a koszutcákon.
Egy szalvéta, egy zsebkendő
ni a rágógumi menő!
Lő kapura már a lábam
petpalackos éjszakában.
Fehér falon firka három
szép alkotás, hát nem bántom.
Már a szemem nem is rebben
tágul orrom bűzfellegben.
Azt hittem, már új nem jöhet
megláttam egy hányáshegyet.
Kábulatba visz az álom
otthonomat nem találom.
Régen nem volt ilyen világ!
Leleményes ma a diák!
Szemet Elek fürge esze
lyukat üt a természetbe.
Hiába is füstölgök itt
a hulladék egyre gyűlik.
Kiugrok a pocsolyából
felriadok rút világból.
Írom a sort, ákombákom
a megoldást megtalálom.
Szó nélkül ezt már nem hagyom
soraimmal ostorozom.
Bár a szó itt igen kevés
otthon szelektív a gyűjtés.
Oktatom a gyermekemet
újrahasznosítás mehet.
Más a város, más a vidék
itt is ott is van hulladék.
Kicsiben ha teszel érte
a világnak nem lesz vége.
Kiss-Kecskés Gyöngyi: “Anyaként és természetesen emberként is feladatom minimum a saját közvetlen környezetem, “portám” tisztán tartása, s a gyermekem nevelése a tudatos hulladékkezelésre, természetóvásra.
“
Szemétből zene? Szemétből zene!
Gregor A. Mayrhofer kortárs zeneszerző megalkotta a világ első zeneművét, amely újrahasznosított hangszerekkel ötvözi a hulladék hangjait nagyzenekari hangzással.
A kompozíció alapját az a gondolat képezi, hogy a zene mindig a jelenünkről szól, amiben élünk. Ezért olyan témát keresett, ami globális fontossággal bír, így jutott el a hulladékproblémához. Kérdés volt számára, hogy ezt a témát hogyan lehet lefordítani a zene nyelvére? Hogyan lehet zenészként a környezetkárosítás és szennyezés egyáltalán nem zenei témájáról állást foglalni?
A tárgyhoz leginkább illő hangzásnak a dobot választotta – a dobosok általában nagyon nyitottak az új hangzásokra és szeretnek kísérletezni. Így talált rá Vivi Vassileva dobművészre.
Együtt választották ki a nyersanyagot a hangszerekhez, egyrészt reuse-shopokból (használt bolt), másrészt hulladékból, amit jártunkban-keltünkben találhatunk bárhol, az erdőtől az utcáig.
A projekt ötvözi a szépet és a csúnyát, a kompozíció pedig a magas színvonalú hangzás által emeli a hulladék értékét. A két művész célja, hogy a figyelmet a problémáról a megoldásra terelje, illetve motiválja a hallgatókat az új ötletekre való nyitottságra és talán a jobb jövő felé terelje őket.
Vivi szerint nem elég, ha néhányan megváltoztatjuk a szokásainkat. A zenemű egyik nagyszerűsége éppen az, hogy a világ bármely pontján összegyűjthető a hangszerekhez való nyersanyag és így egyben megtisztítható az adott természeti környezet. A hangszerek helyben megépíthetők és a darab már játszható is – nincs szállítás, nincs eszközbeszerzés.
Ebben a videóban meghallgatható a zenemű egy-egy része, illetve a beszélgetés a művészekkel:
Balázs Borbála
Zöldművészet-zöldhumor alkotói pályázatot indítunk!
ALKOSS ÉS HASS, DE NE GYARAPÍTSD!
elárasztó hulladék problémáját? Milyen alakokat, formákat ölthet a szemét az alkotó kezei által?
Pályázatunkban azokat az alkotókat és műveiket keressük, akik már elkezdték megválaszolni a fenti kérdéseket. Vagy tesznek fel újabbakat…
Pályázati formák:
Vizuális: grafika, festmény, kisplasztika, kültéri alkotás
Audiovizuális: animáció, videó, videóklip, improvizáció
Szöveg: vers, dalszöveg, rövid történet
Beküldendő:
Fotók az alkotásról
Az alkotó rövid önmeghatározása fotóval
Beküldési határidő:
2022. július 31.
Jelentkezés:
tisztazold.naturpark@gmail.com
További információ:
borbalabalazs.naturpark@gmail.com
Swaantje Güntzel Hamburgban élő művész. Különböző művészeti irányzatokban (performansz, szobrászat, fotó, installáció, sound és videó) dolgozza fel a modern élet visszásságait érintő kritikáját. 
Művei megdőbbentőek és elgondolkodtatóak – sokszor végtelenül kellemetlen érzéseket keltenek, de minden egyes alkotása kényszeríti a szemlélőt a kritikus gondolkodásra és a szembenézésre. Swaantje Güntzel hidegzuhanny(okk)al segít nekünk felszínre hozni az emberi lét sötét mélységeit, ezzel beindítva a gyógyulás folyamatát.
Alkotásaihoz a nyersanyagot a tengerből, folyókból és más természeti helyekről gyűjti. Sajnos a nyersanyagforrása kiapadhatatlan…
Sokszor összeköti régi korok művészetét a mai kor természetkárosításával: főleg természetes vizeket ábrázoló tájképek elé szervez performanszot olyan hulladékkal, ami a tájképen látható helyről származik. Sok gondolatot kavarhatnak fel ezek a képek…
Caspar David Friedrich, a német romantika híres festője készítette
ennek a fotónak a középpontjában álló képet: 1820-21 telén szemtanúja volt az Elba folyón zajló jég áramlásának. Kétszáz évvel később a fotón látható műanyag hulladék úszik a vízen jég helyett…
És még sok-sok pont, pont, pont merül fel Swaantje Güntzel alkotásai nyomán…
Balázs Borbála
