Frey Domonkos 20 éves pályázónk Budapesten él.  Az  emberiségről és a rovarokról gondolkodó, sok-sok zöld problémát érintő komoly írását olvassátok szeretettel!

dr. Fodor Flóra szintén Budapesten élő orvos festményei gyönyörűek és önmagukért beszélnek…

Köszönjük a színvonalas alkotásokat!

 

 

 

 

Frey Domonkos

Rovarok

Gyermekkorunkban megismertük a minket körülvevő természetet. Azóta sok idő eltelt és láttuk, hogyan csökken az élővilág sokszínűsége. Már nem olyan színesek a korallzátonyok, nem repked annyi fecske tavasszal, jóval kevesebb az ezüsthátú gorilla Kongóban és alig látunk orgona körül sürgölődni lepkéket, virágos réten dongó méheket. Egy folyamatot szemlélhetünk. S ez a f

olyamat jóval születésünk előtt kezdődött el, abban az időben, mikor nem lehetett látni az eget a vonuló madaraktól, mikor még oroszlánok éltek Európában és rozmárokat láttak Angliában, mikor farkasok és medvék uralták Közép-Európa erdőségeit és bölényekre vadászhattak bennük. Elképzelni se tudjuk, milyen világ volt akkoriban. És most, minden emberi jó szándék ellenére elpusztult az utolsó, hím szélesszájú orrszarvú. Tragikus. Bár arról senki sem beszél, hány rovarfaj tűnt el csak az elmúlt negyven évben bolygónkról. Egyes kutatások azt találták, hogy az általunk ismert fajok fele eltűnt. Ez nem egy orrszarvú faj. Ez ötszázezer rovarfaj, mely olyan rejtett, ökológiai hálózatok szerves részét képezte, melynek mi is részesei vagyunk. A helyzetet csak rontja az, hogy a rovarfajok 80%-a ismeretlen még a számunkra. Mivel nem ők vannak reflektorfényben, pusztulásuk jelentősége háttérbe szorul. Pedig számuk olyan drámaian ritkul, hogy bátran nevezhetjük ezt a folyamatot a földtörténet hatodik tömeges kihalásának.

Csak egy közvetlenül érzékelhető példát hadd említsek

Egy bizonyos: nem várhatunk tétlenül újabb tíz évet.

 

 

 

 

 

 

 

A monokultúrákat mozaikossá kell tennünk, azáltal, hogy vadvirágos sávokkal és ligetekkel tarkítjuk ezeket a területeket. Növényvédelem vegyszermentesítésére kell törekednünk. Mindemellett a klímaváltozás eredményezte átlaghőmérséklet emelkedést is vissza kell szorítani. Ha ez sikerül, akkor csökkentjük az invazív fajok terjedésének lehetőségét, ami pedig azt eredményezné, hogy az ember-rovar interakcióknak kevésbé lenne negatív a végkicsengése. Társadalmi szinten pozitív irányba terelhetnénk az emberek ízeltlábúakhoz való hozzáállását.

Ha az ízeltlábú populációk helyreállításáról beszélünk, akkor az a kivételes helyzet áll elő, hogy nincs szükség világmegváltó, nagy ívű gondolatokra terveink kivitelezéséhez. Míg a jegesmedvék és a rinocéroszok megmentése egy globális összefogás eredményeképpen valósulhat csak meg, addig a rovarokra fordított figyelmes gondviselés akár lokálisan, ténylegesen, egyénileg is lehetséges. Ezek a törekvések nem olyan értelmetlenek, mint a szelektív hulladékgyűjtés, mikor is nagy multinacionális vállalatok a magánszemélyek vállaira helyezik a műanyag csomagolás szortírozott gyűjtésének a felelősségét, mondván, hogy „mi zöldek vagyunk”, a változás és a döntés pedig a végső fogyasztón múlik, hogy milyen színű kukába helyezi a szemetét. Mindeközben persze az ipari termelés hosszú folyamatában tonnaszámra szennyezik közvetett és közvetlen módon a légkört melynek sokkal súlyosabbak a következményei, mint annak a kérdésnek, hogy szelektíven gyűjtjük-e a szemetünket vagy sem.

Ha valakinek van kertje vagy erkélye, akkor máris végtelen lehetőség kínálkozik. Először is el kell felejteni a peszticidek használatát! A rovarölőszerek erős mérgek, ránk is veszélyt jelenthetnek. Fontos, hogy engedjük a füvet nőni, ne vágjuk állandóan. Ne irtózzunk a pitypangtól, mert szép sárga virága beporozható! Ügyelni kell a hasznos virágos növények megválasztására. A klasszikus, Valentin napi rózsa például tökéletesen fölösleges, mert bármennyire is dekoratív és illatos, nem beporozható. Ám van sok más olyan növény, amely szemet gyönyörködtető és mégis alkalmas rá, hogy pollenjét virágról virágra szállítsák a beporzó fajok. Talán mind közül az egyik legfontosabb a méhhotelek telepítése. A méhek vízszintes csövekbe szeretnek fészket rakni. Ilyen hoteleket bárki készíthet otthon fűrésszel, fából és pár cső bambuszrúd felhasználásával. Ha ezeket teljesítenénk, akkor tevékenyen segítenénk az ízeltlábú populációkon. Minden reggel egy nyugodt kávé mellett nézhetnénk a kertünkben, ahogy a vidám méhecskék virágról virágra szállnak.

Halvány fogalmunk sincs, milyen fontosak ezek az apró, rendkívül sokszínű élőlények. Ki hitte volna háromszázmillió évvel ezelőtt, hogy a mai napig találkozhatunk e csodálatos teremtményekkel? Ők most is ott vannak a kertünkben, a lakásunk sarkában, a hegyoldalban, a folyó medrében, a búzatáblán és a dzsungelben egyaránt. Bármerre nézünk, ők ott vannak. S azt teszik, amit évmilliókon át tettek eddig is: garantálják az életet minden más számára, ami él és mozog az egész Földkerekén.

(megjegyzés: Domonkos kérte, hogy eredetileg beküldött írása helyett ezt az esszéjét szeretné a honlapon látni. A cserét kérésére természetesen megoldottuk.)

 

 

Frey Domonkos 20 éves, Budapesten él.

 

                                                                                 

 

dr. Fodor Flóra:

” Laboratóriumi orvosként szabadidőmben kezdtem el rendszeresen festeni. 2013-ban nagy megtiszteltetésként felvettek a Budapesti Művelődési Központban működő Fiók L. Stúdió tagjai közé. Azóta is összejövünk hetente egyszer, ahol Fiók László, majd elhunyta óta Utcai Dávid festőművészek irányítása mellett alkotunk. Nyaranta alkotótáborokban veszek részt.  A Stúdióban akrillal, a szabadban általában olajjal festek. Műveim leginkább a reális ábrázolás és az absztrakt közti határmezsgyén mozognak. Szeretek különböző stílusokkal kísérletezni.”

Csoportos kiállítások:

• DOTE Elméleti Tömb, Debrecen: a DOTE Közművelődési Bizottsága által hirdetett képzőművészeti pályázat kiállítása:díjnyertes.
• Keble College, Oxford, Anglia: az Oxford University Life Drawing Society kiállítása
• 2011-2017. FMH, Budapest: a Picasso festőklub éves kiállításai
• 2012-2021. BMK, Budapest: a Vizuális Művészeti Hónap kiállításai; 2017: oklevél
• Benczúr Ház, Budapest: a BMK nyári alkotótáborának kiállítása
• 2014-2022. BMK, Budapest: a Fiók L. Stúdió kiállításai
• 2015 és 2019. Hatvani Galéria: XX., ill. XXII. Országos Portrébiennále
• Art Brut Galéria,Budapest: Gyógyítók művészete (Moravcsik Alapítvány)
• Hatvani Galéria: XXIII. Országos Tájképbiennále
• BMK, XXXIII. Vizuális Művészeti Hónap, grafika kategória: oklevél
• Miskolci Galéria: Medic-Art kiállítás
• Szabolcs-Szatmár Megyei Őszi Tárlat, VMKK, Nyíregyháza
• The TalentKépzőművészeti Pályázat,Bakelit Multi Art Center, Budapest:1. díj
• Barta Gyula Galéria, Párkány

Egyéni kiállítások:

• Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet galériája
• MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága székháza (DAB Klub)
• Zrínyi Ilona Gimnázium, Nyíregyháza

 

Gratulálunk a pályaművekhez!